Ezt Varga-Szilay Zsófia mondta az Agroinformnak, akinek nemrég jelent meg nálunk "Kertészkedés Közép- és Kelet-Európában a globális biodiverzitás-csökkenés korában" című érdekes tanulmánya. Zsófia doktorandusz az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Intézetében, PhD-kutatása a vadon élő és háziasított poszméhek viselkedésére gyakorolt antropogén hatásokra irányul. Emellett saját bevallása szerint nagyon érdekli a beporzók megfigyelése és megőrzése. Ennek kapcsán született az említett tanulmány is, mely roppantul érdekes, első hallásra talán paradoxnak is tűnő összefüggésekre világít rá, például hogy az intenzív kertgazdálkodás káros hatással lehet a kertek élővilágára. Ezek az új információk hasznosak lehetnek mindazoknak, akik termeléssel foglalkoznak, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy ezzel minél kisebb kárt okozzanak az őket körülvevő környezetben.

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről váltottunk szót a fiatal szakemberrel.

– Néhány mondatban meséljen magáról, mivel foglalkozik és miért készítette a kutatást?

– A Pécsi Tudományegyetemen szereztem biológus és hidrobiológus diplomát, majd doktori tanulmányaimat az ELTE Biológiai Doktori Iskolájában végeztem. Tanulmányaim végeztével jelenleg a disszertációmon dolgozom. A kiskertes projektünket a doktori kutatásom mellett, 2021-ben hívtuk életre és már a kezdetektől annak felmérésére hegyeztük ki, hogy a kerttulajdonosok kulturális és szociális háttere, kapcsolatuk a kert természetes környezetével, valamint a céljaik hogyan határozzák meg a kertészkedési szokásaikat és mindezek hogyan befolyásolhatják azt, hogy a kertjük potenciálisan alkalmas legyen a magas biodiverzitás fenntartására.

Változnak a globális trendek

– Miért épp ez a téma érdekelte?

– A poszméhek mellett azért kezdtem el a kertekkel foglalkozni, mert ezek bár nem helyettesíthetik a természetes élőhelyeket, kulcsszerepet játszhatnak az ember által módosított környezet biodiverzitásának megőrzésében. Továbbá meggyőződésem, hogy a növekvő urbanizáció és a fokozódó emberi tevékenység korában az emberek aktív bevonása nélkül nem érhetünk el tartós és jelentős eredményeket a biodiverzitás fenntartásában és növelésében.

Ezzel párhuzamosan a globális trendek is változnak: a nyugati országok rekreáció-központú, illetve a keleti országok megélhetés-orientált termelés központú tengelye egyre inkább eltűnik, vagy már el is tűnt. Helyette Európa-szerte felértékelődik a saját fogyasztásra történő termelés, valamint, ahogy az emberek távolodnak el a természetes környezettől, a legapróbb zöldterületek megléte is átértékelődik. A kertek ökológiai potenciálját viszont leginkább a tulajdonosok kertgondozási gyakorlata határozza meg.

Pernetezés

Varga-Szilay Zsófia – forrás: Facebook

Míg számos nyugati országban már az 1990-es évek óta vizsgálják a kertek szerepét a városi biodiverzitás megőrzésében, Kelet-Európában ezek a kutatások jóval később indultak el és máig számos területen hiányosak. Magyarországon a miénkhez hasonló célú kutatásra nem volt példa és olyan összefogás sem született, mint amit 2022 végén hívtunk életre nyolc másik közép- és kelet-európai ország bevonásával.

– Ön szerint mi az oka annak, hogy a kutatott országok közül Magyarországon bíznak a mezőgazdasági termelők és a hobbikertészek is leginkább a növényvédő szerekben? Ez egyben azt is jelenti, hogy sem a termelés során, sem a táplálkozás kapcsán nem becsülik sokra a biotermelést és a biotermékeket.

