Habár azt gondolhatnánk, hogy a csalán nem sok mindenre jó, azon kívül, hogy jól megcsíp bennünket, ha véletlenül hozzáérünk, ez egyáltalán nem így van. Sőt, igazán hasznos, akár az egészségünkre nézve, akár a kertünk szempontjából. Érdemes tehát nem haragudni rá, hanem inkább felhasználni. A csalánt ugyanis csípni fogjuk, ha megtudjuk, mennyi mindenre jó!
Ismerd meg a csalánt
Azt hihetnénk, minden csalán egyforma, de ez közel sincs így! Magyarországon kétféle csalán is van, a nagy és a kis csalán.
A nagy csalán (Urtica dioica) akár másfél méter magasra is képes megnőni, és sűrű, összefüggő állományt fejleszt. Sokágú, erős gyökérzete messzire elkúszó tarackokat növeszt, szárai pedig nagyon gyorsan nőnek és szaporodnak. A nagy csalán hajtásai és levelei haragoszöldek, fullánkszőrökkel fedettek. Kétlaki virágai füzérben állnak és május végétől az őszi fagyokig nyílnak.
A csalán nem szimplán gyomnövény. Jóval többet tesz értünk, mint gondolnánk. Fotó: Shutterstock
A nagy csalán a tápanyagokban gazdag, humuszos talajokat szereti, így gyakran találkozhatunk vele erdei tisztásokon, akácerdőkben, de kertekben és parkokban is. És hogy miért csíp? Mert a rajta található fullánkszőr csúcsa letörik, amikor hozzáérünk, és a belőle kicseppenő hangyasav az, ami azt a semmivel sem összetéveszthető, égető fájdalmat okozza. A csalánnal tehát érdemes kesztyűs kézzel bánni.
Különösen azért, mert már őseink is használták a népi gyógyászatban, reuma és köszvény gyógyítására, de még főzeléket és levest is készítettek a fiatal hajtásaiból. De nem csak az emberek számára kívánatos csemege, hanem a disznók, a kacsák és a libák is igencsak kedvelik. Korábban még vásznat is készítettek belőle, de leve nagyon sokat segíthet a kertünkben a levéltetvek elleni védekezésben is.
A kis csalán (Urtica urens) ezzel szemben csupán 10-50 cm magasra nő, és jóval lassabban szaporodik, mint a nagy csalán. A nitrogénben gazdag talajokat kedveli, így kertekben, istállók mellett, vagy gyümölcsösökben találkozhatunk vele.
Tudtad, hogy a csalán erre is jó?
1. A csalán, mint katicamágnes
Mivel a katicabogár nagyon hasznos, hiszen kedvenc csemegéi közé tartoznak a levéltetvek, fontos, hogy jól érezze magát a kertünkben. Egy felnőtt katicabogár a levéltetű lárvájából naponta akár hatvanat is képes elfogyasztani, a csalán pedig igazi mágnesként vonzza a katicákat. A csalán így nem csak a levével, de katicabogár bevonzásával is segít a kertünkben legyőzni a levéltetveket!
2. A csalán, mint illatosító
Hogy a csalán illatosító lenne? Annak ellenére, hogy nincs illata? Igen, hiszen segítségével illatosabbak lesznek a gyógynövények. A csalán közelségének hatására ugyanis a gyógynövények több illóolajat termelnek, így jóval erősebb lesz az aromájuk. Emellett a csalán hatására az egészségünket javító tulajdonságaik is képesek felerősödni. Azonban arra ügyeljünk, hogy a túl sok csalán el tudja nyomni a körülötte lévő növényeket, így mindig ügyeljünk rá, hogy ne tudjon túlságosan elszaporodni.
3. A csalán, mint talajszakértő
A csalán nitrofrekvens növény, vagyis kedveli a nitrogénben gazdag talajt. Így lessük meg, hol nő a legtöbb csalán a kertben, mert ott a talaj dúskál nitrogénben, így telepítsük oda a veteményest.
4. A csalán, mint segítség a komposztban
A csalán levelei és szárai igazán értékes anyagokat tartalmaznak a kerti növényeink számára. Rengeteg káliumot, magnéziumot, nitrogént, foszfort, vasat tartalmaznak, emellett dúskálnak A-, B-, C- és K- vitaminokban és szerves savakban, így kiváló részét képezik a komposztnak.
5. A csalán, mint permetezőszer
A belőle készült csalánlé kiváló permetezőszer. Ráadásul igazi biofegyver a kertészek kezében. Nem lesz olyan bombabiztos, mint egy hagyományos vegyszer, de ha rendszeresen alkalmazzuk és időben csípjük el a betegségeket és kártevőket, amelyek ellen fel akarjuk venni a harcot, igazán hasznos tud lenni.
Az elkészítése nagyon egyszerű, azonban a sok előny mellett tudnunk kell, hogy van egy hátránya is, mégpedig az, hogy mérhetetlenül büdös. De mint tudjuk, nincsen rózsa tövis nélkül, úgyhogy ez ne tántorítson el bennünket. Bánjunk kesztyűs kézzel a csalánnal, vagyis vegyünk fel egy vastag kesztyűt, mielőtt nekilátunk a folyamatnak. Nem árt, ha hosszúujjú felsőben közelítjük meg, és hosszú nadrágban, mert különben csípős élményben lehet részünk.
