A fenyőféléket az örök élet egyik jelképeként használják már évezredek óta, így nem véletlen, hogy a karácsonynak is a meghatározó részévé váltak. De ki hinné, hogy a gyógyászatban is régóta alkalmazzák őket!

A fenyőfélék mintegy 150 millió évvel ezelőtt véget ért jura időszakban alakultak ki. A zárvatermők megjelenésével faj- és egyedszámuk erőteljesen csökkenni kezdett, a Föld sok részén a fás szárú növények között mégis máig ők dominálnak. Általában a hűvösebb területeket kedvelik, északon, illetve a magashegységek felsőbb régióiban találkozhatunk velük. Igazi különlegességüket az adja, hogy a hideget, és az extrém szárazságot is jól tolerálják, így aztán bizonyos fajaik a félsivatagokban, de a Duna-Tisza közén is tartósan megtelepedtek.

A tűlevelűek közé tartozó fajok nagy hányada örökzöld, a hatalmas levélfelülettel bíró tűlevelű erdők lombozata igen zárt, ezért a fenyvesekben szinte nem is alakul ki aljnövényzet, aminek kifejlődését a lehullott tűlevelek savas kémhatása még tovább nehezíti – írja az egy.hu.

fenyőrügy

A sziruphoz a fenyőnek a világoszöld hajtását kell keresni – fotó: pixabay.com

A fenyőrügyeket és a gyantát sokféleképpen fel lehet használni

A fenyőfélék tűleveleit, rügyeit, gyantáját már évezredek óta használják hatékony orvosságként. A magyar népi gyógyászatban főként a karácsonyfának is gyakran választott lucfenyőt alkalmazzák, amelynek nemcsak a rügyeit, de a friss tavaszi hajtásait is érdemes gyűjteni!

A tavasszal gyűjthető friss hajtásainak és rügyeinek nyákoldó, köptető hatása ismert, ami a téli megfázásos időszakban mindig a hasznunkra lehet. A gyerekeknek érdemes szirupot vagy frissítőt készíteni belőle, de különleges ízvilága miatt a különböző teakeverékek ízjavító összetevőjeként is alkalmazhatjuk. Szárítva, vagy frissen teaként fogyasztható, a friss hajtásokat azonban pálinkába vagy mézbe is tehetjük.

A legalább kéthónapos áztatás után az elővett tinktúrát vagy mézet kanalazva, csepegtetve, de akár kortyolva is fogyaszthatjuk. Magas C-vitamin- és antioxidáns-tartalma jól jöhet megfázás, torokfájás, köhögés idején!


Egyre népszerűbb házi készítmény a fenyőrügyszirup

Enyhe megfázásra, légúti betegségekre javasolják az alkalmazását: reggel és este kell egy-két kanállal megenni – a gyulladt nyálkahártyán nyugtató bevonatot képez, ráadásul köptető, hurutoldó hatása is van.

Érdemes a kamrapolcra elraktározni belőle pár üveggel, mert a fenyő tűlevelei tele vannak esszenciális olajokkal és magas C-vitamin-forrásnak számítanak. Segít felvenni a harcot a baktériumokkal, de akár a vírusokkal is, támogatja az immunrendszert, serkenti a keringést és enyhe vízhajtó hatása is ismert.

Így válasszunk fenyőt!

A fenyőrügy gyűjtésekor figyelembe kell venni a fa korát, mert az idősebb fák hamarabb elkezdik a friss hajtásaik fejlesztését, így elsőként ezeket célszerű felkeresnünk. A friss hajtások minden fenyőfaj esetében puhák, selymesek, mégis jobb kioldódásra számíthatunk, ha olyan fajt választunk, amelyeknek az idősebb tűlevelei sem szúrósak. Ilyen a luc, az erdei- vagy a feketefenyő, de a vörös- vagy ezüstfenyő is alkalmas lehet a gyűjtésre.

A sziruphoz a fenyőnek a világoszöld hajtását kell keresni – válasszuk azokat a rügyeket, amelyek még nincsenek 7 centiméteresek, mert az ennél hosszabbak már nem engedik ki magukból olyan mértékben a hatóanyagokat, mint a legfrissebbek. Lehetőleg ne egyetlen növényről gyűjtsünk, hiszen ezzel tönkretehetjük a fát.

A fenyőrügyszirup elkészítéséhez szükségünk lesz még egy sterilizált befőttesüvegre, mézre, cukorra. Figyeljünk arra, hogy az üveg kupakját is fertőtlenítsük!

Hogyan készül?

  • a befőttesüveg aljára tegyünk egy réteg fenyőrügyet,
  • szórjunk rá annyi cukrot, amennyi ellepi, és kitölti a levegős részeket,
  • kanállal vagy a kezünkkel tömörítsük
  • ezután tegyünk rá  tetszőleges mennyiségű mézréteget – minél nagyobb a méz aránya, annál finomabb lesz a végeredmény
  • folytassuk a rétegezést mindaddig, amíg megtelik az üveg,
  • a tetejét mindenképpen mézzel fedjük – a sziruposodás folyamata így hamarabb beindul,
  • zárjuk le kupakkal, majd helyezzük olyan helyre, ahol nem süti a nap, és nem éri nagy meleg!

A fenyőrügyek már másnap elkezdenek sárgulni, a cukor olvadásnak indul, amiben a méz is segítségére van. Ahhoz, hogy a cukor teljesen elolvadjon kell három-négy hét is. Amikor már teljesen egynemű, sűrű folyadék öleli körbe a fenyőrügyeket, le lehet szűrni, majd át lehet tölteni jól zárható üvegekbe, amelyekből könnyebb lesz szükség esetén adagolni.

Az elkészült szirup sokáig eláll – alkalmazható köptetőként közvetlenül a torokba (fél evőkanálnyi mennyiségre van szükségünk), de teában feloldva is kifejti jótékony hatását, de csak akkor, ha kellemesen meleg hőmérsékletű.

A fenyőfélékben található gyanta a fán keletkező sebek fertőtlenítésére, lezárására szolgál

A gyanta a sebesülést követően rövid időn belül beborítja a sérült felületet, ezzel elpusztítva az esetlegesen bejutott kórokozókat, gombákat, meggátolva a károkozást.

Természetes antiszeptikus hatását az ember is ismeri és használja. Erdély egyes vidékein például  rágcsálható méretűre gyúrt gyantacsomókat alkalmaznak szájfertőtlenítésre, fogtisztításra.

A szárított, porrá őrölt gyanta sebfertőtlenítő készítmények (akár gyógytapaszok bevonatának) alapanyaga, de erős alkohol és propolisz oldatába keverve is találkozhatunk vele.

Indexkép: pixabay.com