Nagyváthy János (1755 Miskolc –1819 Csurgó) a magyar mezőgazdaság egyik legkiemelkedőbb alakja, aki életét a hazai földművelés és állattenyésztés fejlesztésének szentelte. Munkássága nemcsak a maga korában volt meghatározó, hanem máig ható örökséget hagyott a magyar agráriumban.
Nagyváthy éppen 270 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Bácskában, gazdálkodó családban. Már fiatalon érdeklődött a mezőgazdaság iránt, és tanulmányait is ebbe az irányba orientálta. Külföldi tapasztalatai során megismerte a korszerű európai gazdálkodási módszereket, különösen a német és angol mezőgazdaság fejlett technológiáit, amelyeket később Magyarországon is alkalmazni próbált.
A korszerű mezőgazdaság alapjai
Nagyváthy a magyar mezőgazdaságot az európai mintákhoz igazítva kívánta fejleszteni. Felismerte, hogy a hagyományos gazdálkodási módszerek nem fenntarthatóak, ezért új technológiák és rendszerek bevezetését szorgalmazta. Munkájának egyik legfontosabb területe a földművelés és az állattenyésztés hatékonyságának növelése volt.
Nagyváthy János – forrás: Wikipedia
Innovációk, amelyeket bevezetett:
Vetésforgó alkalmazása:
A talaj termőképességének megőrzése érdekében elengedhetetlennek tartotta a vetésforgót, amely csökkenti a talaj kimerülését és javítja a terméshozamot.
Takarmánynövények termesztése:
Szorgalmazta a lucerna, lóhere és más takarmánynövények vetését, amelyek magasabb hozamot biztosítottak az állattenyésztés számára.
Gépesítés és modern eszközök:
Nagyváthy felismerte a korszerű mezőgazdasági eszközök jelentőségét. Külföldről hozott minták alapján fejlesztette a hazai szántóföldi munkákhoz szükséges gépeket.
Állattenyésztési módszerek:
Kiemelten foglalkozott a magyar szarvasmarha és juhállomány minőségének javításával. Fajtákat kereszteztetett, és nagy hangsúlyt fektetett az állatok egészségére.
Emléktáblája Keszthelyen – forrás: kozterkep.hu
Nagyváthy János meghívása Keszthelyre
1792-ben Festetics György gróf Keszthelyre hívta teljhatalmú jószágkormányzójának, a „Directio" vezetőjének Nagyváthy Jánost, aki korábban számos modern mezőgazdasági kezdeményezést honosított meg Magyarországon. Ezzel megkezdődött egy olyan együttműködés, amely alapjaiban változtatta meg a Festetics-birtok gazdálkodási gyakorlatát, és országos szinten is iránymutató lett.
Nagyváthy János neve összefonódott a talajjavítási és korszerű mezőgazdasági eljárások bevezetésével, melyek révén a Festetics-birtok ismertté vált. Kidolgozott gazdasági utasításai és újításai nemcsak a birtok termelékenységét növelték, hanem példaként szolgáltak más földbirtokosok számára is.
_fill_540x300_0.jpg)
A Georgikon megalapítása
Nagyváthy nemcsak a birtok fejlesztésére összpontosított, hanem Festetics Györgyöt is rávezette arra, hogy támogassa a mezőgazdasági oktatás ügyét. Az ő kezdeményezésére indult el két fontos oktatási projekt:
- Csurgói gimnázium: A tudományos ismeretek terjesztésére alapított gimnázium kiemelkedő szerepet játszott az alapfokú oktatásban.
- Georgikon: 1797-ben Keszthelyen létrejött Európa első mezőgazdasági felsőoktatási intézménye, amely a mezőgazdaság elméleti és gyakorlati ismereteinek oktatását tűzte ki célul. A Georgikon a korszakban egyedülálló képzést nyújtott, és hosszú távon hozzájárult a magyar agrárium modernizációjához.
Történelmi jelentőség
Nagyváthy János és Festetics György együttműködése nemcsak Keszthely és a Festetics-birtok fejlődésére volt hatással, hanem az egész magyar mezőgazdaság fejlődésére is. Az általuk elindított reformok, különösen a Georgikon megalapítása, ma is a magyar mezőgazdasági oktatás történetének alapkövei.
Emlékoszlopa Csurgón – forrás: köztérkép.hu
Fő műve: A szorgalmatos mezei gazda
1791-ben jelent meg Nagyváthy János legfontosabb műve, A szorgalmatos mezei gazda, amely az első magyar nyelvű mezőgazdasági kézikönyvként vált ismertté. A kötet részletesen bemutatja a korszerű gazdálkodás alapjait, a földműveléstől az állattenyésztésig, és gyakorlati tanácsokat ad a gazdáknak.
A mű tartalma:
- Talajművelés és trágyázás
- Növénytermesztési technikák
- Vetésforgó alkalmazása
- Állattenyésztés fejlesztése
- Gazdasági épületek tervezése és kialakítása
A könyv nemcsak mezőgazdasági tanácsadóként szolgált, hanem a magyar nyelv fejlődését is elősegítette, mivel új szakszavakat vezetett be a gazdálkodás területén.
Hatása és öröksége
Nagyváthy János munkássága máig hatással van a magyar agráriumra. Elképzelései és innovációi a fenntartható mezőgazdaság alapkövei lettek. Bár életében munkásságát nem mindenki értékelte kellően, ma már egyértelmű, hogy ő volt a magyar mezőgazdasági modernizáció egyik úttörője.
Emlékét több helyen is őrzik Magyarországon. A mezőgazdasági szakképzés és a gazdálkodási kultúra meghatározó alakjaként az agrártudományban is példaképnek tekintik. Számos intézmény, utca és emlékhely viseli a nevét.
Néhány idézet tőle:
„A' melly Nemzet mást majmol: nemzeti characterét elveszti".
A jobbágyokkal az uradalmi tisztek úgy bánjanak, miként „Édes Attya Gyermekeivel szokott. Egyik kezében kaláts, Másikban Vessző legyen, az az Egy Részröl őket Szeresse, más Részröl pedig Rendetlenségekröl Emberi módon fenitse".
"Méheim és virágaim megengesztelnek még a rosszak éránt is".
Indexkép: köztérkép.hu
_fill_100x75_0.jpg)
