A drónok segíthetnek az elpusztult vagy beteg vadon élő madarak korai felismerésében és így korlátozhatják a madárinfluenza terjedését. A drónok értékes adatokat szolgáltatnak – szinte a madarak megzavarása nélkül. Ezt mutatja a SOVON (Vogelonderzoek Nederland) Holland Madárkutató Intézet és Eelke Folmer, a Lumax Ecological Analytics ökológusa által végzett kutatás, amelyről a Sovon a Nature Today-oldalon számolt be – írja a nak.hu.

A madárinfluenza ma már egész évben előfordul a vadon élő madarakban. A vírus valószínűleg nem fog eltűnni, ezért a SOVON szerint a hangsúlyt az új járványok gyors észlelésére és megfékezésére kell helyezni. A drónok lehetővé teszik a költőkolóniák hatékony áttekintését anélkül, hogy túlságosan megzavarnák őket.

A „Madárinfluenza megelőzése a vadon élő állatokban” című intenzifikációs terv egyik eleme a célzott felügyelet és az elhullott madarak eltávolítása. A cél a járványkitörések súlyos következményeinek minimalizálása és a vadon élő állatok felügyeletének javítása.

drón

A drónok segíthetnek az elpusztult vagy beteg vadon élő madarak korai felismerésében – fotó: Pixabay

A hagyományos megfigyelési módszerek elérik határaikat, különösen a vízimadarak esetében, amelyek költőhelyei gyakran nehezen megközelíthetőek és vízzel körülvett területek. A kutatók látogatásai ráadásul zavarhatják az állatokat.

A drónok itt alternatívát kínálnak: lehetővé teszik a megfigyelést a levegőből, a kolóniák minimális megzavarásával. A mesterséges intelligencia a levegőből felismeri az elpusztult madarakat és a költőhelyeket.

2024-ben kísérleti projektet hajtottak végre, amelynek során feketefejű sirály és közönséges csér kolóniákat figyeltek meg drónokkal. Olyan gépi tanulási modelleket használtak, amelyek képesek felismerni a különböző madárfajokat, fiókákat és elpusztult állatokat. A drónok 20-40 méteres magasságban repültek. A használt drón könnyű, kicsi és csendes volt, ami csökkentette a zavarást.

Az elkészített térképek 1-2 centiméteres térbeli pontosságot értek el – olvasható a nak.hu cikkében.


Mivel a kísérleti évben a modellek még nem tudtak megbízhatóan különbséget tenni az élő, az elhullott és a beteg állatok között, a képeket kézzel jelölték meg, hogy javítsák a mesterséges intelligencia képzését. A költési szezon kezdetén könnyen felismerhető fiatal állatokat is bevonták a rendszerbe. A különböző fajok felismerése szintén a modell része volt.

A projekt célja az is, hogy a képi adatok elemzésével következtetéseket lehessen levonni a madárinfluenza jelenlétére vonatkozóan. Annak érdekében, hogy az eredmények gyorsan rendelkezésre álljanak, egy online portált fejlesztettek ki, amely az összes adatfeldolgozást a felhőben kezeli.

A kísérleti projekt jelenleg a végső fázisban van. A SOVON Vogelonderzoek Nederland szerint az alkalmazott eszközöket a jövőben a felhasználók szélesebb köre, például a telephelyek vezetői számára is elérhetővé teszik – írja a nak.hu.

Indexkép: pixabay.com