A Kutas 95 Zrt. Hajdú-Bihar vármegye keleti részén, a román határ közelében foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel (2888 hektár), gyepgazdálkodással (660 hektár) és erdőgazdálkodással (140 hektár). Lupócz János, a cég termelési főmérnöke elmondta, hogy a szántóterületek nagy része gyenge minőségű, az átlagos AK érték 17,4. A talajtípus a terület nagy részén réti agyagos vályog, de vannak szikes foltok is. "Ezek a talajok tömörödésre kifejezetten hajlamosak, ezért a talajművelést egészen új alapokra kellett helyeznünk" – mondta Lupócz János.
Kétméteres repce Hajdú-Bihar vármegyében – Fotó: Limagrain
Ilyen adottságú területeken jól meg kell választani, hogy milyen növénykultúra termesztésével foglalkoznak, ma már nem tartozik ezek közé a kukorica, viszont az őszi káposztarepce annál inkább. Mintegy 10 éve foglalkoznak intenzíven repcetermesztéssel, ami egyébként egybe esik azzal időponttal is, amikor felhagytak a forgatással.
"Szinte minden évben van repce fajtasorunk, mert így tudjuk kiválasztani azokat a hibrideket, amelyeket nagyobb területen is bevállalunk. Az egyik meggyőző hibrid az LG Ambassador volt. A fajtasorban való termesztés ideje alatt vizsgáltuk a télállóságát, a betegségekkel – főleg fóma és a szklerotínia – szembeni ellenállóságát, a növekedési erélyét. Annyira jó eredményeket mutatott a hibrid, hogy amint köztermesztésbe került, mi is bevettük a vetésforgóba" – mondta a termelő.
A repceterületeknek (400-700 hektár) általában egyharmadára kerül LG Ambassador, és szinte minden évben 4-4,5 tonnás hektáronkénti eredményeket érnek el vele. Az idei hozam úgy lett 3,3 tonna/hektár, hogy januártól május 31-ig összesen 117 mm csapadék hullott, az is 3-4 mm-es, azonnal elpárolgó adagokban, és óriási volt az őszi pocokkártétel.
Az LG Ambassador 20 legjobb eredménye a fajtakísérletekben – Fotó: Limagrain
Hogyan lesz a tömörödött talajból repcevetésre alkalmas magágy?
A kötött talajt állandóan lazán kell tartani, vallja a szakember, csak így garantálható egyrészt, hogy kikel a repce, másrészt pedig az, hogy a gyökerek lefelé tudjanak mozogni a nedvességért és a tápanyagért.
Ezt úgy érik el, hogy nem közvetlenül a repce előtt lazítanak (TopDown szántóföldi kultivátorral), hanem az elővetemény őszi búza vetése előtt. A búza aratása után sekély tarlóhántást végeznek, illetve foszfortartalmú műtrágyát juttatnak ki. Ezután nitrogén-műtrágyázás (MAS) következik, majd a repce vetéséig nem nyúlnak a területhez, kivéve, ha nagyon feltörnének a gyomok vagy valamilyen árvakelés. Ebben az esetben még egy gyomirtás előzi meg a repce vetését. "Azért nem közvetlenül a repce előtt lazítunk, mert rövid idő van rá, és ha abban az egy hónapban nincs elég csapadék, akkor nagyon rögös lesz a talaj. De a túlművelést is muszáj elkerülnünk, ellenkező esetben, ha a túlművelt talajra a vetés után érkezik meg az eső, lecserepesedik, és nem kel ki a repce" – összegezte Lupócz János. Kiemelte, hogy ebben a hibridben az a nagyszerű, hogyha nem is sikerül tökéletesen a kelés a talajviszonyok miatt, akkor kompenzálja azzal, hogy több elágazást fejleszt.
|
Jó lenne végre légi kijuttatásra alkalmas szerrel kezelni az állományt
A cég a repce őszi gyomirtásában "hisz", ez a technológia bevált az elmúlt években. "Ősszel végezzük a gyomirtás, majd regulátorozás következik. Tavasszal szintén regulátorozással kezdünk, utána rovarölő szeres kezelés következik repceszárormányos majd repcefénybogár ellen, végül egy gombaölő szeres permetezés. Nagyon jó lenne, ha végre légi úton is tudnánk kezelni az állományt, egyelőre hidas permetezővel járjuk a területeket" – foglalta össze röviden Lupócz János a növényvédelmi technológiát.
A Limagrain repcehibridjét érdemes volt kipróbálni
A gazdálkodó szerint a Limagrainnel való együttműködés nagyon eredményes, örül, hogy az LG Ambassador is bekerült a fajtasorba, mert így feketén-fehéren kiderült, még azelőtt, hogy nagy területen vetették volna, hogy nagyon jól ellenáll a fómának és a szkelrotíniának, ráadásul egyáltalán nem peregnek ki a szemek aratás előtt.