Magyarország korábbi, 40 százalékos vállalásához képest ez 1000-1500 milliárd forinttal növeli a beruházási, befektetési igényeket – mondta el a Magyar Nemzet érdeklődésére Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. A szakpolitikus szerint az extra költségekre döntő részben meglesz a fedezet, a célok eléréséhez szükséges beruházások pedig tovább csökkentik az ország importkitettségét, erősítik a magyar energiaszuverenitást is.

Hosszú hónapok tárgyalásai eredményeképpen állapodtak meg az európai uniós csúcson péntek reggelre a tagállamok képviselői abban, hogy a tagországok együttesen 2030-ig legalább nettó 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez viszonyítva. A lépés szigorítást jelent a korábbi negyvenszázalékos célhoz képest, miközben az előrehaladásban jelentős eltérések láthatók az egyes országok között. Ezért Magyarország azt az álláspontot képviselte, hogy a korábbi erőfeszítéseket is el kell ismerni. A találkozó zárónyilatkozatába így belekerült az is, hogy az EU a végrehajtás során következetesen számolni fog a tagállami különbségekkel.

Az 55 százalékos cél elérését a leginkább költségkímélő módon kell elérni, biztosítva, hogy a szolidaritás és a méltányosság elvei is érvényesüljenek, az Unió senkit ne hagyjon hátra a karbonmentes gazdaságra való áttérésben.

Föld

A cél: 2030-ig legalább nettó 55 százalékkal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez viszonyítva – fotó: Pixabay

Azonban mivel Lengyelország nem vállalt kötelezettséget arra, hogy ­2050-re eléri a karbonsemlegességet – hanem egyéni tempóban kívánja átalakítani jelenleg szénalapú energiaiparát –, lehetséges, hogy több országnak túl kell majd teljesítenie a szigorított célt ahhoz, hogy Lengyelország lemaradását kompenzálja.

A vitában lényeges pont volt a finanszírozás kérdése, amellyel kapcsolatban Kaderják Péter a következőket nyilatkozta:

– Az EU-csúcson sikerült megállapodni a Next Generation EU csomagról is, amelynek kiemelt célja a gazdaság újraindítása mellett a zöld- és digitális átállás. Magyarország is úgy tervez, hogy a sztenderd költségvetés és a Next Generation EU együttes forrásaiból legalább harminc százalékot klímacélokra kell fordítani. A már előkészített tervekben, amelyekről folyik a tárgyalás az Európai Bizottsággal, ezt meghaladó részarányt számszerűsítettünk. A költségvetési tervezés alapján jelentős források állnak majd rendelkezésre a zöldgazdasági célok eléréséhez szükséges fejlesztések támogatására – jelentette ki Kaderják Péter.

A teljes cikk elolvasható ITT.