A mezőgazdaság digitalizációja egyre inkább elkerülhetetlenné válik, a kis- és közepes gazdálkodók esetében is igaz, hogy a modern technológiai eszközök hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetik a termelést. Az Agrár EDIH (Európai Digitális Innovációs Központ) program éppen ebben segíti a termelőket, különféle szolgáltatásokkal, többek között a gazdálkodók számára hasznos digitális eljárások, technológiák megismerésének, kipróbálásának lehetőségével, a témában szervezett képzésekkel vagy az eszközök beszerzéséhez nyújtott tanácsadással.
A termelő a középpontban
Az Agrár-EDIH program két éve működik, ezen időszak alatt már számos gazdálkodó vette igénybe szolgáltatásait és vett részt a program képzésein, bemutatóin, vagy próbált ki a program keretében valamilyen digitális technológiát a saját gazdaságában. Az Agrár-EDIH által szervezett workshop a X. PREGA konferencián remek alkalmat nyújtott arra, hogy még több gazdálkodó megismerkedhessen a programmal, illetve az ahhoz történő csatlakozás lehetőségeivel.
A program a digitális megoldások népszerűsítését és elterjesztését, a gazdálkodók egyéni igényeinek (a legtöbb esetben szaktanácsadók segítségével zajló) feltérképezéséből kiindulva végzi, mely alapján a gazdálkodók személyre szabott, térítésmentes szolgáltatásokat kapnak, a gazdaságuknak és saját sajátosságaikat, céljaikat figyelembe véve: konkrét technológiáról szóló képzés (például a digitális átállást támogató pályázatban korábban beszerzett eszközökben rejlő lehetőségek jobb kihasználása), adott technológiák gyakorlati, akár saját gazdaságban történő kipróbálása (például meteorológiai állomások tesztelése, területek drónos felmérése), sőt, a beszerzést támogató forrásokkal kapcsolatos tanácsadás is igénybe vehető.
Fontos a termelők bekapcsolása a kommunikációba – Fotó: Agroinform.hu
Ahány gazdálkodó, annyiféle igény
A PREGA konferencián tartott workshopon több, a programban részt vevő gazdálkodó osztotta megtapasztalatait. Volt, aki a családi gazdaságát képviselte: a vállalkozó elmondta, hogy ökológiai gazdálkodásra térnek át, és precíziós eszközökkel kívánják támogatni a növényvédelmet.
Konkrét céljuk a drónos növényvédelmi előrejelzés bevezetése, amely segíthet a vegyszerhasználat csökkentésében. Egy másik vállalkozó Cserkeszőlőn folytat biogazdálkodást, és szaktanácsadóként is dolgozik. Az ő célja szintén a növényvédelmi prevenció fejlesztése digitális eszközök alkalmazásával.
Egy fejlesztési szakember – aki gazdálkodó is egyben - arról beszélt, hogy adatgyűjtéssel és elemzéssel is foglalkozna, de előbb a szükséges szakmai tudást kívánja megszerezni. Egy gyümölcstermesztő az adatgyűjtésben, valamint a melléktermékek hatékonyabb hasznosításában keresi a digitális megoldásokat.
Egy szántóföldi növénytermesztéssel és növényvédelmi szaktanácsadással foglalkozó szakember a drónos permetezés iránt mutatott érdeklődést, amely – mint fogalmazott – a jövő egyik fontos technológiája lehet. Volt vállalkozó, aki zöldspárga- és körtetermesztőként szeretné digitalizálni a növényvédelmi megfigyeléseket és a meteorológiai adatgyűjtést, hogy jobban előre jelezhesse a kritikus időszakokat. Mások a döntéshozatali folyamatok támogatására kerestek digitális megoldásokat. Akadtak, akik az állattenyésztésben már alkalmaznak számos adatvezérelt eszközt, de a növénytermesztés terén még fejlesztésekre van szükségük.
Cél a gazdálkodók és a technológiai fejlesztők együttműködése – Fotó: Agroinform.hu
Nem elég a tudás, gyakorlat is szükséges
Egy résztvevő informatikusként és gazdálkodóként is érdekelt volt a digitalizációban. A családi gazdaságukat fejlesztené digitális eszközökkel, és a PREGA konferencián hallott AEDIH programban látja a lehetőséget arra, hogy megkapja azt a támogatást, ami a kezdetekben ehhez szükséges. Volt, aki a ridegtartású marhatenyésztés digitalizálásán dolgozik, és olyan rendszert keres, amely lehetővé teszi az állatok mozgásának és egészségügyi állapotának nyomon követését.
Egy megszólaló a 23 hektárnyi földterületén az ökológiai gazdálkodás felé szeretne elmozdulni. Térinformatikai ismeretei révén már elkezdte a terület adatgyűjtését drónos és műholdas felvételekkel, de a gyakorlati megvalósításban még szüksége van tapasztalatra. Egy növényorvos – aki precíziós gazdálkodási szakértőként is dolgozik – kiemelte, hogy a hozamtérképezés és a talajadatok pontosabb elemzése kulcsfontosságú a hatékonyság növeléséhez.
A jövő lehetőségei: első a kommunikáció
A beszélgetésekből kiderült, hogy az agrárdigitalizáció egyik legfontosabb kihívása a gazdálkodók és a technológiai fejlesztők közötti kommunikáció és együttműködés kialakítása. Számos résztvevő kiemelte, hogy a digitális adatokkal való munka időigényes, és sok gazdának nincs kapacitása ezek feldolgozására. Mindezek mellett arra is fény derült, hogy szinte valamennyi, a workshopon részt vevő gazdálkodó számára jelenthet segítséget az Agrár-EDIH programmal történő együttműködés, az AEDIH valamelyik, vagy akár több szolgáltatásának igénybevétele.
Fontos, hogy az AEDIH program előzetes igényfelmérés alapján, az adatok, az igények, a feltételek és a lehetőségek alapján, szaktanácsadók bevonásával segít összeállítani az adott gazdaság digitalizációs fejlesztési tervét, és az agrárvállalkozók de minimis (csekély összegű támogatás) keretének terhére nyújtott, térítésmentes szolgáltatásaival támogatja a gazdálkodót a tervben foglaltak megvalósításában.
A jövőben várható, hogy az agrár-szaktanácsadók egyfajta digitális központokká válnak, amelyek segítik a termelőket az adatgyűjtésben és az elemzésben. Az AEDIH program ezen a területen is támogatást nyújt, például digitális érettségi felméréssel, fejlesztési tervekkel és képzésekkel. A mezőgazdaság digitális átállását támogató pályázatok is új lehetőségeket nyitnak, hiszen az állami támogatások révén a gazdálkodók akár 50%-os támogatást is kaphatnak digitális eszközök beszerzésére.
A mezőgazdasági digitalizáció előtt még számos kihívás áll, de egyértelmű, hogy az adatvezérelt döntések és a precíziós technológiák a fenntartható és versenyképes gazdálkodás kulcsát jelentik.