Miért fontos a tél végi lemosó permetezés?

A tél végi lemosó permetezés a gyümölcsfák és a szőlő növényvédelmének egyik alapköve. A vegetációs időszak sikere gyakran már február végén, március elején eldől. Ha ilyenkor megfelelően védekezünk az áttelelő kártevők és kórokozók ellen, jelentősen csökkenthetjük a tavaszi fertőzési nyomást, és kevesebb növényvédő szerre lehet szükségünk a szezon során. Ez nemcsak gazdasági előny, hanem a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos gazdálkodás szempontjából is kiemelten fontos.

A gyümölcsösök növényvédelme, az integrált növényvédelem, valamint a szőlő lemosó permetezése ma már nem pusztán rutinművelet, hanem tudatos stratégiai döntés. A tél végi kezelés célja, hogy a fák kérgén, rügyein, ágrészein megbúvó gombák, baktériumok, rovarok és atkák áttelelő alakjait még a vegetáció indulása előtt gyérítsük.

Milyen problémákat előzhetünk meg a lemosó permetezéssel?

A kórokozók és kártevők jelentős része a téli időszakot a növény felületén vagy annak közvetlen környezetében vészeli át. Ilyenek például:

  • varasodás (Venturia spp.),
  • tafrinás levélfodrosodás,
  • moníliás ágelhalás,
  • lisztharmat,
  • pajzstetvek,
  • levéltetvek tojásai,
  • atkák telelő alakjai.

Amennyiben ezeket nem gyérítjük időben, tavasszal robbanásszerű felszaporodás következhet be. A megfelelően elvégzett lemosó permetezés gyümölcsfákon akár 60–80%-kal is csökkentheti a kezdeti fertőzési forrást. Ez különösen fontos az alma, körte, őszibarack, kajszi és szilva esetében, de a szőlőültetvényekben is meghatározó jelentőségű.

Mikor végezhető el a tél végi lemosó permetezés?

A tél végi permetezés ideje kulcskérdés. Mindig a fenológiai állapot és az időjárás együttes figyelembevételével döntsünk.

Hőmérsékleti feltételek

Legalább +5 °C napi középhőmérséklet szükséges, de akkor dolgozunk a legnagyobb biztonsággal, ha a nappali hőmérséklet tartósan 6–8 °C között alakul, és az éjszakai lehűlés nem süllyed fagypont alá. A permetlének idő kell a felszáradáshoz és a hatás kifejtéséhez.

Fagyveszély esetén nem kockáztatunk. A rügyek felületén megfagyó permetlé perzselést és szövetkárosodást okozhat.

Rügyállapot

A legideálisabb időszak a duzzadt rügyállapot, amikor a rügyek még zártak, de már megindult az élettani aktivitás. Ha túl korán permetezünk, csökkenhet a hatékonyság, ha túl későn, akkor viszont a kipattant rügyek károsodhatnak.

Időjárási ablak

Figyeljük az előrejelzést. Legalább 24–48 órás csapadékmentes időszak szükséges. Szélcsendes napot választunk, mert az egyenletes fedettség alapfeltétele a jó hatásnak.

Mikor tilos a tél végi lemosó permetezés?

Bizonyos időjárási és fenológiai körülmények között a lemosó permetezés többet árt, mint használ:

  • Fagyos időben: Ha a hőmérséklet tartósan 0°C alatt van, vagy éjszakai fagyok várhatók, semmiképp ne permetezzünk!
  • Rügyfakadás után: Ha a rügyek már kipattantak, a lemosó permetezés perzselést, károsodást okozhat.
  • Esős, szeles időben: A permetlé lemosódhat, illetve nem jut el egyenletesen a kezelendő felületre, így a hatás elmarad.

lemosó permetezés

Az egyéni védőfelszerelés (védőruha, kesztyű, szemüveg, légzésvédelem) használata alapkövetelmény – Fotó: Shutterstock

Milyen hatóanyagokat válasszunk?

A lemosó permetező szerek kiválasztásakor minden esetben komplexen gondolkozzunk. Figyelembe kell vennünk az adott kultúrát (alma, körte, csonthéjasok, szőlő), az ültetvény korát, az előző évek növényvédelmi tapasztalatait, a fertőzési előrejelzéseket, valamint az aktuális engedélyezési és élelmiszerlánc-biztonsági szabályozást. Nem mindegy például, hogy erős tafrinás fertőzésünk volt-e az előző szezonban, vagy inkább atkafertőzés okozott gondot – a hatóanyag-választást ehhez igazítjuk.

Réztartalmú készítmények

A réztartalmú lemosó permetező szerek kontakt hatású készítmények, amelyek széles hatásspektrummal rendelkeznek. Hatékonyak számos baktériumos és gombás betegség ellen, így például:

  • tafrinás levélfodrosodás (őszibarack),
  • varasodás (alma, körte),
  • baktériumos ágelhalás,
  • monília korai fertőzései,
  • levéllyukacsosodás.

A réz a kórokozók spóráinak csírázását gátolja, illetve a sejtfaluk károsításával fejti ki hatását. Fontos azonban, hogy a rézfelhalmozódás a talajban hosszú távon problémát jelenthet, ezért törekedjünk az indokolt és okszerű felhasználásra. A túl magas dózis fitotoxikus tüneteket – rügypusztulást, perzselést – okozhat, különösen érzékenyebb fajták esetében.

Arra is figyeljünk, hogy rügyfakadáshoz közeledve csökkentsük a koncentrációt, és mindig a címkén előírt dózist alkalmazzuk. A modern rézkészítmények (például réz-hidroxid, réz-oxiklorid, tribázikus réz-szulfát) formulációja már sokkal kíméletesebb, mint a korábbi generációké.

