A konferencia alapvető kérdése a következő: miért kell másként termelnünk holnap?

A válasz rendkívül összetett:

  • Mert a fogyasztók ezt igénylik.
  • Mert az Európai Unió támogatásai is abba az irányba mutatnak, hogy egyre környezetbarátabban kell termelni.
  • Mert nem mondhatjuk, hogy élelmiszerhiány van vagy lesz, hiszen túltermelés, túlfogyasztunk, pazarlunk.
  • Mert nemcsak szenvedői vagyunk a klímaváltozásnak, hanem okozói is.
  • Mert bár az Alkotmányban is nevesített a hazai földvagyon védelme, jellemzően még sincs a haszonbérleti vagy adásvételi szerződésekben megállapodás a föld minőségéről, vagy kötelezettségvállalás annak minőségének megőrzéséről.
  • Mert a talajok elsivatagosodásáért nemcsak a klimatikus változások felelősek, hanem sok más tényező is: a kizsákmányoló mezőgazdaság, a talajok műtrágyákkal való tönkretétele, a túllegeltetés, az erdőirtás, a pazarló, szakszerűtlen öntözés, a néhány évtizeddel ezelőtti nagy csatornázási és belvízelvezetési láz, a természetes gyepek beszántása, a vízigényes haszonnövények telepítése.

Nagy István: a megoldás formabontó, tabukat kell ledönteni a mezőgazdaságban

Változásra van szükség a mezőgazdaságában, de Nagy István szavai szerint "önmagunkban kell elindítani a változást". Akkor leszünk sikeresek, ha azt a kérdést tesszük fel, hogy nekem mit kell tennem.

Bíznunk kell abban, hogy a kutatásfejlesztés, a technológia képes megfelelő válaszokat adni. De ezeket alkalmazni is kell, nyitottságra van szükség.

Mint mondta, a világ egyik legnagyobb problémája abból a kényelmi szempontból ered, hogy mindent akarunk, minden időben, teljes palettán. A fenntarthatóság kapcsán azon is el kell gondolkodni, hogy én tudok-e az életmódom megváltoztatásával hozzájárulni a változáshoz.

Milyen talajművelési módra van szükség?

A humuszképződés rendkívül lassú, 300-500 évre van szükség 1 centiméter humusz képződéséhez. Viszont ma már arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy óriási mértéket ölt a talajpusztulás, a humuszréteg degradálódása.


Áder János feltette a kérdést, hogy univerzális megoldás lehet-e a szántás elhagyása, a no-till, min-till, strip-till technológia a talajpusztulás megállítására, visszafordítására. Nagy István válaszában kifejtette, hogy a helytelen talajművelési eljárás az, ami rossz talajszerkezethez, a talaj mikoorganizmusainak drasztikus lecsökkenéséhez vezet, és végül például porviharokhoz.

Nagy István fontos megállapításokat tett a talajvédelem kapcsán:

  • A talajra kincsként kell tekintenünk, nem lehet a termőföldről szerves anyagot levinni. "Az nem lehetséges, hogy szalmabálával fűtsünk erőműveket."
  • A termőföldet, termőterületet csupaszon hagyni nem lehet. Mindig gondoskodni kell a talajborítottságról. Drasztikus változásra van szükség."
  • "A no-till korparancs, a száraz területeken kétségtelenül megoldást jelent a no-till a jobb vízgazdálkodás érdekében."

Meg kellene emelni a folyók vízszintjét

A beszélgetés során hangsúlyos kérdés volt a vízgazdálkodás témaköre, Nagy István elmondta, hogy a tervek szerint a mostani 2 százalékról 8 százalékra tervezik növelni az öntözhető területek nagyságát.

Fontos kérdés, hogy lehet-e növelni a folyók vízszintjét, mert ez lenne a megoldás arra, hogy növekedjen hosszú távon a talajvízszint.

A Homokhátság vízpótlásának megoldását 2030-ig szeretnék megvalósítani, ehhez már kész tervek állnak rendelkezésre.

A konferencia kapcsán az alábbi cikkek jelentek meg:

A fenntarthatóság elsősorban nem technológia kérdése – szerves trágyázás szántás nélkül

Mókuskerékben szaladnak a gazdák. Pedig van kiút!

Mire képesek az új kemikáliák? Milyen az aszálytűrő kukorica? Búza direktvetéssel?

Tudod, mikor ártasz te magad a talajnak, amelyen termelni szeretnél?

Csökkentenéd a szántóföldi termelés költségeit? Ezekre figyelj!

Igaz-e, hogy mindenki azt tehet a földjével, amit akar?

Összeérnek a szálak: a talajmegújító gazdálkodást előbb-utóbb az élelmiszeripar is honorálja

További hasznos információk:

Gazdálkodói tapasztalatok a no-till technológiáról – videó!

Ennél a gazdánál már bizonyított a no-till!

Ha sok a giliszta, örülhet a gazda – de hogy érhetsz el jó talajállapotot?

Regeneratív gazdálkodás a gyakorlatban – beszéljünk a no-tillről! Podcast Kökény Attilával

Égető kérdések a forgatás nélküli talajművelésről és a no-tillről

Amerikai óriáscégek állnak a regeneratív mezőgazdaság mellé, rengeteg pénzt ölnek ebbe

Mire megy a gazda a KAP zöldelvárásaival? Többre, mint elsőre gondolnád