A szarvasmarha-tenyésztési mutatók szerint a magyar tenyészállatok keresettek határon innen és túl – mindez a tenyésztők, és tenyésztőszervezetek közös munkájának az eredménye. A sikeres folytatás nagymértékben függ attól, hogy az agrárkormányzat milyen mértékben emeli 2025-ben a tenyésztési támogatások keretét – írja az alattenyesztok.hu.
Az állattartóknak nagy nehézséget okoz a kifizetések csúszása
"Az elmúlt évek tendenciáját követve egyre inkább a nagyüzemek kerülnek előtérbe" – fogalmazott Rácz Károly, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének (MTE) elnöke. A magyar tarka szarvasmarhát tartók nagy része családi gazdaság keretei között tevékenykedik, elmondásaik szerint gyakran tapasztalják azt, hogy ha nem termelnek legalább 2000 kg tejet 1–2 naponta, akkor ki sem mennek a hozzájuk a felvásárlók.
Ha ezen nem változtatunk, akkor a jövőben a hazai családi gazdaságokból származó termékek eladhatósága megkérdőjelezhető lesz. Bár támogatással a közelmúltban alakultak termelői szövetkezetek, de pár kivétellel nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Az elnök szerint az őshonos támogatás nagyon hasznos, de a magyartarka-tartásra vágyókban tudatosítani kellene, hogy a tenyésztési feltételeknek (ilyen az ivadékvizsgálat, a tenyésztési program betartása, a pontos adatszolgáltatás) meg kell felelni, ami nagy feladat. A másik oldalnak pedig arra kellene felhívni a figyelmét, hogy az állattartóknak milyen nagy nehézséget okoz a kifizetések csúszása.
A magyar tenyészállatok keresettek határon innen és túl – fotó: pixabay.com
Jobb évet zárhatnak a tejtermelők
"Az év első felében jellemzően csökkenni szokott a nyers tej felvásárlási ára" – osztotta meg a tapasztalatát Antal Gábor, a Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének elnöke, aki ennek ellenére mégis pozitív szaldós évre számít a tejtermelésben.
"A tejfeldolgozók szinte kivétel nélkül pályáztak a tavaly év végén meg nyílt fejlesztési támogatásokra" – tájékoztatta az allattenyesztok.hu-t Harcz Zoltán. A tejüzemek most türelmetlenül várják a támogatási keret megemeléséről szóló döntést.
Annak érdekében, hogy a magyar tejtermelőknek az idén a tavalyinál jobb éve legyen Harcz Zoltán szerint csökkenni kellene az élelmiszer-inflációnak, a reálkereseteknek pedig növekednie, így ennek a hatására emelkedhetne a kereslet.
Az is lényeges, hogy a lehető legkevesebb tejterméket importáljuk dömpingáron. Az uniós előrejelzések szerint a pozitív jelek mellett nagyon komoly kockázatot jelentenek az időjárási anomáliák, bizonyos állatbetegségek terjedése és az akadozó nemzetközi kereskedelem. Aggasztó az elektromos autókra kivetett uniós vámokra adott kínai válasz, ami érintheti akár az EU tejtermékexportját is.
Nem lesz egyszerű kigazdálkodni a megemelt béreket
Szakács Attila szerint nagy terhet tesz az állattenyésztő vállalkozásokra a bérmegállapodás, vagyis az, hogy 2025 és 2027 között 36 százalékkal emelik a minimálbért. Az Angus Kft. ügyvezetője és a Kárpáti Borzderes Egyesület tenyésztésvezetője véleménye az, hogy álomszerű elképzelés, hogy 3 év múlva a jelenleginél 35-40 százalékkal magasabb áron tudják majd értékesíteni az állataikat. Emiatt az állatjóléti, AKG-, ÖKO- és egyéb plusztámogatások még akkor is sokat számítanak egy gazdaság életében, ha az ezeknek megfelelésnek is plusz költségei vannak – tette hozzá.
Mikó-Baráth Máté, – aki húshasznú magyartarkákat tart – tavaly ősszel adott be telepmegújítási pályázatot, amiben istállóépítés, kezelőfolyosó-rendszer, digitalizáció és gépek beszerzése szerepel. Már nagyon várja a pozitív döntésről szóló határozatot, abban bízva, hogy nem fognak elszállni a beruházási költségek.
Szervestrágyázás nélkül nincs gyepgazdálkodás
Az állandósult nyári hőstressz mellett általánosan nehezíti a gazdálkodók életét a Natura 2000 és a védett gyepterületek sokak szerint túlzott védelme. A gyepek tápanyag-visszapótlása évtizedek óta tilos, ami sokak számára érthetetlen. Érdemes lenne újragondolni néhány túlzó előírást, a gyepek valódi védelme érdekében – vélekedett Kanyar Roland, a Hubertus Kft. állattenyésztési ágazatvezetője. Ha a védett területeken szervestrágyázást, vagy átgondolt, szakmailag megalapozott műtrágyázást lehetne végezni, akkor az jobb eredményt hozna, mint a kezelések teljes tiltása.
A korlátozások miatt sok helyen a nemes füvek kipusztulnak, átveszik a helyüket a gyomok és a cserjék, melyek rontják a legeltetés jövedelmezőségét
– hívta fel a figyelmet Papp Sándor, az Abaúji Papp Charolais Kft. tulajdonosa.
Fokozni kell a fogyasztók informálását és edukációját
Harcz Zoltán szerint az egész termékpálya érdeke a változó fogyasztói szokások tejipari lekövetése és a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása, ezért az eddigieknél lényegesen nagyobb erőforrásokat kell fordítani a vásárlói tudatformálásra, kiemelten a növényi alapanyagból előállított utánzatok kapcsán.
Több helyen leépítik az állattenyésztést a szélsőséges zöld ideológiák miatt, több országban kísérleteznek műhúsok előállításával, miközben senki nem tudja, azoknak milyen hatása van az emberi szervezetre – írja az allattenyesztok.hu.
Indexkép: pixabay.com
