Főszabály szerint a házasság megkötésével vagyonközösség jön létre a házastársak között. Ez azt jelenti, hogy azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt szereznek, a házastársak közös vagyonába tartoznak – függetlenül attól, hogy akár együtt szerezték azokat, akár külön (kivéve, ha a vagyoni viszonyaikra nézve házassági vagyonjogi szerződést kötnek).

Fontos tudni, hogy a házassági vagyonközösség nem feltétlenül a házasságkötéstől veszi kezdetét, hanem már akkor is közös vagyonszerzők, ha a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt – olvasható a MAGOSZ tájékoztatójában.

terület

Főszabály szerint a házasság megkötésével vagyonközösség jön létre a házastársak között – fotó: pixabay.com

Mint írják a közös vagyonba azonban nem csak az egyes vagyontárgyak tartoznak bele (ezeket hívják „aktíváknak”), hanem azok a terhek, tartozások is, melyek a vagyonközösség létrejöttét követően keletkeztek (ezek az ún. „passzívák”).

Tehát ha a későbbiekben a vagyonközösség megszűnésére kerül sor, úgy a közös vagyon megosztásánál mind a vagyonelemeket, mind a terheket figyelembe kell venni.

Ami viszont nem kerül a közös vagyonba: a különvagyon

Nem tartoznak a házastársak közös vagyonába azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

Különvagyonnak minősül például:

  • a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy (például, ha a házassági vagyonközösség létrejöttekor már rendelkezett földekkel);
  • a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagyontárgy (pl. a termőföld öröklése);
  • a házastársi vagyonközösség fennállása alatt részére ajándékozott vagyontárgy (pl. termőföld ajándékozása)
  • a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
  • a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték (pl. ha eladta a házassági vagyonközösség létrejöttekor már meglévő földet).

Lényeges tudni azonban, hogy a különvagyon házasság alatti hasznai már közös vagyonnak minősülnek (ebből azonban le kell vonni a fenntartási költségeket).


traktor

A különvagyon házasság alatti hasznai már közös vagyonnak minősülnek – fotó: pixabay.com

Speciális szabályok a termőföldek tekintetében

A házassági vagyonközösség megszűnésekor tehát megosztásra kerül a felek közös vagyona, ez azonban a földek és a gazdálkodás esetében okozhat problémákat.

A házassági vagyonközösség megszüntetésekor előfordulhat olyan helyzet, hogy a földek (vagy azok egy része) a másik házastárs tulajdonába kerülnek.

Ez esetben több mentesítő szabály is segíti az új tulajdonos helyzetét:

  • túlléphető a 300 hektáros (vagy nem földműves esetén az 1 hektáros) tulajdoni maximum a váláskor szerzett földek méretével
  • ha osztatlan közös tulajdonú földről van szó és értékesítenek egy másik tulajdoni hányadot, úgy a volt házastárs időtartamát is bele lehet számítani a 3 évbe (ugyanis legalább 3 évig tulajdonostársnak kell lenni az elővásárlási jog gyakorlásához)
  • ugyanez igaz a földhasználó ranghelyére is: a 3 évbe bele lehet számítani a volt házastárs földhasználatát is.

Mi történik a haszonbérleti szerződésekkel?

Nem szűnnek meg.

Ha a Bérbeadó személye változik (magyarán a válás után a másik házastárs tulajdonába kerül a terület), attól még a haszonbérleti szerződés változatlanul fennmarad, nem szűnik meg, de értesíteni kell a bérlőt az új tulajdonosról.

Ha a Bérlő oldalán szűnik meg a házassági vagyonközösség, akkor sincs teendő, mivel a házassági vagyonközösségbe csak a vagyontárgyak tartoznak bele, a haszonbérlet viszont nem, így itt a megosztás kérdése eleve fel sem merülhet.

Megszűnik viszont a szívességi földhasználat

Jól tudjuk, szívességi földhasználati szerződést a közeli hozzátartozók köthetnek egymással – akár határozatlan időtartamra is.

Abban az esetben viszont, ha megszűnik ez a kapcsolat (például a házasság megszűnésével), akkor a szívességi földhasználat is megszűnik a 30. napon.

Jó tudni: azért, hogy a megszűnést a földhasználati nyilvántartásban is átvezessék, a benyújtott törlés-bejelentési adatlaphoz csatolni kell a házasság megszűnéséről szóló bírósági határozatot is.

Mi történik az őstermelők családi gazdaságával a válás után?

Amíg a házasság fennáll, addig a házastárs hozzátartozónak minősül, így a házastársak közös ŐCSG-t is működtethetnek.

Amint azonban a házasság megszűnik, azzal a hozzátartozói láncolat is megszakad, így a tagsági jogviszony is megszűnik.

Ez alól azonban van egy kivétel: ha az ŐCSG-ben a közös gyermek vagy a közös unoka is tagnak minősül, akkor jogilag még nem szűnik meg a hozzátartozói láncolat és elvileg az ŐCSG-tagság is fennmaradhat.

Ennek abban az esetben lehet jelentősége, ha a volt házastársak év közben nem akarják felborítani az ŐCSG elszámolását és átmenetileg még fenntartják a közös gazdálkodást – olvasható a MAGOSZ összefoglalójában.

kukorica

Amíg a házasság fennáll, addig a házastárs hozzátartozónak minősül, így a házastársak közös ŐCSG-t is működtethetnek – fotó: pixabay.com

+1) A gazdaságátadásnál is érdemes figyelni

A gazdaságátadáshoz két személy szükséges: az Átadó és az Átvevő, akik olyan megállapodást kötnek egymással, amellyel a gazdaságba tartozó vagyonelemek egy aktussal átszállnak az Átvevőre.

Mi lesz a sorsa ennek a vagyonnak az átadást követően?

A kérdést úgy is feltehetjük, hogy az átadott gazdaság vajon egy válás során ugyanúgy megosztásra kerül-e majd az átvevő és a volt házastársa között vagy megmarad az átvevő tulajdonában?

A házastárs különvagyonához tartozik (tehát egy váláskor nem kerül megosztásra) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt részére ajándékozott vagyontárgy.

Tehát nem kerül megosztásra az átvett gazdaság, ha az ingyenesen, ajándékozással került az átvevő tulajdonába.

Ha ellenérték fejében történt a gazdaságátadás, úgy az már az Átvevő és a házastársa közös vagyonába tartozik majd – írja a MAGOSZ.