A fenntartható és versenyképes európai állattenyésztési ágazat megteremtésén dolgozó Animal Task Force elnevezésű szervezet az EU Metán Stratégiájára, az üvegházhatású gázok kibocsátására, valamint az állattenyésztési ágazatból származó mezőgazdasági metánkibocsátásra vonatkozó legfrissebb kutatási eredményekre alapozva 2023. júliusában szakpolitikai tájékoztatót adott ki.

Tekintettel arra, hogy a jelentés számos fontos, a mezőgazdaság – és ezen belül is kiemelten az állattenyésztés – metán-kibocsátásához kapcsolódó kérdést érint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészítette a szakpolitikai tájékoztató magyar nyelvű fordítását.

szarvasmarha

Jelenleg nem léteznek olyan technológiák, amelyekkel az enterális kibocsátást nullára lehetne csökkenteni – fotó: pixabay.com

A fenntartható és versenyképes európai állattenyésztési ágazatnak a tudásátadáson és az innováción keresztül történő megteremtését célul kitűző európai partnerségi szervezet, az Animal Task Force (ATF) a tavalyi évben, az Európai Állattudományi Szövetséggel (EAAP) közösen a nemzetközi szakmai szervezeteket, kutatóintézetek, gazdálkodók, ipari szereplők, civil szervezetek és politikai döntéshozók bevonásával konferencia sorozatot szervezett, melynek keretében számbavételre kerültek az állattenyésztéshez köthető ÜHG-kibocsátásokra vonatkozó legfrissebb kutatási eredmények, valamint a kibocsátás-csökkentési lehetőségek.

Az ATF által 2023. júliusában kiadott szakpolitikai tájékoztató – mely az említett szakmai szimpóziumokon elhangzottakra, valamint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) értékelő jelentéseire és az EU Metán Stratégiájára támaszkodik – számos olyan kérdést érint, amiről a mezőgazdaság kibocsátása, ezen belül is kiemelten az állattenyésztéshez köthető emisszió kapcsán ritkán beszélnek – olvasható a nak.hu cikkében.


A ”Mezőgazdasági metán jelentőségének értékelése és megoldások keresése” című kiadvány többek között az alábbi kérdésekre tér ki:

  • A metán, mint üvegházhatású gáz főbb jellemzői és jelentősége
  • Miért került a tudósok és a politikai döntéshozók érdeklődési körébe a metánkibocsátás?
  • Melyek a legfőbb különbségek a természetes és az antropogén, valamint a biogén és a fosszilis metánforrások között?
  • Miért fontos, hogy tudományos kutatások keretében vizsgálják a különböző üvegházhatású-gázok éghajlatra gyakorolt hatásait és hogy a kapott eredmények alapján különbséget tegyünk az egyes gázok között?
  • Milyen nemzetközi megállapodások kapcsolódnak a metánhoz és milyen uniós szakpolitikai célkitűzéseket fogalmaztak meg az üvegházhatású-gázok kötődő kibocsátások vonatkozásában?
  • Miért nem szükséges az enterális metánkibocsátást nullára csökkenteni a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez?
  • Melyik ágazatból származó metánkibocsátást kellene leginkább csökkenteni?
  • Mi az oka, hogy jelenleg nem léteznek olyan technológiák, amelyekkel az enterális kibocsátást nullára lehetne csökkenteni?

Az ATF által kiadott ”Mezőgazdasági metán jelentőségének értékelése és megoldások keresése” című kiadvány angol nyelven itt érhető el. A szakpolitikai tájékoztató Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által elkészített magyar nyelvű fordítását pedig itt érhetik el.

A NAK felhívja a figyelmet arra, hogy az ATF által közzétett szakpolitikai tájékoztató NAK által készített magyar nyelvű fordítása nem a szerző kérésére készült el, a jelentésben található esetleges hibákért vagy hiányosságokért az ATF nem vállal felelősséget.