Költségmegtakarítás, környezetvédelem és biztonság

A PREGA 2022 konferencia és kiállítás egyik kiállítója volt a 2014-ben alakult hazai Opera Solar Kft. is. Tudjuk, mostanában számos cég foglalkozik napelemes rendszerek forgalmazásával, telepítésével, és naponta akár több cég reklámjával is találkozhatunk bármilyen forrásból. Ezért talán sokaknak fel sem tűnt, vagy nem is gondolták tovább a dolgokat, holott a legújabb komplex napenergia-hasznosítás nem egyszerűen a tetőre rakott napelemről és „ingyen" áramról szól. Vegyük sorra az életbe vágó műszaki részleteket!

Kedves Gazdálkodók!

Nem akarjuk ismételni a mindennapos híradásokat: elszállt energiaárak, önkényesen lekapcsolt gázvezetékek és elektromos hálózatok, amelyek a nemzetközi „adok-kapok" gazdasági háborúk részei, és egyelőre ebből eddig elég jól sikerült kimaradnunk.

Mindettől függetlenül a vállalkozások, gazdaságok (bármekkora is legyen) mindenképpen csak jövedelmezőbbek és környezetbarátabbak lehetnek egy nagy teljesítményű napelemes és elektromos energiatároló rendszerrel.

Belegondoltak-e már, mi történne, ha egyszerű műszaki hiba, természeti csapás vagy más okok miatt több órára áram nélkül maradnának? Hány gazdaság rendelkezik ma Magyarországon tartalék dízelgenerátorral? Valószínűleg nincs, vagy csak néhány helyen lehet feltételezéseink alapján.

Mi történne, ha leállnának a tele keltetőgépek, nem lehetne a teheneket fejni, mi működtetné a naposcsibék vagy növendék baromfik infralámpáit? A terménydaráló és takarmánykeverő (ha elektromos) működése még a kisebb baj lenne, és a hűtőgépekhez hasonlóan valószínű a frisstej-gyűjtő tartály is átvészelne 2-4 órás áramkimaradást a folyadékmennyiség miatt.

Áramra nagyon is szükség van, egyre több cég kínálatában van egy vagy több elektromos traktor, kompakt rakodógép, itt vannak az agrárcélú drónok, és előbb-utóbb számíthatunk a szántóföldi és belső téri (üvegházak, fóliasátrak) agrárrobotok megjelenésére is. Ezek is mind elektromos árammal működnek! A töltést előbb-utóbb meg kell oldani akár a pusztában is, amire szintén vannak már lehetőségek.


Akkor még nem említettük az „okos", felhőalapú informatikai rendszereket, amelyek már ott vannak minden, precíziós gazdálkodásra alkalmas gépben, és akár asztali PC, akár tablet vagy okostelefon, áram nélkül nem működnek.

A legnagyobb probléma a szakemberek szerint nem a tized- vagy 1 másodperces áramkimaradás – bár ezek is jelentős adatvesztést okozhatnak –, hanem a feszültségingadozás és a túláram, amire az informatikai eszközök a legérzékenyebbek, de akár más elektromos üzemű gépet is tönkre tehet szélsőséges esetben. Mind a hálózati túláram, mind a villámcsapás ellen egy egyszerű túlfeszültség elleni védelemmel is már sokat tehetünk! Bár utóbbi esetben sajnos jellemzően cserélni kell a hálózatot, de elemi kárként akár a biztosításba is belefoglalhatjuk.

Az úgynevezett okosotthonok esetében mindenképpen célszerű gondoskodni egy megbízható, folyamatos áramellátásról a különböző funkciók működtetéséhez.

Lehetőség másképpen

A napelemes energiatermelő rendszerek piaca, mondhatni, szárnyal, részben a támogatások, részben a lehetséges megtakarítások és a környezettudatosság miatt. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a legjobb rendszer mindig az ügyféligényekhez igazodik, és napjainkra már az elektromos energiatárolás problémája is megoldott, modulárisan méretre, igényre szabható akkuegységgel, beleértve az automatikus töltés-visszatáplálást, valamint túláramvédelmet és szünetmentes funkciókat is. A napelemkínálat több különböző beszállítótól érkezik.

Hamarosan jogszabály fogja előírni, hogy a napelemparkokhoz bizonyos méretű, kapacitású tárolórendszert ki kell építeni, ami várhatóan eléri majd a kis magán (családi) felhasználókat is. Ennek oka a termelés kiegyensúlyozására irányul, mert már elértük azt a szintet, hogy jelentős túlkínálat van napsütéses időben, míg erősen felhős időben alig van termelés. Estétől reggelig hálózati áramfelvétel van a fogyasztóknál, ami szintén nem egyenletes.

