A K-vitamin nem egyetlen vegyület, hanem hasonló kémiai szerkezetű anyagok családjának csoportneve. A filokinon (K1-vitamin) és menakinonok (K2-vitamin) egy alcsaládot alkotnak, amelyeket kémiai összetételük alapján számokkal jelölnek (MK1-MK13).
Miben található K1-vitamin?
A K1-vitamin növényekben képződik. Fontos forrásai a zöld leveles zöldségek, a spenót, a brokkoli, a kelbimbó és a kelkáposzta. A főtt spenótból és brokkoliból mindössze 5-10% a felszívódás, ami egyidejű zsírbevitellel megduplázódhat. Ezért a spenótfőzeléknek vagy brokkolikrémlevesnek jót tesz egy kis rántás, a zöldsalátákat pedig érdemes néhány csepp növényi olajjal fogyasztani, mely javítja a K1-vitamin felszívódását.
A K1-vitamin egyik fontos forrása a brokkoli – fotó: Shutterstock
A K2-vitamin legfőbb forrása
A K2-vitamint a sajt és túró előállításához használt tejsavbaktériumok és a propionsav-baktériumok termelik, így ezek a K2-vitamin leggazdagabb forrásai Európában. A K2-vitaminok főként a tejtermékek zsírfrakciójában találhatók, és szinte teljesen felszívódnak, ezért egy zsírosabb sajt vagy túró egészségesebb lehet akkor is, ha ezek kalóriatartalma magasabb. Kisebb mennyiségű K2-vitamin állati eredetű termékekből, például húsból és tojássárgájából is nyerhető.
_fill_540x300_0.jpg)
A K-vitaminok felszívódását nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen ételekkel fogyasztjuk együtt. A bélrendszerben történő felszívódás után az összes K-vitamin a májba kerül. A K1-vitamin nagy részét a máj visszatartja, hogy az alvadási faktorok szintéziséhez használja fel, míg a K2-vitaminok a vérzsírhoz, vagyis koleszterinhez kötődve felszabadulnak a véráramban.
Miért fontos a K-vitamin?
A K-vitamin elsődleges hiánybetegsége a vérzés. A legtöbb vitamin az elsődleges hiánybetegség hátterében állóknál több anyagcsere-folyamatban vesz részt. Az elhúzódó vitaminhiány kockázati tényezője az életkorral összefüggő betegségek kialakulásának, amelyeket másodlagos hiánybetegségnek nevezünk.
A K-vitamin szükséges a csontritkulásból adódó csontvesztés és az erek meszesedésének megelőzéséhez, továbbá a sejtnövekedés szabályozásában is szerepet játszik. Az alacsony K-vitamin-szint összefüggést mutat az alacsony csonttömeggel, a csontritkulással és a törések kockázatával is. Kutatások támasztják alá, hogy minél több K2-vitamint tartalmazó étrendet követünk, annál alacsonyabb a szívkoszorúér-betegség kockázata.
Túl lehet adagolni?
Több ezer alanyt figyeltek meg, akik sok éven keresztül nagy dózisú K-vitamint szedtek, de még a legérzékenyebb technikákkal végzett monitorozás esetén sem tapasztaltak fokozott trombózishajlamot egyik résztvevőnél sem.
Japán bizonyos részein az étrendből adódóan sokkal magasabb az ott lakók vérének K-vitamin-szintje, de ennek káros hatását eddig nem találták.
Aki rendszeresen szed szívgyógyszert, annak érdemes kezelőorvosával egyeztetni, mielőtt nagy dózisú K-vitamin szedésébe kezdene, mert befolyásolhatja a gyógyszer hatását.
Forrás: divany.hu
Indexkép: Pixabay