– Nehéz lenne pontosan megmondani, hogy honnan ered a növényvédő szerek használatába vetett bizalom, de számomra meglepő eredmény volt, hogy nincs különbség a peszticidek használatában azok között, akik kizárólag saját fogyasztásra termelnek és azok között, akik eladásra is szánnak a zöldségekből-gyümölcsökből. Ez arra utal, hogy a döntéseket nem feltétlenül a tudatosság vagy egészségügyi szempontok, hanem inkább az anyagi megfontolások és a régről megszokott gyakorlatok vezérlik. Ezt további eredményekkel is alá tudom támasztani: a magyarországi kitöltők esetében a növényvédő szerek kiválasztásakor (tizenkét szempont közül) az (ember)egészségügyi kockázat az utolsó helyen szerepelt, míg a kedvező ár a harmadik helyen állt.

Annak ellenére, hogy számos kutatás számolt már be a szintetikus peszticidek emberi egészségre gyakorolt negatív hatásáról és vegyszermaradványokat mutattak ki szinte minden ember szervezetében, még csecsemők vizeletében is, ezek az eredmények kevés figyelmet kapnak. Így nem meglepő, hogy kevesen érzik sürgetőnek ezeknek a szereknek az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásának problémáját és a szintetikus peszticidek elutasítása nem vált széles körben elterjedtté. Bár a peszticidek csomagolásán található veszélypiktogramok elméletileg figyelmeztető szerepet töltenek be, hatékonyságuk a hétköznapi gyakorlatban kérdéses. Ráadásul az ilyen termékek széles választéka és egyszerű elérhetősége (akár a boltok polcán akár online) tovább erősíthetik a használatukba vetett bizalmat. A szintetikus peszticidek biodiverzitást veszélyeztető hatásairól még kevesebb szó esik, annak ellenére, hogy a magas biodiverzitás az emberi túlélés alapfeltétele.



Úgy gondolom, hogy a biotermékek és a biotermelés iránti érdeklődés nem csekély, ugyanakkor az ilyen termékekhez való hozzáférés nehezebb. A „bio" kifejezés túlhasználatával annak jelentősége kiüresedett és az emberek nem csak hogy tévesen értelmezik és használják, hanem nem is bíznak benne. Emellett a biopeszticidek hatékonysága gyakran nem olyan gyors és látványos, mint a szintetikus szereké, ami miatt azok, akik az első kipróbálás során azonnali és drámai eredményeket várnak, esetleg csalódhatnak. Így ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a biotermékek elterjedése lassabb a vártnál.

Beporzóbarát kert és peszticidhasználat?

– Szerepel a tanulmányban egy kemény mondat, ez:  "A beporzóbarát kertek ökológiai csapdává válhatnak a beporzók számára, mely veszély abban rejlik, hogy a pollen- és nektárgazdag növények olyan kertekbe vonzzák a beporzó (és egyéb) rovarokat, ahol a növényvédőszer-maradványok akut mérgezéssel és szubletális károkkal veszélyeztetik őket." Ezt milyen konkrét kutatási eredmények támasztják alá és mely hatóanyagokra vonatkozóan?

Pernetezés

Hiába a rovarbarát kert, ha a növényvédő szereket túlhasználjuk – forrás: Pixabay

– Kutatásunk során azt találtuk, hogy több mint a fele azoknak, akik aktívan támogatják a beporzókat (például vadvirágos foltokkal vagy mesterséges élőhelyek biztosításával), használnak különféle növényvédő szereket (leggyakrabban rovar- és gombaölőket) és közöttük is magas számban szintetikus alapanyagú (például acetamiprid, mely a neonikotinoidok családjába tartozó rovar idegméreg) termékeket. Sajnos az ezek használatából származó direkt- és indirekt szennyezés miatt, a gazdag pollen- és nektárforrású, beporzóbarátnak tűnő, de növényvédőszer-maradékot tartalmazó növények letális (azonnali halált okozó)- és szubletális veszélyt (például károsodott motorikus funkciók vagy kognitív képességek) jelenthetnek a beporzók és egyéb rovarok számára. Tovább ront a helyzeten, hogy a peszticidekhez való egyszerű hozzáférés miatt könnyen előfordulhat, hogy a kertészkedők a szükségesnél gyakrabban használnak ilyen szereket a kertjükben. Emellett a peszticidek a megvásárolt dísznövényekkel is bekerülhetnek a kertekbe.

Gyakran együtt járnak

– Érdekes dolog ez, azt hihetnénk, hogy az ember, ha már annyira tudatos, hogy beporzóbarát kerttel kedveskedik a méheknek, nem fogja őket szétmérgezni...