Az elmúlt években a napelemek ára is csökkent, míg hatékonyságuk nőtt, hasonló folyamat várható az energiatároló akkumulátorok esetében is, hiszen sok autógyártó például a közlekedésben már nem elég hatékony akkuegységek második életét, stabil üzemmódban, hálózati akkuként képzeli el.

Az új napelemes, akkus tárolóval rendelkező rendszer utólagos csatlakozása sem túl bonyolult, de ahol új beruházás készül, ott mindenképpen célszerű ennek megfelelően megtervezni és kiépíteni az elektromos rendszert.

A rendszer sematikája, az akkuegységek igény szerint bővíthetők, összeállíthatók – forrás: www.operasolar.hu

Tartalék generátor?!

Jogosan merül fel a kérdés a tartalék generátorokkal kapcsolatban, amelyek, tény és való, hogy komoly teljesítményre képesek áramkimaradás esetén, azonban rendszeres karbantartást, valamilyen üzemanyagot igényelnek, a beindításhoz szintén jó állapotú akkumulátorokra van szükség, és rendszerint csak 30-60 másodperc elteltével lépnek működésbe automatikusan. Ugyanakkor külön zajszigetelt épületrészben kell elhelyezni, beszerzésük költséges, és energiát sem képesek tárolni, csak helyben termelni.

Ez azonban nem zárja ki, hogy rákapcsolódjon egy napelem-akkumulátor kombinációjú rendszerhez mint második áramtermelési lehetőség. A biogáz üzemmód nagy állattartó telepen logikus. Azonban hogy használni tudjuk, kompresszor és tartály is kell, ami szintén jelentős költség.

Állattartás távmegfigyeléssel és mobil áramtöltő állomás

Ma már az sem újdonság, ha egy szarvasmarhatelepen az állatokra bizonyos érzékelők vannak csatolva, folyamatosan nyomon követve mozgásukat, helyzetüket legelés közben, egészségi állapotukat, vagy éppen a borjúitató automaták működtetését.

Ezen kis eszközök akkumulátorai bár hosszú üzemidőt bírnak ki egy töltéssel, de a jeladó hatótávja korlátozott, ezért kell egy telephelyi vagy legelőre kihelyezett jelfogó és továbbító eszköz – amolyan mobil routerféleség –, ami a jeleket a gazdaság számítógépei felé továbbítja. Bár teljesítményigénye nem nagy, áram nélkül ez sem működik, és csak egy napelemes, akkus, folyamatos üzemidőt garantáló tápegység jöhet szóba.

Természetesen már más, különböző lehetséges megoldásokon is dolgoznak a szakemberek, mint például egy mobil töltőállomás elektromos traktorokhoz, drónokhoz, szántóföldi robotokhoz vagy akár öntözőberendezésekhez is.

Egy 4 akkucsomagos rendszer, nem nagyobb mint egy hűtőszekrény, és esztétikus küllemű – forrás: www.operasolar.hu

Kiszámítható működés minimális kockázattal

Jogosan merül fel a megtérülés kérdése a beruházás kapcsán. Ez mindenképpen megtérül – ha csak a hálózati áramfogyasztás kiváltását tekintjük, akkor is –, bár ezt nem lehet, nem érdemes számszerűsíteni előre, mert leginkább üzembiztonságról van szó. A teljes elektromos hálózat, a rácsatlakoztatott elektronikus eszközök – beleértve a különféle gépek, berendezések elektronikus vezérlését is – a gazda és gazdaság informatikai rendszerével együtt mind védve lesznek, és termeléskieséstől sem kell tartani.

A precíziós és okosgazdálkodásból adódóan jelentős adatvesztés szintén megtörténhet, nemcsak a farm üzleti életét érintő témában, de a mezőgazdasági gépekről, drónokról származó gazdálkodási (terméshozam, öntözés, növényvédelem stb.) információk tekintetében is, nem beszélve a különféle elektronikusan vezetendő jelentésekről, naplókról. Természetesen a biztonságimentés-készítésről nekünk kell személyesen gondoskodni. A rendszert mi irányíthatjuk rugalmasan, mikor, hova mennyi elektromos áram jusson.

A hírekben rendszeresen visszatérő esemény, hogy világvárosok és nagyon fejlett gazdaságok áramellátása is képes összeomlani egyik óráról a másikra dermesztő hidegben vagy nyári forróságban, a drasztikus áramfelhasználás miatt vagy a viharkárok miatt nem lesz áram bizonytalan ideig. Az egyre gyarapodó elektromosgépjármű-állomány csak tovább fokozza az áramfelhasználás mértékét, de előbb-utóbb elektromos mezőgazdasági gépekből is egyre több lesz, igaz, még a folyamat legelején vagyunk.

Forrás: www.operasolar.hu