A domborzat hatása a tápelemek mozgására

A mezőgazdaságban a domborzat jelentős szerepet játszik a tápanyag- és vízgazdálkodásban, különösen a mobil elemek (mint például a nitrogén, kén és más anionok) áramlásának meghatározásában. A domborzati jellemzők, mint a lejtők, völgyek, vízgyűjtők és gerincek, közvetlenül befolyásolják a víz és a benne oldott tápanyagok mozgását és eloszlását a talajban. A víz áramlása és mennyisége meghatározza a tápanyagok oldódását, szállítását és felhalmozódását a különböző talajrétegekben.

A domborzat részletes elemzése, így nem csak egy vízelvezetési terv vagy erózióvédelmi terv kidolgozásánál fontos, hanem lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy pontosabban megértsék a tápanyagok mozgásának irányát és eloszlását a tábláikon belül, és ezt figyelembe vegyék a talajmintavétel és tápanyag visszapótlási stratégiákban.

A precíziós talaj mintavételi szolgáltatások többsége az NDVI-t (Normalizált Differencia Vegetációs Index) veszi alapul. A több évet kombináló NDVI térképek jól tükrözik a területek eltérő terméspotenciálját, melyet az aktuális termelési évben fontos figyelembe venni a hozamtervek a nitrogén és tőszám tervek elkészítéséhez. Ugyanakkor, ha a talaj tápanyagellátottságára vagyunk kíváncsiak érdemes a tápanyagfelhalmozódási tényezők mentén kialakítani a mintavételi zónákat.

Tudj meg többet a zónázás stratégiáiról >>>

A megfelelő távérzékelési felbontás elengedhetetlen a talajok megértéséhez

Az ingyenesen elérhető alacsony felbontású (30m) digitális felszínmodellek, megfelelő kiindulási pontként szolgálhatnak a területek lejtési kockázatainak megállapításához. Ezek az alacsony felbontású térképek az erdősávokat is beleszámítják a magasság számításba, és nem elég részletes egy átlagos tábla értékeléséhez.

A DRONATION domborzati értékelés 5 cm-es drón képeket használ, amelyeket 2 méteres domborzati felbontásra skáláz a domborzatot legjobban leíró térképek elkészítéséhez.

Az alábbi térképek jól érzékeltetik a különbséget egy átlagos táblaméreten, 5 méter szintkülönbség mellet is. Míg az alacsony felbontású műholdas térképek nem mutatnak trendeket, mintákat, amelyek lehetővé tennék számunkra a talaj topgráfia megértését és a zónák kialakítását, a bal oldalon egyértelműen láthatók a vízgyűjtő területek és a dombtetők. Ezek a magassági és formai alakzatok segítik a további topográfiai értékeléseket.

Összehasonlítása a DRONATION magassági model (bal oldal) és a NASA digitális felület model (jobb oldal) között egy átlagos termő területen

Összehasonlítása a DRONATION magassági modell (bal oldal) és a NASA digitális felület modell (jobb oldal) között egy átlagos termőterületen – Fotó: mYields

Miként alakíthatóak a topgráfiai adatok talajmintavételi zónává?

A zónák kialakításának rendszere az elmúlt években került kidolgozásra termelők bevonásával. A zónák meghatározása tulajdonképpen a víz lefolyásának útját és felhalmozódási területeit veszi figyelembe, melyet a táblarészek dőlési szöge és iránya, valamint tengerszinttől számított magassága határoz meg.

Ebben a rendszerben 1 zóna nem feltétlen egybefüggő területet jelöl. A hasonló topográfiai jellemzővel rendelkező területeket azonos zóna kategóriába rendezünk.

Az alábbi összehasonlítás demonstrálja, a DRONATION topográfiai modelljével készített talajmintavételi zónák és egy több éves NDVI alapú zónalehatárolás eredményét. Érdemes megfigyelni, hogy a zóna lehatárolások mennyire vannak összhangban a tábla környezetében megfigyelhető talajfoltokkal, és formákkal.

Topgráfiai zónalehatárolás(1. és 3. kép),NDVI alapú zónalehatárolás (2, és 4. kép)

Topgráfiai zónalehatárolás (1. és 3. kép), NDVI alapú zónalehatárolás (2. és 4. kép) – – Fotó: mYields

A 3D modellezés sík területeken is bizonyít

Természetesen a domborzat hatása jelentősebb a nagyobb szintkülönbségek esetén, de sík területen, kevesebb mint 5 méteres szintkülönbség esetén is precízebben kimutatható a táblák mikrodomborzata, amisegítség a tápanyagmozgás és felhalmozódás valós megértéséhez.

A domborzat alapú talajmintavétel előnyei

A mYields DRONATION 3D domborzati térképek bevonása a talajmintavételi zónák kialakításában és a differenciált tápanyag-visszapótlás tervezésében számos előnnyel jár.

Talajmintavétel a tápanyagfeltöltöttség alapján

A talajmintavételi zónák domborzati alapú meghatározásával a talaj tápanyagfeltöltöttsége alapján különítjük el a táblarészeket, arra alapozva, hogy a domborzat alapjaiban határozza meg a tápanyagok mozgását és felhalmozódását. Így a talajvizsgálatból pontosabb képet kaphatnak a talajuk feltöltöttségéről az egyes zónákban, függetlenül a növényfajtól, időjárástól vagy az aktuális agronómiai gyakorlatoktól.

Optimalizált tápanyag-felhasználás

A domborzat alapján vett talajvizsgálattal a tápanyag-visszapótlás pontosabb és eredményesebb, hiszen a mintavételi zónák megállapítását, így a vizsgálat eredményét más agronómiai tényező nem befolyásolja.

Eredményesség

A talajfeltöltöttség megállapításának szempontjából pontosabb talajmintavétel és a domborzat megértésével tervezett tápanyag-visszapótlási stratégia hatékonyabb, eredményesebb műtrágya és tápanyag felhasználáshoz vezet.

A mYields által kifejlesztett DRONATION topográfiai modell az Agro Masters Field Expert szolgáltatásaiban érhető el.

Indexkép: Shutterstock