Bolygónkon természetes folyamatok révén kerül a környezetbe higany, azonban a légkörbe jutó részt a légáramlatok jórészt a sarkvidékek felé sodorják, és ott ülepedik le. Ez a higany sok évezred óta halmozódik az Északi-sarkvidék talajában, azonban most a klímaváltozás hatására újra kiszabadulhat.

A sarkvidék négyszer olyan gyorsan melegszik, mint bolygónk átlaga, és a sarkvidék 5 millió lakójából 3 millió ember él abban a régióban, ahol a permafroszt 2050-re kiolvad majd. A permafrosztból kiszabaduló higany az élővizekbe, talajokba jutva az élővilágot is elszennyezi majd, fokozatosan halmozódik a táplálkozási láncban, s a halak és más élelmiszerek révén veszélyezteti az embereket is. A higany nem azonnali hatású, hanem a halmozódása révén válik egyre súlyosabbá, amint felfelé haladunk a táplálkozási láncban, tehát minket is veszélyeztet az elfogyasztott élelmünk révén.


A folyók ugyan az olvadással felszabadult higany egy részét a hordalékaikkal újra eltemetik, de a maradék így is súlyos veszélyt jelent, főleg a sarkvidékek lakosságára nézve, akik élelmüket halászatból és vadászatból szerzik be.

A kutatók a Yukon-folyó példáján keresztül végeztek méréseket. „A permafrosztban olyan mennyiségű higany halmozódott fel, hogy eltörpül mellette az óceánok, talaj, légkör és az élővilág teljes higanykészlete" – mondta Josh West professzor, a kutatás egyik résztvevője.

A sarkvidéken a növények felveszik a higanyt a környezetből, majd megkötik, és pusztulásuk után a felvett higany a talajba jut a növények maradványaival együtt. Ez apránként hozzáfagy a permafrosztréteghez, és így évezredek alatt jelentős mennyiség gyűlt össze. Azonban a permafroszt most gyors ütemben olvad a klímaváltozás következtében.

A kutatási eredmények – miszerint az apróbb szemcsés üledékekben több volt a higany, mint a durvább szemcsenagyságúban – arra utalnak, hogy bizonyos talajtípusok veszélyesebbek lehetnek a nagyobb higanymennyiség miatt.

Forrás: ng.24.hu

Indexkép: Shutterstock