Minden jel arra mutat, hogy a mikroműanyagok már mindenhová eljutottak: az Antarktisz vizeitől kezdve az általunk fogyasztott élelmiszerekig - írja az origo.hu
A mikroműanyagok láthatatlan veszélyforrásnak számítanak, hiszen bekerülnek a táplálékláncba – fotó: pixabay.com
A mikroműanyagok veszélyt jelentenek az élőlényekre
A műanyagok olcsón előállítható, strapabíró, sokoldalúan felhasználható, nélkülözhetetlen alapanyagok, amelyekből napjainkban már évi 300 millió tonnát állítanak elő. Ennek az óriási mennyiségnek azonban csak a 10 százalékát hasznosítják majd újra, ezért a többi előbb vagy utóbb hulladékként végzi, jelentős környezetterhelést okozva.
Mivel a műanyagok a kémiai szerkezetük miatt nagyon stabilak és ellenállóak, így a környezetben előforduló lebomlást okozó folyamatok nem hatnak rájuk, sokkal inkább jellemző az, hogy fizikai-kémiai hatásra széttöredeznek 5 mm-nél kisebb mikrorészecskékre aprózódva.
A mikroműanyagok láthatatlan veszélyforrásnak számítanak, hiszen bekerülnek a táplálékláncba, az őket véletlenszerűen elfogyasztó állatok tápcsatornájában gyulladásos reakciókat válthatnak ki, és az egyed megbetegedését, akár pusztulását is okozhatják.
Továbbgondolva egyértelmű az is, hogy mindez befolyással lesz az élelmiszereink biztonságosságára is, hiszen az állatok húsával együtt a benne található mikroműanyagokat, illetve az azokból származó kémiai és szennyezőanyagokat is megehetjük.
Mára kiderült a mikroműanyagokat a szél is szállítja, akár a hóba „csomagolva" – fotó: pixabay.com
Még a frissen esett hóban is ott vannak
Napjainkra már kiderült, hogy a mikroműanyagok egyaránt jelen vannak a legmagasabb hegyeken és a legmélyebb árkokban is, de egy új tanulmány szerint még az érintetlen, fehér hóban is megtalálhatjuk őket.
A kutatók korábban azt hitték, hogy a mikroműanyagokat elsősorban a víz szállítja, de mára kiderült, hogy ettől komolyabb a helyzet: már szél is szállítja, akár a hóba „csomagolva". Év elején jelentek meg az első ezzel kapcsolatos tanulmányok, akkor, amikor áprilisban egy francia és skóciai kutatócsoport mikroműanyagot fedezett fel a Pireneusokban, amelyet a Barcelona felől fújt be a szél. Pár hónappal később a kutatók mikroműanyagot találtak a svájci Alpok és az Északi-sark havában is, feltételezhetően a szél szállította oda azokat. Majd a legutóbbi tanulmány alkalmával a Reno-i Sivatagi Kutatóintézet kutatói a kaliforniai Sierra Nevadas hegység havában bukkantak rá.
Mindez csak arra utalhat, hogy a levegőben is nagyon sok mikroműanyag van, és rengeteg rejtőzhet a hóban is. A Grönland és Norvégia között jéghegyekre hullott hóban a kutatók literenként átlagosan 1760 mikroműanyag részecskét találtak, az európai Alpokban pedig átlagosan 24 600 részecske volt literenként.
Kutatócsoportok vizsgálják a nagyobb hegységek havának mikroműanyag-tartalmát – fotó: pixabay.com
Adatokat gyűjtenek a hóban fellelhető mikroműanyagokról
A Columbia Egyetem a PlastiX-Snow Citizen Science nevű állampolgári tudományos projekt létrehozásával kíván adatokat gyűjteni arról, hogy milyen nagyságrendben vannak jelen a mikroműanyagok a hóban és a hóolvadékban.
A ZME Science online tudományos portál által közöltek szerint a legtöbb ember nincs tisztában a probléma mértékével, pedig nagyon fontos lenne minél több ismerettel rendelkezni a mikroműanyag szállításáról és lerakódásáról.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Hőtűrő tehenek tenyésztésével növelhető az élelmiszer-ellátás biztonsága")
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