A csalánról még a virágzás előtt szedjük le a leveleket és a szárral együtt aprítsuk fel. Egy kilogramm csalánhoz adjunk 10 liter vizet. Tegyük egy hordóba, vagy egyéb edénybe, azonban ez ne fém legyen, mert az erjedés során az oldat reakcióba léphet vele. Mivel nem kellemes az illata, a háztól jó távolra tegyük az edényt.
A csalán kiváló az egészségünknek, és a kertünknek egyaránt. Fotó: Shutterstock
Ha nem akarunk túl sok időt szánni a folyamatra, és ráérünk kivárni, akkor egyben is beletehetjük a csalánt egy hordóba, majd öntsünk rá annyi vizet, amennyi ellepi. Az erjedés során hab fog képződni, így fontos, hogy az edényt ne engedjük tele vízzel. A legjobb, ha esővizet használunk, de ha nem áll rendelkezésünkre, akkor hagyjuk 2 napig állni a csapvizet, hogy a klór teljesen eltűnhessen belőle, és utána öntsük rá a csalánra. Ne takarjuk le, még ha ez a szagok miatt vonzó megoldásnak is tűnhet, hiszen az oxigén szükséges az erjedési folyamatokhoz. Azonban fedjük le egy ráccsal, hogy nehogy egy állat beleessen.
Az oldatot naponta egyszer keverjük át alaposan. Ha nagyon nem bírjuk a szagot, tegyünk a tetejére 1-2 marék kőzetőrleményt. Körülbelül két hét múlva az oldat sötétebbé válik, és nem fog habzani. Ekkor készült el a csalánlé. Fedjük le, hogy jó sokáig rendelkezésünkre tudjon állni.
A csalán levét kétféleképpen is fel tudjuk használni. Ha tápanyagként akarjuk a növényeknek adni, 1 adag csalánlét öntsünk fel 10 adag vízzel, és már használható is. Azonban, ha kártevők vagy betegségek ellen kívánjuk használni, szintén ezt az adagolást alkalmazzuk, de használat előtt szűrjük le, nehogy a permetező elduguljon.
A növények azért is hálásak lesznek a csalánlével történő kezelésnek, mert hatására jóval életerősebbé fognak válni, így ellenálóbbak lesznek a különféle kártevőkkel és megbetegedésekkel szemben. A rendszeres kezelés hatására ráadásul a bőrszövetük megvastagszik, így a gombabetegségek is sokkal nehezebben tudják megtámadni őket, és a kártevőknek is izmosodni kell, ha át akarnak jutni a leveleken.
Fontos, hogy legyen a kertedben csalán
A csalán tehát nagyon hasznos, de mivel szúrós, és ráadásul képes elnyomni a többi növényt, érdemes egy helyen termeszteni a csalánt. Így nem kell a csípésektől tartani a kert egészében. A csalán kedveli a félárnyékos helyeket és a tápanyagdús talajt, homokos, köves talajon azonban nem él meg. Így keressünk számára ideális környezetet, és ott hagyjuk kedvére szaporodni egy ideig.
A csalán mind az emberek, mind néhány állat számára kiváló táplálékként szolgál. A disznók például majd megőrülnek érte. A magunk számára pedig készíthetünk belőle levest, főzeléket, de köretként is kiváló.
A csalán kiemelkedően magas C-, B-, K- vitamin tartalma mellett rengeteg ásványi sót és csersavat is tartalmaz, melyek kiválóak az egészségünk megőrzésének szempontjából. Nagyon régóta alkalmazzák a csalánnal végzett urkulációt, vagyis a reumás testrész csalánnal való megcsapkodását, de a csalánt még a szépségiparban is alkalmazzák.
A magas vérnyomás és a hólyaghurut kezelésében is számíthatunk rá. Sőt, hajszeszt is készítenek belőle, hiszen még a hajhullást és a korpásodást is csökkenti. Elősegíti a máj természetes méregtelenítő funkcióit, gyulladáscsökkentő hatása révén segít leküzdeni a szénanátha kellemetlen tüneteit, vérzéscsökkentő hatása miatt pedig műtéteknél is segítségül hívják.
A csalánleveleknek vizelethajtó hatása is van, ezen kívül remek vértisztító, salaktalanító és méregtelenítő. Mivel fokozza a vese működését, így csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért hatékony a köszvény, az ízületi gyulladások és a reumatikus megbetegedés kezelésére.
Annak, aki hajlamos vese- és hólyagkő képződésre, nagyon ajánlatos a csalánból készült tea fogyasztása, amely emellett még élénkítő hatással is bír. Megakadályozza a prosztata rendellenes növekedését, csökkenti a vércukor szintet, fokozza a szervezet ellenálló képességét és hatásos az allergiás megbetegedések leküzdésében is.
A friss csalánból készített csalánlevet vízzel összekeverve fogyaszthatjuk, de segít az ekcéma és a pikkelysömör kezelésében is. Gargalizálhatunk vele torokfájás esetén, de a hajunknak is jót tesz, hiszen ha leöblítjük vele, csökkenti a korpásodást és a hajhullást is.
A csalán apró kis titkai
A csalánból szövetet is készítettek, melyből az első világháború során a katonák egyenruháját varrták. De ha még jobban visszamegyünk az időben, az ókori görögök kiváló ellenszernek gondolták kígyómarás és skorpiócsípés esetén. A mai hagyomány pedig, hogy sokan csapkodják magukat a csalánnal, a római légiósoktól származik, akik ekkor még csak fel akartak melegedni a csípésektől.
A csalán tehát lehet, hogy csíp, de érdemes neked is csípni, és nem kigyomlálni a kertedből!
_fill_100x75_0.jpg)