Kénkészítmények

A kén alapú növényvédő szerek elsősorban lisztharmat ellen hatásosak, de mellékhatásként bizonyos atkafajok gyérítésében is segítenek. A kén gátolja a gombák légzési folyamatait, és preventív jelleggel különösen hatékony.

Előnye, hogy az ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható, ugyanakkor tudnunk kell, hogy 20 °C feletti hőmérsékleten perzselést okozhat. Bár a tél végi lemosó permetezés időszakában ez ritkán jelent problémát, a későbbi kezelések során már figyelembe kell vennünk. A kénkészítmények kombinálhatók rézzel vagy olajjal, de minden esetben ellenőrizzük az összeférhetőséget és a keverhetőségi előírásokat.

Olajos lemosók

Az ásványiolaj- vagy növényiolaj-alapú lemosó permetezők mechanikai úton fejtik ki hatásukat: vékony filmréteget képeznek a kártevők telelő alakjain (tojások, lárvák), és elzárják előlük az oxigént. Különösen hatékonyak: pajzstetvek, levéltetvek tojásai, atkák telelő alakjai, körtelevélbolha ellen.

Az olajos készítmények alkalmazásakor kiemelten fontos a hőmérséklet és a rügyállapot figyelembevétele, mert túl korai fakadás esetén perzselési tüneteket okozhatnak. Előnyük, hogy rezisztenciakialakulás szempontjából alacsony kockázatúak, mivel nem biokémiai, hanem fizikai hatásmechanizmusúak.

Kombinált készítmények és stratégiai gondolkodás

Választhatunk kombinált formulációkat (például réz + olaj), hogy egy menetben több kórokozó és kártevő ellen védekezzünk. Ez költséghatékonyabb, és csökkenti a kijuttatások számát is. A cél mindig az, hogy a tél végi lemosó permetezés valóban megelőző jellegű legyen, és ne kényszerű tűzoltás a vegetációban.

A technológia szerepe a hatékonyságban

A siker kulcsa nem csupán a megfelelő hatóanyag-választás, hanem a precíz kijuttatás. A lemosó permetezés sajátossága, hogy nagy lémennyiséget alkalmazunk – akár 800–1500 liter/hektár mennyiségben –, mert a cél a teljes felület borítása.

A „lemosásszerű” fedettség azt jelenti, hogy a törzs, a vastagabb vázágak, a vékony termőrészek, a rügypikkelyek közötti rések is permetlével borítottak legyenek.

Külön figyelmet kell fordítanunk: a megfelelő cseppméretre (közepes–durva cseppek), az egyenletes permetlé-eloszlásra, a légzsákos vagy axiálventilátoros permetezők helyes beállítására, a haladási sebesség optimalizálására.

A permetezőgép rendszeres kalibrálása is alapkövetelmény. A kopott vagy eltömődött fúvókák jelentősen ronthatják a fedettséget, ami a lemosó permetezés hatékonyságának csökkenéséhez vezet. A permetezés után minden esetben alaposan tisztítsuk kia a gépet. Ez nemcsak a korrózió megelőzése miatt fontos, hanem azért is, hogy a következő kezelésnél ne alakuljon ki nem kívánt hatóanyag-keveredés.

Környezetvédelem és biztonság

A növényvédő szer használata során mindig tartsuk be a jogszabályi és környezetvédelmi előírásokat. Kiemelten kell figyelnünk: a vízvédelmi sávokra, a méh- és hasznos élő szervezetek védelmére, a szomszédos területek elsodródás elleni védelmére.

Az egyéni védőfelszerelés (védőruha, kesztyű, szemüveg, légzésvédelem) használata alapkövetelmény. A permetlé bekeverését és kijuttatását mindig biztonságos körülmények között végezzük.

Az integrált növényvédelem (IPM) elve szerint csak indokolt esetben, a szükséges dózisban és megfelelő időben avatkozunk be. Célunk a hosszú távú egyensúly fenntartása, nem pedig a túlzott vegyszerhasználat.

Hogyan ismerjük fel a „jó ablakot”?

A sikeres tél végi lemosó permetezés időzítése tudatos megfigyelésen alapul. Ne naptár szerint dolgozzunk, hanem a növény és az időjárás jelzéseire figyeljünk. Rendszeresen ellenőrizzük: a napi minimum- és maximum-hőmérsékletet, a talaj hőmérsékletét, a rügyek duzzadási állapotát, a 7–10 napos időjárás-előrejelzést, a fertőzési előzményeket.

Használjunk digitális meteorológiai adatokat és növényvédelmi előrejelző rendszereket is, amelyek segítenek a döntésben. Ha kétség merül fel, inkább várjunk. A túl korai vagy túl késői kezelés csökkentheti a hatékonyságot, sőt növénykárosodást is okozhat.

Összegzés

A tél végi lemosó permetezés nem egyszerű rutin, hanem a szezon egyik legfontosabb stratégiai beavatkozása. A tudatos hatóanyag-választás, a precíz kijuttatási technológia, a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele és a megfelelő időzítés együtt biztosítják, hogy csökkentsük a fertőzési nyomást és stabil alapot teremtsünk az egészséges terméshez.

Ha felelősen és szakmailag megalapozottan járunk el, a lemosó permetezés valódi befektetés: kevesebb vegetációs kori beavatkozásra lesz szükségünk, csökkenhet a növényvédelmi költség, és hosszú távon fenntarthatóbb gyümölcstermesztést és szőlőművelést valósíthatunk meg.

Indexkép: shutterstock.com