Európai uniós tagságunk óta megszűntek a hazai növényvédelmi szolgálat határkirendeltségei. Ott maradt meg szigorúbb ellenőrzés, ahol a szomszédunk még nem tagja az Uniónak. A külföldi termékekkel sok veszélyes kártevő is bekerülhet az országba. A hatékony védelem a gyors felismerésénél kezdődik, ezért a növény-egészségügyi rendszerben a termelőknek is fontos szerepük van.
Az uniós országok közötti szabad árumozgás miatt egyre több, nálunk korábban ismeretlen növénykárosító fenyegeti erdeinket, szántóföldjeinket, gyümölcsöseinket, üvegházi kultúráinkat. Intő példaként említhetjük a kukoricabogár kártételét vagy a burgonyarothadást okozó baktériumos fertőzést. Mindez jelzi, hogy a szakemberek feladatai egyre nőnek.
A fertőzések miatt már korábban is nagyon sok vető- és áruburgonya megsemmisítését rendelték el. Emellett az üvegházi károsítók ellen is különféle védekezési technológiákat kellett kidolgozni. Mindezekről Szőnyegi Sándor, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) növény-egészségügyi osztályvezetője nyilatkozott. - Mivel a kukoricabogár Magyarországon már elterjedtnek tekinthető, a védekezési technológiába is beillesztették a gazdák. Ma már tudják, hogy ott, ahol előfordul, a következő évben nem szabad kukoricát termelni, mert ez a legjobb védekezés ellene.
Sajnos, más kártevők is közelítenek a határainkhoz, sőt, a déli országrészekben már meg is jelentek. Nemcsak a zöldség- és gyümölcsszállítmányokkal vagy a szaporítóanyagokkal, hanem például a fa-rakományokkal is behurcolhatók a legveszélyesebb kártevők.
Az elkövetkező időszakban Távol-Keletről beérkező árukkal újabb behurcolt károsítókra számíthatunk.

Ilyen például az ázsiai cincér,

amely a faküldeményekben található, és a szállító járművekkel, a csomagolóanyagokkal juthatnak el hozzánk.

A fenyőrontó fonálféreg

már Portugáliában és Spanyolországban is pusztítja az ott lévő fenyőültetvényeket és sajnos mi is számíthatunk felbukkanásukra.

A gesztenye gubacsdarázs

a gesztenyeültetvényeket károsítja, és a környező országokban szintén megtalálható, ezért megalapozott félelemmel tarthatunk tőle.

Üvegházak, fóliák károsítója a paradicsom moly,

amely már előfordul a dél-magyarországi kertészetekben és nagyon nehéz ellene védekezni.
A karantén listán lévő veszélyes károsítók gyors felderítése és kiszűrése, valamint az ellenük való hatékony védekezés érdekében az MgSzH megyei talaj- és növényvédelmi felügyeleteinek központja növény-egészségügyi rendszert működtet.
Szőnyegi Sándor szerint fontos előre megtervezni, hogy mely áruféleségeket, milyen rendszerességgel vetnek vizsgálat alá. Egy célirányos vizsgálat keretén belül bizonyos országokból bekerülő termékeket fokozottabb ellenőrzés alá vonnak. Valamint működik szúrópróbaszerű ellenőrzési, felderítési rendszer is, miszerint bárhol, bármikor, bármit ellenőrizhetnek, az üzletektől a faiskolai árudákig.
Komoly a termelők, gazdálkodók feladata és felelőssége!
A jogszabály előírja: ha a termelők, forgalmazók olyan károsítót észlelnek, ami nem szokványos, tehát még nem fordult elő Magyarországon, ezt jelenteni kell a megyei MgSzH igazgatóság felé. Ha ilyen károsítás éri a termelőt, akkor ezeket hatósági intézkedéssel kell felszámolni. Amennyiben az árukat is meg kell semmisíteni, akkor a termelő ezért rész-kártalanításra jogosult. A növény-egészségügyi rendszer feladatai közé tartozik a felvilágosítás és oktatás is, melyet szakmai kiadványok segítségével tesznek elérhetővé. (Magyar Agrárkamara)