Nagy probléma a megfelelő szennyvízkezelés

A túlnépesedés mellett a fokozódó szárazság miatt is hatalmas gondot jelent a 21. században a szennyvízkezelés. A fő szennyezőforrás az ipar és a mezőgazdaság mellett a lakosság. Ez a három csoport terheli a legnagyobb mértékben az élővizeinket. Nem könnyű ezt megoldani, a szennyvizet tisztítani, hiszen a folyamat összetett.

A bolygó vizei

A Föld nagy részét víz borítja, aminek többséget a tengerek és az óceánok sós vize teszi ki. Ezek ugye emberi fogyasztásra alkalmatlanok, éppen ezért arra az 1 százalék édesvízre különösen vigyázni kell, körültekintően kell használni.

Mennyi vizet használunk fel?

Naponta 2 liter víz elfogyasztása mellett több olyan dolog van, amely nagymértékű vízfelhasználással jár. Egy átlagos négyfős család naponta 500-600 liter vizet használ el. Bár nagy számnak tűnhet, nézzük meg pontosan, hogy mire folyik el ennyi édesvíz.

  • WC öblítése: 10-15 liter
  • Kézmosás: 3-5 liter
  • Mosogatás kézzel: 40-60 liter
  • Mosogatás géppel: 10-15 liter
  • Zuhanyzás: 40-70 liter
  • Kádfürdő 100-120 liter
  • Mosás mosógépben: 40-60 liter

A statisztikák azt mutatják, hogy a fejlettebb országokban az emberek napi élelmiszer-szükségletének fedezésére nagyjából 3000 liter vízre van szükség. A fenti adatokhoz képest ez hatalmas mennyiség, így mondhatni egy-egy kézmosás szinte semmi ahhoz képest, amennyit az ételek miatt elhasználunk.

Miért kell ehhez ennyi víz?

Ne feledjük, hogy a boltokban kapható élelmiszerek nem készen kerülnek a polcokra. A növényeket öntözni kell, az állati eredetű ételekhez takarmányokra van szükség, amiket szintén gondozni kell annak érdekében, hogy a húsok megfelelő minőségűek legyenek. A víz ehhez is elengedhetetlen, nem beszélve az állatok itatásáról, valamint magának a húsnak a feldolgozásáról.

Spóroljunk, ahol csak lehet!

Az egyik legfontosabb, hogy próbáljuk meg csökkenteni a felesleges vízhasználatot. Válasszuk a kád helyett a zuhanyt, aminek köszönhetően egyetlen alkalom során 30-50 liter vizet spórolhatunk meg. Ha tehetjük, vásároljunk mosogatógépet, ami bár áramot használ, így van környezeti terhelése, jóval kevesebb időt és vizet fog igényelni az edények tisztítására, mintha kézzel mosogatnánk - írja meg a Greendex.

A ruhákat csak akkor mossuk ki, ha arra valóban szükség van. Nem kell minden nap bedobni a farmert és a kabátot a szennyesbe, hiszen azoknak egy-egy alkalommal semmi bajuk nem lesz. Ugyanez igaz az ágyneműre és a törölközőkre, felesleges azokat 1-2 naponta lecserélni.

Aki teheti, válassza a szürkevízzel történő vécéöblítést. Ilyenkor a kézmosásra és a zuhanyzásra korábban elhasznált víz a WC tartályában gyűlik össze, amit aztán öblítéshez fel lehet használni. Ehhez persze átépítésre van szükség, de garantáltan megéri.

Vásároljunk kevesebbet!

Ami még fontos lehet ezzel kapcsolatban, az a felesleges ruhavásárlások elhagyása. A textilipar a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb iparága. Egy ruhadarab előállításához rengeteg vízre van szükség, így nem muszáj minden szezonban lecserélni a fél ruhatárat csak azért, hogy mindig új famert vehessünk fel.

A szennyvíztisztázás folyamata és előnyei

Ahogy korábban említettük, a három fő szennyező forrás a lakosság, a mezőgazdaság és persze az ipar. Ezek szennyvizén kívül az esővíz is a szennyvíztisztítókba kerül. Ezáltal a naponta befolyó mennyiséget igen nagy mértékben meghatározza az adott időszak időjárása.

A Fővárosi Csatornázási Művek korábban olyan információkat tettek közzé, amelyek szerint az észak-pesti és a dél-pesti telepek összesített kapacitása napi 230 m3. A tisztítás során kémiai, fizikai, valamint biológiai módszereket is alkalmaznak.

Az ide beérkező szennyvíz először a kőfogókon áramlik keresztül, ezzel fogják fel a csatorna fenekén görgetett anyagokat. A következő lépésnél a vizet vastag rácsokon eresztik át, ennek köszönhetően kiszűrik a nagyobb szennyeződéseket, így elkerülhető a felszerelések rongálódása.

Ilyenkor következik az, hogy a homokot hagyják leülepedni az erre kialakított homokfogó medencékben. Amennyiben megvannak a fizikai lépésekből álló tisztítási folyamatok, akkor jöhet a biológiai és a kémiai tisztítás. Ezek során eltávolítják a foszfort és a nitrogént tartalmazó vegyületeket, amik károsak lehetnek az emberi egészségre. Ugyanez igaz a foszforra is, amit vegyszeradagolással távolítanak el.

Van megoldás a szennyvíz tisztítására, azonban ezt sem szabad természetesnek venni - fotó: pexels.com

Az utolsó lépést csak akkor alkalmazzák, ha a kezelt szennyvíz közvetlenül emberekkel érintkezhetett. Egy ultraszűrés után a vizet fertőtlenítik, ami lehet klóros, ózonos, vagy éppen UV-sugárzásos megoldás is. Bár utóbbi nem öli ki a kórokozókat, a DNS-üket annyira károsítja, hogy nem tudnak tovább szaporodni.

A vízfogyasztás ökológiai lábnyoma

Bármit teszünk tehát, a vízfogyasztásnak mindig lesz ökológiai lábnyoma. Túlzottan sokat fogyasztunk belőle ahhoz képest, hogy milyen kevés édesvíz található a földön. Persze lehet azt gondolni, hogy felesleges aggódni, ha egyszer meg lehet tisztítani, ez azonban hatalmas energiafelhasználással és környezeti terheléssel jár. Nem szabad megfeledkezni a folyamat során keletkező üvegházhatású gázokról sem, amik a metán égetése, valamint a denitrifikáció során keletkeznek.

Nagyon jó dolog tehát a szennyvíztisztítása, azonban ezt sem szabad természetesnek venni. Vigyázzunk a vizeinkre, hogy később is jusson belőle!