A Kaliforniai Egyetem kutatói nyolc különböző intézkedést megvizsgálva kiderítették, hogy már négynek az alkalmazásával is drasztikus mértékben csökkenthető lenne a műanyaghulladék mennyisége és az előállítással járó kibocsátás.

A műanyaghulladékok hatalmas problémát jelentenek napjainkban, hiszen azok már mindenhol kimutathatók: a szerveinkben, az élelmiszereinkben vagy az óceánok élővilágában is.

A kutatók most a mesterséges intelligenciát alkalmazva azt próbálták kideríteni, milyen intézkedések lennének hatékonyak a műanyaghulladék, valamint az előállítással járó kibocsátás csökkentése érdekében. Emellett előrevetítették azt is, milyen kilátásokkal kell szembenéznünk 2050-ben, ha nem teszünk semmit a műanyaghulladékok ellen.

Ha nem változtatunk a műanyaggal kapcsolatos hozzáállásunkon, 25 év múlva 37 százalékkal növekedhet az előállított műanyag mennyisége, miközben tovább csökkenhet az egyébként is nagyon alacsony, mindössze 9-10 százalékos újrahasznosítási arány. A rosszul kezelt műanyag mennyisége pedig akár a kétszeresére is növekedhet.


A kutatók nyolc különböző intézkedés lehetséges hatásait vizsgálva megállapították, hogy van négy olyan módszer, amely különösen hatásosnak ígérkezik. Ezek együttes alkalmazásával a műanyag előállításához köthető kibocsátást akár egyharmadával is csökkenteni lehetne, a rosszul kezelt műanyaghulladék mennyiségét pedig 91 százalékkal lehetne csökkenteni! E négy intézkedés a következő.

• Az új termékek minimum 40 százalékát újrahasznosított műanyagból kell előállítani.

• A műanyagtermelést a 2020-as szinten kell maximalizálni.

• Be kell vezetni egy jelképes összeget a műanyag csomagolásokra.

• Több pénzt kell fektetni a hulladékudvarokba és hulladékgyűjtési szolgáltatásokba.

Azonban bár ötletek vannak, egységes, a világ számos országára egyaránt kötelező érvényű szabályozás nincs a műanyag-előállítással és a műanyaghulladék kezelésével kapcsolatban.

Forrás: prove.hu

Indexkép: Shutterstock