A húsfogyasztás egészségünkre gyakorolt hatásai összetettek

A húsok számítanak a fő fehérje- és B-vitaminforrásnak, persze nem kizárólagosan ezek tartalmazzák a legszükségesebb tápanyagokat. A húsfogyasztás emberi szervezetre gyakorolt hatásai összetettek, hiszen vannak előnyei és hátrányai is. Ennek kapcsán még az egészségügyi szakemberek véleménye sem egyezik meg, hiszen nem szabad megfeledkezni az ipari állattenyésztés környezetre gyakorolt hatásairól.

Míg régebben vadászattal és halászattal biztosítottuk a húsfogyasztást, addig manapság a legtöbb esetben ipari állatfarmokon tenyésztett állatok húsait fogyasztjuk. A háztáji tenyésztés teljes mértékben háttérbe szorult.

Minden húst érdemes megvizsgálni

A húsokat eredetük szerint több csoportba sorolhatjuk - írta meg az Egészségvonal.

A vörös húsok emlősállatokból származnak, nagy mennyiségben tartalmaznak myoglobint (ez egy vastag tartalmazó fehérje az izomszövetben), többet mint a fehér húsok. Éppen ezért a nyers és feldolgozatlan hús színe vörös. Ilyen a sertés-, a birka-, a kecske-, a szarvas-, a marha, valamint a nyúlhús.

Ami a fehér húsokat illeti, ezek szárnyas eredetűek. Színük nyers és elkészített állapotban ugyanúgy világosabb, köszönhetően az alacsony myoglobin-tartalmuknak. Ide tartozik a csirke-, a pulyka-, illetve a kacsahús.

Külön kategóriába lehet sorolni a valamilyen technikával történő kezelést, mint a sózás, füstölés, szárítás, sózás. Ilyen a virsli, a kolbász, a szalámi, a szalonna, a vagdalt húsok, valamint a szárított marhahús.

A füstölés egy olyan tartósítási technika, amely során a húst tartósítják, gátolják a kórokozók szaporodását, eközben azonban a hús nem csak ízletesebb lesz, de még a tápértékéből sem veszít. A füstölt árukat sózással készítik elő, majd a háromféle füstölési technika közül kiválasztják ki a legmegfelelőbbet.

Amíg a szalámik, szárazkolbászok és sajtok esetében hideg füstölést alkalmaznak, addig a lecsókolbász, a virslifélék, illetve a császárszalonna esetében meleg füstölést használnak. Ami pedig a húsvéti sonkákat, füstölt halakat, esetleg az amerikai BBQ-t illeti, itt már a forró azaz 50-110 fok közötti füstölésre van szükség.

Mindennek az alapja a jó minőségű húsok fogyasztása

A húsok a legtöbb esetben jó minőségű fehérjeforrások. Az ezeket felépítő aminosavak bevitelének szintén nagy jelentősége van abban, hogy megőrizzük az egészségünket, hiszen sejtalkotó, így létfontosságú szerepük van az izomépítésben. Ha egy fehérjeforrás mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazza, lehetőleg megfelelő mennyiségben, akkor az teljes értékű fehérjének számít.

Amint a húsokat feldolgozzuk, sütjük vagy főzzük, akkor azok tömegének nagyjából 25-30 százaléka fehérje. Egy 100 grammos főtt csirkemell nagyjából 31 gramm, míg egy 100 grammos főtt marhahús 27 gramm fehérjét tartalmaz. Persze nem csak fehérjéből állnak.

A marhahús például gazdag B-vitaminban, emellett nagy mennyiségben tartalmaz vasat, foszfort, valamint cinket és szelént. A máj és a többi belsőség esetén magas A-vitamin és B12-vitaminnal számolhatunk, de kitűnő forrásai a kaolinnak, ami nagyon fontos szerepet játszik az idegrendszer és a máj egészséges működésében.

Egyes húsok azonban több zsírt, főként telített zsírokat tartalmaznak, amelyek túlzott mértékű fogyasztása magas koleszterinszintet eredményezhet. A hús típusa és annak elkészítési módja tehát nagyban befolyásolja a telítettzsír-tartalmát.

A húsfogyasztás kedvezői hatásai

A húsok, a halak, a tojás, a szója és persze a hüvelyesek magas fehérjetartalmú élelmiszerek, így nagyon sok pozitív hatásuk van a szervezetre. Amellett, hogy csökkentik az étvágyat, gyorsítják az anyagcserét, hiszen a magas fehérjetartalmú étrend teltségérzetet kelt. Segít megőrizni az izomtömeget, hiszen támogatja az izomszövet gyarapodását.

A húsfogyasztás képes erősíteni a csontokat, hiszen fehérjékre szükség van ahhoz, hogy a csontok egészségét megőrizhessük. A fehérjetartalmú ételek kedvező hatással vannak a csontrendszerre, emellett csökkentik a törések kialakulásának lehetőségét. Nem beszélve arról, hogy jobb vasfelszívódást tesz lehetővé.

Fontos a mértékletesség

Ebből látszik, hogy milyen sok pozitív hatása van a szervezetre a húsfogyasztás. Ki kell jelenteni tehát, hogy nem szükséges teljesen elhagyni, csak mértékletesnek kell lenni. Persze felmerülhet a kérdés, hogy ez mit is jelent valójában?

Az ajánlások szerint hetente maximum 455 gramm főtt sovány vörös hús fogyasztása ajánlott, amely elősegíti a megfelelő vas és cink bevitelt. Ez nagyjából egy kis adag, maximum 65 gramm főtt húst napi fogyasztását foglalja magában.

Naponta egy kis adag hús bőven elegendő lenne - fotó: pexels.com

Fontos megjegyezni, hogy húsokból kizárólag a feldolgozatlant érdemes választani, hiszen ezek kisebb eséllyel tartalmaznak káros anyagokat, amelyek károsak lehetnek az egészségünkre. Szakemberek kiemelték továbbá, hogy nem árt néha belsőségeket is fogyasztani, hiszen ezeknek jóval magasabb a tápanyagtartalmuk. Emellett pedig lehetőleg helyi kicsi vagy organikus farmokról válasszunk, hiszen ez nemcsak környezetbarát megoldás, hanem etikailag is jobban illeszkedik az emberi életstílushoz.

Nemrég kimutatták, hogy például a fűvel táplált marha húsának nagyobb az antioxidáns-szintje, mint a takarmányozott állatoké. Az elkészítés során azonban nem árt kerülni a magas hőmérsékleten való főzést, ha mégis úgy döntünk, hogy grillezünk vagy sütünk, akkor töröljük le róla a zsírt, valamint kerüljük a hús túlsütését.

Ne feledkezzünk meg a növényi fehérjeforrásokról sem!

Kiemelték, hogy emellett mindenképpen fogyasszunk feldolgozatlan, növényi eredetű ételeket, fehérjéket is. Ez a fajta étrend ugyanis kisebb kockázatot jelent a krónikus betegségek kialakulása szempontjából. Nem beszélve arról, hogy mindez környezetvédelmi szempontból is fenntarthatóbb. Egyes zöldségek fogyasztásával költséghatékonyabban oldhatjuk meg a napi étkezéseinket, mintha minden ebédre vagy vacsorára húst ennénk.