Bőséges zöldségkínálattal várják a vásárlókat a hazai boltok, a hazai termesztésű újhagyma, retek és saláta is a húsvéti asztal éke lehet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a szezon előrehaladtával az import helyét a hazai termesztésű zöldségek veszik át.

Megtörni látszik a fejes saláták egyeduralma

Bár a boltokban egész évben jelentős a zöldségkínálat, a koratavaszi időszaktól kezdődően egyre több zöldségfajta esetében veszi át az import helyét a magyar áru. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet körképe szerint a korai hazai saláta általában februárban jelenik meg az áruházakban és onnan gyors felfutás következik április végéig.

A kereslet tekintetében megtörni látszik a fejes saláták egyeduralma. Noha még mindig sokan keresik, egyre nagyobb az érdeklődés a többi salátaféle iránt is, különös tekintettel a jégsalátákra és a tépősalátákra.

Hazánkban a salátafélék termesztési területe 650 hektár körül volt az elmúlt 5-6 évben, a betakarított termésmennyiség 37-38 ezer tonna között volt. Az elmúlt évben azonban jelentősen, mintegy 200 hektárral, 430 hektárra – visszaesett a termőterület, a betakarított termésmennyiség 24 ezer tonna körül alakult.

A számottevő területcsökkenés oka elsősorban a szabadföldi termesztés visszaesésére vezethető vissza, amely a kedvezőtlen időjárás miatt rendkívül kockázatossá vált.

saláta

Visszaesett a fejes saláta termőterülete – fotó: NAK/Lévai Zsolt

Magyarországon ma nem könnyű megtermelni a salátát, a nagy melegek, aszályos időszakok miatt folyamatos öntözés szükséges, ami fokozza a gyomnövények megjelenését.

A jövőt várhatóan a római saláta képviseli, ami hűtőben tárolva két hétig sem fonnyad. Ma ennél még elterjedtebb a jégsaláta, melynek nagy, tömött feje sokkal tartósabb, mint a mindössze néhány napig eltartható fejes salátáé, emellett jól kockázható, feldolgozható. Ráadásul a termesztése is egyszerűbb, munkaszervezés és munkaerőköltség szempontjából pedig nagy előny, hogy a szedése gépesíthető.


A hónapos retek a kertészetek első nagyobb bevételi forrása

Hazai viszonylatban a hónapos retek az egyik legelső, ha nem a legelső konyhakerti növény, amelyet már kora tavasszal lehet ültetni. A hónapos retek enyhe februári időjárás esetén már a tél végén, kora tavasszal ültethető, vethető.

A fólia alatti termesztésben a hónapos retek a kertészetek első nagyobb bevételi forrása, így igyekeznek minél előbb elültetni, hogy a fő növény ültetése ne csússzon.

Ugyan a részesedése a hazai zöldségtermesztésen belül igen alacsony, a retek a saláta után a második legjelentősebb hajtatott, hidegtűrő zöldségfajunk.

Hazánkban mintegy 100 hektáron hajtatnak retket, jellemzően kisebb légterű, fűtetlen vagy enyhén fűtött fólia, illetve síkfólia és fátyolfólia alatt, elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében.

hónapos retek

A retek a saláta után a második legjelentősebb hajtatott, hidegtűrő zöldségfajunk – fotó: NAK/Lévai Zsolt

A belföldi hónapos retek egész évben jelen van a Budapesti Nagybani Piac kínálatában és a kiskereskedelmi láncokban. A gömb alakú hónapos retek különböző fajtáit csomós kiszerelésben értékesítik. Az áruházak polcain azonban az elmúlt években megjelentek a tisztított gumókat tartalmazó, egységcsomagba kiszerelt 250-300 grammos termékek is.

A fejes salátához és a hónapos retekhez hasonlóan ma már az újhagyma is egész évben megtalálható a kínálatban, így a többi tavaszi zöldséghez hasonlóan az igény is folyamatos. Itthon hozzávetőlegesen 130 hektáron termesztenek újhagymát, a betakarított terméshozam, 2 ezer tonna körül alakult az elmúlt években. Belföldi újhagymát egész évben kínálnak a Budapesti Nagybani Piacon, illetve megtalálható az áruházláncok polcain.

Indexkép: NAK/Lévai Zsolt