Mínusz 10-15 fok kellett volna a földeknek legalább két héten keresztül. Ettől messze voltunk, a kártevők nagy része áttelelt. A már meglévők mellé az utóbbi években új invazív kártevőfajok jelentek meg Magyarországon - írja az index.hu
.jpg)
A mostani pár napig tartó, viszonylag enyhe fagy a kártevők között sajnos nem okozott nagy pusztítást – fotó: pixabay.com
Erőteljesen változik az éghajlat hazánkban is
Sokan gondolnak vissza azokra a telekre, amikor a még december elején leesett hó egészen április közepéig tartotta magát az árnyékosabb helyeken. Különösen a gazdáknak lenne fontos, hogy a kemény téli fagyok visszatérjenek, mert az elpusztítja a talajba behúzódó kártevők jelentős részét.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint az elmúlt napok fagyos éjszakái, a talaj felső rétegének átfagyása bár a kórokozókat és a kártevőket megtizedelte, de a nagyobb tisztuláshoz tartósabb hidegre lett volna szükség. Ezzel a megállapítással ért egyet a Kwizda zöldségtermesztési szervezet szakmai vezetője, Varga László kertészmérnök is, aki az Indexnek elmondta, ez a fagy ugyan mutatott valamit, de a gazdálkodók szempontjából semmit sem ér.
Ahhoz, hogy a talajban telelő kártevőknek legalább a fele elpusztuljon, minimum két héten át tartó mínusz 10-15 fokos éjszakai fagyok kellenek, amihez nem ártanak a nappali nulla fok alatti hőmérsékletek sem
– fogalmazott Varga László, hozzátéve utoljára ilyenre 2016–17-ben volt példa. A mostani pár napig tartó, viszonylag enyhe fagy a kártevők között sajnos nem okozott nagy pusztítást.
A szakértő elmondta: néhány évtizede még házépítéskor legalább 90 centiméter mélyre ásták a vízvezetéket, mert akkor az volt a fagyhatár - ott már biztosak lehettek abban, hogy nem fog elfagyni a vezeték. Napjainkban viszont már a 20 centiméter mélyen húzódó vezetékeket sem fenyegeti a fagy veszélye. Mindez arra mutat, hogy erőteljesen változik az éghajlat hazánkban is.
A rovarok a túlélésre törekednek
A rovarok többsége ragaszkodik a túlélési szokásaihoz. Varga László kedvenc példája erre a lótetű:
A legtöbb kertész lótetűnek nevezi ezt az állatot, pedig ez a nagy testű rovar valójában a kedvesebb mezei és házi tücskök rokona. Vélhetően azért nevezik tetűnek, mert a tetvekhez hasonlóan sok rosszat mondhatunk róla. Pedig tiszteletet is érdemel ez a rovar, mert olyan túlélési stratégiája van, ami figyelmet érdemel. Ezért hívhatjuk azon a nevén, ami az életmódjára utal, azaz vakondtücsök, vagy ha már egy kicsit tréfásan akarunk megemlékezni róla, akkor lúféreg, ahogy a Hajdúságban nevezik
- mondta a kertészmérnök.
Varga László elmondta, hogy a lótetű a talajban 3-4-5 mélységi zónában képez tyúktojás nagyságú, tömörített falú föld alatti üregeket, majd azokba telepíti a petéit. Ha enyhe a tél, akkor kora tavasszal hamar felmelegszik az adott rétegben a talaj, a lárvák kikelnek, és elindulnak a felszín felé. Ha hidegebb tél van, akkor a felső fészekben elfagynak a lárvák, és a következő szinten lévő vakondtücskök feladata a kitörés, ami a nagyobb távolság miatt tovább tart. Ha kemény a tél, akkor a legalsó szinten lévő utódok élnek túl. Mindez azt jelenti, hogy bármilyen időjárás is jön, utód mindenképpen lesz, csak később lesz a rajzás, amire a növények is és a gazdák is fel tudnak készülni.
A legnagyobb gondot az jelenti, hogy ezek az időpontok az elmúlt években egyre előrébb jöttek - a kártevők tavaszi rajzása hetekkel korábban kezdődik.
A kártevők tavaszi rajzása hetekkel korábban kezdődik – fotó: pixabay.com
A probléma egyre csak fokozódik
A kertészmérnök szerint a probléma fokozódik, mert nem csak az a baj, hogy hamarabb jelennek meg tavasszal a kártevők, hanem az is, hogy a korábbinál sokkal több lesz belőlük. Ha ez nem lenne éppen elég, még olyan fajok is károkat okoznak, amelyek korábban nem.
Erre példa a gyászszúnyog is, amely Magyarországon évtizedek óta jelen van és ha időben kezdődik a rajzása, a növényekben nem okoz semmilyen kárt. Az utóbbi években viszont a lárvák korábban kelnek ki, körülbelül akkor, amikor a korai uborkákat ültetik ki, így azokban óriási pusztítást végeznek, a gazdáknak ezért nagyon oda kell figyelniük a növényvédelemre.
Olyan fajok is megjelentek a határainkon belül, amelyek korábban ritkán látottak voltak. A gyapottok-bagolylepke szárazság- és melegkedvelő vándorlepke, emiatt Magyarországon csak nyáron jelent meg Szerbia felől. Napjainkra azonban annyira megváltozott a klíma, hogy már meg is telepedett hazánkban, és már át is telel nálunk.
Ez még önmagában nem lenne olyan nagy baj, de a gyapottok-bagolylepke rendkívül kártékony faj. Szinte minden természöldséget, számos szántóföldi dísznövényt és virágot is megtámad. Több száz tápnövénye ismert, a hobbikertészek a paradicsomon, paprikán okozott kártételével találkoznak leginkább. Egy hernyó több termést is megtámad, mielőtt lepkévé alakul. Ráadásul több fajtája is jelen van az ország területén, de csak az egyikhez van hatékony csapda
– mondta Varga László.
Olyan kártevőfajok is megjelentek Magyarországon, amelyeknek nincsenek természetes ellenségeik – fotó: pixabay.com
Sok kártevőfajnak nincs természetes ellensége
A kertészmérnök arra is figyelmeztetett, hogy olyan kártevőfajok is megjelentek Magyarországon, amelyeknek nincsenek természetes ellenségeik, gyakorlatilag szabadon garázdálkodhatnak a növények között. Ilyen kártevő a vándorpoloska is, amely jelentős kárt okoz a kertészeti és szántóföldi kultúrákban, de megél az utcai fákon is.
A növényvédelem folyamatos kihívás előtt áll, mert egyrészt a korai rajzások miatt előbbre kell hozni a védekezési munkákat, másrészt az sem mindegy, milyen hatóanyagokkal védekezhetnek a gazdák a kártevők ellen.
Olyan szereket is kivonnak a forgalomból, vagy különleges engedélyekhez kötnek, amiket egyébként akár kanálszámra is ehetnénk
– vélekedett Varga László.
A kertészmérnök szerint a fagy hiánya is gondot jelent, de a nagyobb problémák elkerülhetők, ha a gazdák fokozottan odafigyelnek az időben elvégzett növényvédelmi munkákra.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Hőtűrő tehenek tenyésztésével növelhető az élelmiszer-ellátás biztonsága")
