A mezőgazdasági idénymunka napi közterhei február 1-től 1 300 Ft-ról 2 200 Ft-ra emelkednek, az alkalmi munkavállalásé pedig 2 700 Ft-ról 4 400 Ft-ra.

A termelőüzemek és a friss zöldség-gyümölcs áruvá készítését, csomagolását végző posztharveszt üzemek (csomagolóházak) mezőgazdasági idénymunkásokat foglalkoztatnak, míg az élelmiszeripar elsősorban alkalmi munkavállalókat – írja a FruitVeB.

Önmagában a közterhek ilyen mértékű növelése a mezőgazdasági idénymunka költségeit 5-8%-kal emeli, az alkalmi munkavállalás költségeit pedig 10-15%-kal.

Ezenfelül a minimálbér és a garantált bérminimum 7-9%-os megemelését le kell követnie az EFO keretében foglalkoztatottak munkabérének is, különben nem kapunk munkaerőt, következésképpen kb. 10%-kal szükséges emelni a munkásoknak kifizetett nettó bért is. Mindezekkel együtt értelemszerűen nagyon érzékenyen érinti a zöldség-gyümölcs termelést és feldolgozóipart az EFO közterheinek ilyen hirtelen, nagy mértékű emelése – írják a cikkben.

Gyakorlati példák, konkrét számokkal

Az almatermésű és csonthéjas gyümölcsültetvények éves munkaerőigénye korszerűbb ültetvények esetén ültetvénytípustól és a termelés céljától (frisspiaci vagy ipari célú ültetvény) stb. függően 500-2 000 munkaóra/hektár, vagyis 60-250 munkanap/hektár. A hektáronkénti költségek tehát 54-225 ezer Ft-tal fognak növekedni csak az EFO közterheinek emelése miatt.

A napi nettó munkabér (napszám) legalább 7-9%-kal, azaz 1 000-1 500 Ft-tal növekszik naponta, ami egy hektárra vetítve újabb 60-375 ezer Ft közötti költségnövekedés. Vagyis a bérköltségek emelkedése 100-600 ezer Ft között fog mozogni hektáronként. Ez jelentős bérteher-növekedés abban az aspektusban is, hogy a termelés összes költsége (megint csak gyümölcsfajtól, ültetvénytípustól függően) jellemzően 1,5-7,0 millió Ft/hektár között alakul.

Egy szamócaültetvényben azonban éves szinten már 2-4 ezer óra (250-500 munkanap) a hektáronkénti foglalkoztatás, így egy ilyen munkaintenzív ágazatnál még nagyobb pluszköltség keletkezik, és még ennél is egy nagyságrenddel magasabb a hajtatott (fóliás vagy üvegházi) termesztés 10-20 ezer munkaóra/hektár/év élőmunkaigénye, azaz az elszenvedett bérköltség-növekedés mértéke is.

Egy korszerű, magas színvonalon gazdálkodó vállalkozásban ezt nyilván ki fogják gazdálkodni, mert nincs más lehetőség. Értelemszerűen azonban a profit rovására kell ezeket a plusz terheket viselni, amiből egyébként a fejlesztéseket, beruházásokat lehet(ne) végezni – írja a FruitVeB.


A zöldség-gyümölcs ágazatban a kereslet jobban kiszámítható

Kérdésként merülhet fel, hogy a többlet termelési költségeket az ágazat át tudja-e hárítani a vevőire, illetve a lánc végén a fogyasztóra. Erre azért nincs egyértelmű válasz, mert a piacot (így a vevőt, a fogyasztót) egyáltalán nem érdeklik a termelési költségeink – fogalmaznak.

A piac nem önköltség alapján képez árat, hanem a kereslethez mért „rövid távú" kínálat alapján. Ha a kereslethez mérten bőséges a kínálat, akkor alacsonyak az árak; ha szűkös a kínálat, akkor pedig magasabbak.