– Az, hogy valaki beporzóbarát kertet alakít ki, miközben növényvédő szereket használ vagy más, a kert élővilágát negatívan érintő tevékenységeket végez, valóban ellentmondásosnak tűnhet. A kutatásaink azonban rámutattak, hogy ez mégis gyakran jár együtt. Ennek hátterében állhat, hogy sokan valószínűleg nincsenek tisztában az általuk használt kertészkedési szokások – például túlzott fűnyírás, szintetikus műtrágyák használata vagy a túlzott öntözés és elsősorban a peszticidek – biodiverzitást károsító hatásaival. Ezért is kulcsfontosságú a tudatosság és a tágabb összefüggések ismerete. Ha az ökológiai szempontokat figyelembe vesszük, nemcsak az emberi jólét megőrzéséhez és javításához járulhatunk hozzá, hanem „melléktermékként" a kertünk biodiverzitását is támogathatjuk, ami hosszú távon ugyancsak elengedhetetlen az emberi élethez.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kertek nincsenek hermetikusan elzárva a környezetüktől. Éppen ellenkezőleg, a táj részeként szoros kölcsönhatásban állnak a környezetükkel, legyen szó erősen beépített városi környezetről vagy tanyavidékről. Ahogy kertészkedünk, nemcsak a kertünket érinti, hanem hatással van annak közvetlen környezetére is. A szennyezőanyagok nem állnak meg a kerítésnél: a talajban felhalmozódó vegyszermaradékok átmosódhatnak a szomszédos földekre, bekerülhetnek a természetes vizekbe, tovább fokozva a káros hatásokat.

Hiányzik az edukáció

– Szintén a tanulmány alapján merült fel bennem egy kérdés: mi az oka annak, hogy a kisvárosokban élő kerttulajdonosok kevesebb figyelmet fordítanak a fenntartható kertészkedési praktikákra, mint a nagyvárosokban vagy vidéken élő társaik? Különösen a nagyváros érdekes...

– Ez az eredmény minket is meglepett és a magyarázatára csak találgatni tudunk. A nagyvárosokban az életszínvonal gyorsabb emelkedésével a biogazdálkodás és a tudatos fenntarthatóságra való törekvés divattá vált. Emellett a célzott oktatási programok, közösségi kertek és más zöld kezdeményezések inkább nagyvárosi környezetben érhetők el. Másrészről viszont a falvakban élők erősebben ragaszkodnak a kertészkedési hagyományokhoz, amik lehetnek környezetbarátabbak, és a nagyobb terület kódolja a felhagyott területet és a természetközelibb részek meglétét, ami a felmérésünkben egy fontos mutatója volt a biodiverzitás-barát kertészkedésnek. Ezzel szemben a kisvárosokban élők gyakran nem rendelkeznek régre visszanyúló kapcsolattal a földhöz vagy a kertészkedési hagyományokhoz, továbbá itt gyakran hiányzik a fenntartható kertészkedési ismeretek célzott oktatása. Az Eurostat adatai alapján ez különösen aggasztó, mivel az EU lakosságának jelentős része kisvárosokban és elővárosokban él. Ez rámutat arra, hogy az ilyen településeken még nagyobb szükség van környezeti oktatásra és a biodiverzitást támogató kezdeményezésekre, mint a falvakban vagy a nagyvárosokban.

Pernetezés

A magyarországi válaszadóknál a növényvédő szerek kiválasztásakor (tizenkét szempont közül) az (ember)egészségügyi kockázat az utolsó helyen szerepelt – forrás: Pixabay

– Tanulmánya szerint a biodiverzitás-barát kertek számának növekedése érdekében szükséges lenne az üzletekben és online szabadon elérhető szintetikus hatóanyagú növényvédő szerek elérhetőségének csökkentése és forgalmazásuk korlátozása. Ez azonban vélhetően beláthatatlan következményekkel járna akár a sokat hangoztatott önellátás vonatkozásában is. Már most egyre több hobbikertész hagyja abba végleg a tevékenységét éppen amiatt, mert nincs már hatékony eszköz a kezükben a növényeik védelméhez....

