A Csernobil közelében élő kutyákra különös módon hatott a katasztrófa: az evakuálás után hátrahagyott ebek utódai ugyanis a tudósok szerint elképesztő képességekre tettek szert.

1986. április 28-án az ukrajnai csernobili atomerőmű hibás 4-es számú reaktora felrobbant, és radioaktív reaktormagjának legalább öt százaléka a környezetbe került. A robbanás utáni néhány héten belül több tucat ember halt meg, és körülbelül 350 000 embert evakuáltak az üzem környékéről. A robbanásnak a mai napig van hatása a környéken élőkre.

Egy új tanulmány 116 kóbor kutyától gyűjtött vérmintát a környéken, melyek, úgy tűnik, nem csupán alkalmazkodtak a környezethez, hanem jól is boldogulnak benne.

"Két kis kutyapopulációnak valahogy sikerült életben maradnia ebben a rendkívül mérgező környezetben" – mondta Norman J. Kleiman, a Columbia Egyetem környezet-egészségügyi tudósa. – "Amellett, hogy osztályoztuk a kutyákból vett minták alapján a populáció dinamikáját, megtettük az első lépéseket annak megértése felé, hogy a többszörös környezeti veszélyeknek való krónikus expozíció milyen hatással lehet ezekre a populációkra."


A tudósok azt találták, hogy a kóbor kutyáknak számos genomiális helyük volt (ezek a gének kromoszómákon belüli pozíciói), amelyek eltértek a genom többi részétől. A kutatók szerint 52 gén hozzájárulhat az atomerőmű környezetszennyezésének való kitettséghez.

Az eredmények arra utalhatnak, hogy a fertőzés hatására a kutyákban olyan mutációk alakultak ki, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy alkalmazkodjanak az ilyen durva változáson átesett környezetükhöz.

De más állatokra is hihetetlen módon hatott a sugárzás: a Csernobil környéki talajban élő fonalférgek genomja például egyáltalán nem sérült, a csernobili farkasok pedig ellenállóvá váltak a rákkal szemben.

Forrás: sassy.hu

Indexkép: Pixabay