A zöldség-gyümölcs ágazatban a kereslet jobban kiszámítható, rövid távon hellyel-közel stabil, míg a kínálatot egy szezonban vagy a szezonon belül, illetve európai és hazai szinten is az időjárási tényezők mozgatják a leginkább. Így a termelőtől nagyobbrészt függetlenül kialakuló „valamilyen árakból" kell majd finanszíroznunk a többletköltségeket.

A „120 napos szabály" módosítása azonban még jobban fájhat, mint az EFO közteher egyébként drasztikus emelése. Eddig ugyanis egy munkavállaló munkáltatónként tudott 120 napot dolgozni EFO keretein belül. Most pedig egy munkavállaló összesen tud max. 120 napot dolgozni. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy adott munkavállaló 120 napja nyilván nem az év első felében fog elfogyni, vagyis a gondok jellemzően a második félévben kezdenek egyre fokozottabban jelentkezni. A kertészeti ágazatban pedig ez pont a zöldségek, de még inkább a gyümölcsök intenzív betakarítási időszaka, továbbá a feldolgozóiparunk számára is a gyártás, működés periódusa.

Kérdésként merülhet fel, hogy a többlet termelési költségeket az ágazat át tudja-e hárítani a vevőire, illetve a lánc végén a fogyasztóra – fotó: pixabay.com

Fentiek alapján finoman fogalmazva is talányos, hogy hogyan fogjuk megoldani a betakarítást, vagy az élelmiszeripar foglalkoztatásának biztosítását.

A zöldségek és gyümölcsök jó részénél a betakarítás időszaka 1-3 hónap. Ilyen rövid időre állandó munkaerőt felvenni borzalmas plusz adminisztrációs és költségteher.

Ráadásul a zöldség-gyümölcs-termelésben, valamint a feldolgozóiparban döntően az a munkaerőréteg dolgozik, amelynek körében nagyon nagy a fluktuáció és az elvándorlás (vagyis eljön dolgozni, majd, ha talál egy pillanatnyilag jobb lehetőséget vagy egyáltalán megunja a munka monotonitását, akkor egyszerűen egyik napról a másikra továbbáll).

Ilyen viszonyok mellett állandó foglalkoztatásra felvenni munkaerőt óriási kockázat, egyben plusz költség- és adminisztrációs teher – olvasható a cikkben.

Az állandó foglalkoztatás megoldhatatlan

Ezért volt eddig az ágazat számára kiváló keret az EFO, mert a zöldség-gyümölcs ágazatban felmerülő, erősen szezonális jellegű munkavégzést szinte csak így tudtuk kezelni, az állandó munkavállalás keretei között nem.

A zöldség-gyümölcs ágazatban végzett munka és dolgozó munkaerő döntő része esetében ugyanis egyszerűen eleve megoldhatatlan, hogy állandó foglalkoztatás keretében alkalmazzuk.

Így az már csak „másodlagos" kérdés, hogy mennyivel emelkedik a bérteher, ha az adott dolgozót EFO helyett állandó munkaerőként foglalkoztatjuk. Ha mégis ez az eset állna fent, vegyünk alapul egy egyszerű esetet: az idénymunka vagy alkalmi munka napi nettó bére (napszám) országrésztől, munkától, ágazattól stb. függően 12-20 ezer Ft között alakul.

Tételezzünk fel napi 16 ezer Ft-ot nettó bérnek. Erre most fogunk fizetni 2 200 vagy 4 400 Ft közterhet, ami a nettó bérre vetítve 14-28%-os járulékterhet jelent. Összehasonlításképp: az állandó foglalkoztatás esetén a nettó bérre vetített adó- és járulékteher 70% körül alakul. Talán nem is szükséges bővebben kifejteni, hogy milyen mértékű költségemelkedést jelent az EFO helyett az állandó foglalkoztatás.

A FruitVeB egyeztetést és jogszabály-módosításokat kezdeményez annak érdekében, hogy ne lehetetlenüljön el a zöldség-gyümölcs szektor – egyébként is nehéz – munkaerő-ellátása – írja a FruitVeB.

Indexkép: pixabay.com