A természetnek a megújuláshoz szüksége van a kicsit csapadékosabb időjárásra, azonban a hóval fedett napok megszűnésével az éltető olvadékvíz mennyisége is jelentősen lecsökken, már a magasabb hegyvidéki tájainkon is ritkán találkozhatunk a hólétől dübörgő patakokkal, melyek kiöntve jól beáztatják és előkészítik a talajt az előbújó lágyszárú növényeknek, kora tavaszi gombafajoknak – írja az ng.24.hu.

A kutatók szerint a Dunába kerülő tavaszi olvadékvíz mennyisége 2100-ig 41 százalékkal csökkenhet.

A kikelet első hírnökeinek korai virágzása is komoly hatással lehet a természeti rendszerekre, ökoszisztémákra, ugyanis azon állatfajok, melyek összehangolják a vándorlásukat vagy a téli álmukat, az életvitelükhöz fontos virágok, növények nélkül maradhatnak, ami végső soron a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet, ha a populációk nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni.


A növények, rovarok, madarak és más vadon élő állatok fejlődési szakaszai összhangban vannak egymással; pl. egy adott növény virágzik, az bevonz egy adott rovart, az egy adott madarat, és így tovább. De ha a lánc egyik része gyorsabban reagál a többinél, fennáll a veszélye annak, hogy nem lesznek szinkronban.

Annak is komoly veszélye van, ha a hirtelen fellépő melegebb napok hatására rügyezésnek indulnak a gyümölcsfák, hiszen egy későbbi fagy nagyon komoly károkat okozhat. Ezen túlmenően az enyhébb időjárás kedvez számos kártevő rovar előbbi megjelenésének is.

hóvirág

A kikelet első hírnökeinek korai virágzása is komoly hatással lehet a természeti rendszerekre – fotó: Pixabay

Mindeközben a természet is próbál igazodni a megváltozott körülményekhez, például számos költöző madár nem kényszerül elvándorolni déli tájakra; vagy a 10 fok fölé emelkedő hőmérsékletben előbújnak a téli pihenőt tartó állatok is.