Véletlen funkcióbővülés

Egy föld körül keringő NASA-műszer, melyet elsősorban a levegőben szálló por és annak az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának vizsgálatára terveztek, egy másik kulcsfontosságú földtudományi feladatban is ügyesnek bizonyult: a metán, egy erős üvegházhatású gáz nagy, világméretű kibocsátásának analitikájában és kimutatásában.

A képalkotó spektrométernek nevezett eszköz több mint 50 metán "szuperkibocsátót" azonosított Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és az Egyesült Államok délnyugati részén, mióta júliusban telepítették a Nemzetközi Űrállomásra

- közölte a NASA. Az újonnan bemért metánforrások – némelyiket korábban ismertek, van amit pedig most fedeztek fel – többnyire emberi eredetűek, kiterjedt olaj- és gázipari létesítményeket, valamint nagy szemétlerakókat foglalnak magukban. A spektrométert elsősorban a Föld sivatagjaiból és más száraz területekről a légkörbe fújt por ásványi összetételének azonosítására építették, az ezeken a területeken a felszíni talajról visszavert fény hullámhosszának mérésével.

Segít az EMIT

A műszernek neve is van, ez pedig a NASA Earth Surface Mineral Dust Investigation másnéven EMIT, és segít a tudósoknak eldönteni, hogy a világ különböző részein szálló por valószínűleg elnyeli-e vagy visszaveri majd a nap hőjét, hozzájárulva ezzel a bolygó felmelegedéséhez avagy lehűléséhez. A NASA Los Angeleshez közeli Jet Propulsion Laboratory (JPL) (Sugárhajtómű Laboratórium) tudósai szerint, ahol a műszert tervezték és építették, a metán egyedi mintázatban nyeli el az infravörös fényt, amelyet az EMIT spektrométere könnyedén észlel.

A mintegy 420 kilométer magasságban keringő űrállomás fedélzetéről, 90 percenként megkerülve a Földet, az EMIT képes a bolygót 50-60 kilométeres sávokban átvizsgálni, miközben olyan relatíve apró területekre is fókuszálhat, mint egy futballpálya.


"Az EMIT által észlelt metáncsóvák némelyike ​​a valaha látott legnagyobbak közé tartozik - ellentétben bármivel, amit valaha is megfigyeltek az űrből" - mondta el Andrew Thorpe, a JPL metánvizsgálatokat vezető kutatótechnológusa. A metán a bomló szerves anyagok mellékterméke és az erőművekben használt földgáz fő összetevője, ami ugyan az emberi eredetű üvegházhatású kibocsátásnak csupán  töredékét teszi ki, de körülbelül 80-szor akkora kilogrammra vetített hőlekötő képességgel rendelkezik, mint a szén-dioxid.

A szén dioxidhoz képest, ami évszázadokra megmarad a légkörben, a metán csak körülbelül egy évtizedig képes fennmaradni, ami azt jelenti, hogy a metánkibocsátás csökkentése közvetlenebb hatással lehet a bolygó felmelegedésére.

A mintegy 420 kilométer magasságban keringő űrállomás fedélzetéről, 90 percenként megkerülve a Földet, az EMIT képes a bolygót 50-60 kilométeres sávokban átvizsgálni.

A mintegy 420 kilométer magasságban keringő űrállomás fedélzetéről, 90 percenként megkerülve a Földet, az EMIT képes a bolygót 50-60 kilométeres sávokban átvizsgálni. Kép: nasa.gov

Türkmenisztáni légszennyezés

A JPL által bemutatott, újonnan megtalált metán szuperkibocsátó helyek közé tartozik a türkmenisztáni olaj- és gázinfrastruktúrából származó, 12 csóvából álló halmaz, melyek közül néhány csóva több mint 32 km hosszúságú. A tudósok becslése szerint a türkmenisztáni csóvák óránként 50 400 kilogramm metánt lövellnek ki, ami vetekszik a 2015-ös Alison Canyon gázmező robbanásából eredő csúcskibocsátással, ami az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb véletlenszerű metánkibocsátása volt.

Két másik azonosított nagy kibocsátó egy új-mexikói olajmező és egy iráni hulladékfeldolgozó komplexum volt, melyek óránként összesen közel 29 000 kilogramm metánt bocsátottak ki. A JPL illetékesei szerint a tudósok korábban még egyiket sem ismerték. Az EMIT, ami a Föld körüli pályán keringő 25 földtudományi műszer egyike, potenciálisan több száz metán szuperkibocsátót találhat az éves küldetés befejezése előtt – közölte a NASA.

(Forrás: Reuters)