– Én ebben nem értek egyet és nem gondolom úgy, hogy a jelenleg, tulajdonképpen szabályozás nélkül, bárki számára hozzáférhető szintetikus növényvédő szerek használatának szigorítása beláthatatlan következményekkel járna. Véleményem szerint is vannak esetek, amikor a gyors szintetikus-alapú, pontszerű védekezés fontos lehet, de valószínűleg ez a ritkább eset. Továbbá, a növényvédő szerek akár teljes elhagyása sem valószínű, hogy olyan szintű terméskieséssel járna, ami az önellátást veszélyeztetné. Kísérletek bizonyítják, hogy még a nagyparcellás növénytermesztésben is nyereséges és legalább ugyanakkora hozamot lehet elérni teljesen növényvédő szer-mentesen, mint peszticidek használatával. Ha pedig kiskertes léptékben gondolkodunk, a szintetikus peszticidek előtti történelmi idők bizonyítják, hogy ezen szerek nélkül is lehetséges volt az önellátás, ahogy most is az.

Nem kellene rögtön a szintetikus szerekhez nyúlni

– Egy egészséges kert, ahol a biológiai folyamatok működnek, ökológiailag kiegyensúlyozott, hosszú távon fenntartható és ellenállóbb – mondta. – Emiatt a peszticidek használatát akár teljesen el is lehet hagyni vagy jelentősen csökkenteni. Persze a szintetikus peszticidek gyors(abb) és kényelmes(ebb) megoldást nyújthatnak, ám hosszú távon fenntarthatatlanok: veszélyeztetik a kert ökológiai egyensúlyát, kockázatot jelentenek az emberi egészségre, valamint bizonyítottan károsítják a tágabb környezetet is. A valódi kérdés tehát az, hogy hajlandók vagyunk-e a kultúrnövényeink védelme érdekében elfogadni azokat a kockázatokat, amelyek nemcsak saját egészségünket, hanem a velünk élőnkét is veszélyeztetik, hosszú távon megakadályozzák a kertünk természetes egyensúlyának kialakulását, és maradandóan károsítják a földi ökoszisztémákat. Vagy esetleg elfogadunk némi terméskiesést a hosszú távú fenntarthatóság és egészség érdekében.

A biológiai növényvédelem gyakorlati példái közé tartozik például a levéltetvek elleni természetes védekezés, melyben a katicabogarak és a zengőlégy lárvák, hártyásszárnyú parazitoidok és rovarpatogén gombák kulcsszerepet játszanak. Azonban ahhoz, hogy ezek az élőlények megtelepedjenek, és a levéltetvek megjelenésekor hatékonyan végezzék a dolgukat, a kertben már előzőlegesen olyan feltételeket kell kialakítani, amelyek az életük minden szakaszában támogatják őket és, legfőképpen, nem pusztítják el őket feleslegesen használt rovar- és gombaölő szerekkel. Ez időt és odafigyelést igényel, de hosszú távon fenntarthatóbb és környezetbarátabb megoldást kínál.

Eredményeink alapján a kilenc vizsgált ország közül a magyarországi kertészkedők az egyik legkedvezőtlenebb (azaz második) helyen szerepelnek a peszticidhasználat szempontjából: a válaszadók több mint 60%-a jelezte, hogy alkalmaz valamilyen növényvédő szert, leggyakrabban rovar- és gombaölőket. Emellett a magyarországi kertészkedők szintén második helyen állnak abban, hogy mennyire tartják nélkülözhetetlennek ezek használatát. Ezzel szemben Szlovákiában a kertészkedők csupán 2%-a gondolja, hogy a peszticidek használata elengedhetetlen. Ezek az eredmények jól szemléltetik, hogy nemcsak a peszticidhasználati szokások, hanem a hozzájuk kapcsolódó attitűdök is nagyban különböznek országonként, még Közép- és Kelet Európán belül is.

Továbbra is úgy gondolom, hogy az engedély nélkül megvásárolható szintetikus hatóanyagú növényvédő szerek elérhetőségének csökkentése, forgalmazásuk korlátozása és a könnyen elérhető, átfogó tájékoztatás ezeknek a szereknek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt rejtett veszélyeiről hozzájárulnának ahhoz, hogy a kertészkedők ne azonnal a szintetikus szerek felé forduljanak, ha a kertjükben problémával találkoznak – mondta végül Varga-Szilay Zsófia.

Indexkép: Pixabay