Ezt Dr. habil Nyéki Anikó, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyetemi docense mondta portálunknak, akivel a X., jubileumi PREGA kapcsán arról beszélgettünk: van-e esélyük a régi, már-már elavult technikával dolgozó termelőknek belépni a precíziós technológia világába.

– Napjainkban a költséghatékonyság záloga lehet a precíziós gazdálkodás. Tudnak ennek lehetőségeivel élni a legkisebb gazdaságok is, ahol régi gépekkel dolgoznak?

– Igen, bizonyos mértékig lehetséges és a kisebb gazdaságok is kihasználhatják a precíziós technológiák előnyeit, még akkor is, ha régi gépparkkal rendelkeznek – válaszolta Dr. Nyéki Anikó. – Bár az új precíziós traktorok és gépek drágák, a meglévő eszközök „felokosítása" sok esetben jelentősen olcsóbb megoldás lehet. A régi gépek digitalizálásával pontosabbá válik a munkavégzés, és optimalizálható az inputanyagok (például vetőmag, műtrágya, növényvédő szerek) felhasználása. Mindez növeli a termelékenységet és csökkenti a költségeket, így a precíziós technológia a kisebb gazdaságok számára is előnyös lehet.

Dr. Nyéki Anikó

Dr. habil Nyéki Anikó – forrás: Széchenyi István Egyetem

– Milyen technológiai szintet lehet elérni például egy régi MTZ-vel? Maximum az automata kormányzásra van lehetőség, vagy ennél azért többre is?

– Bár egy korábbi kiadású MTZ nem rendelkezik beépített precíziós elektronikával, több technológiai fejlesztéssel is modernizálható. Utólag felszerelhető a GPS-alapú automata kormányzás, mely segít csökkenteni az átfedéseket, segíti az egyenletes művelést, optimalizálja az üzemanyag-felhasználást és a munkavégzést. Szintén lehetséges ISOBUS-kompatibilis monitorok és csatlakozás beszerelése, mely lehetővé teszi a traktor és a modern precíziós, helyspecifikus kijuttatásra alkalmas munkagépek közötti adatkapcsolatot.


Van lehetőség üzemanyag- és motorteljesítmény-monitorozásra: szenzorokkal figyelhető a fogyasztás és a motor teljesítménye, amely segíthet a hatékonyabb működésben. Tehát nemcsak az automata kormányzásra van lehetőség, hanem több olyan precíziós megoldás is alkalmazható, amelyek jelentősen növelhetik a hatékonyságot.

– Mi a helyzet a szintén régi, elavult öntözőberendezésekkel? Ezek esetében hogyan takarékoskodhatnak a gazdák az egyre inkább kincset érő vízzel? Vannak olyan precíziós megoldások, amelyeket a régi idők szerelvényei esetében is használhatók?

– A víz egyre nagyobb értéket képvisel, így az öntözés hatékonyságának növelése kulcsfontosságú. A régi öntözőberendezések is modernizálhatók, többek között lehetőségünk van talajnedvesség-szenzorok telepítésére, melyek segítségével az öntözés indítása, vízfelhasználás optimalizálható. Különböző meteorológiai állomásokkal nyomon követhető a csapadékeloszlás és mennyiség, így akár a talajnedvesség vagy a lehullott csapadék arányában vezérelhető egy ilyen rendszer. Ez tulajdonképpen már automata öntözés-szabályozás. Ezekhez a rendszerekhez általában egy távvezérlés is kapcsolódik, mely lehetőséget ad a gazdálkodónak, hogy akár a telefonjáról szabályozhatja a vízkijuttatást. Ezekkel a fejlesztésekkel még a régi öntözőberendezések is hatékonyabbá tehetők és jelentős vízmegtakarítást eredményezhetnek.

robotkormány

Ma már lehetőségünk van arra, hogy robotkormánnyal, sorvezető automatikával szereljük fel régebbi erőgépeinket is – forrás: Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar

– Drágább a precíziós technológia a régi eszközök esetében? Egyáltalán, mi a drága? Élni vele, vagy nem aknázni ki az általa kínált lehetőségeket és nem költséghatékonyan gazdálkodni?

– A precíziós technológia bevezetése mindig beruházást igényel, de a megtérülése szinte minden esetben pozitív. Egy teljesen modern, új erőgép beszerzése természetesen drágább, egy régi MTZ „felokosítása" 1-2 millió forintból is megvalósítható. Ebben az esetben azonban a gép teljesítményét, a munkavégzés célját és például a területnagyságot is figyelembe kell vennie a gazdálkodónak. Egy modern precíziós öntözőrendszer kiépítése milliós tétel, de ha a régi rendszer utólagos fejlesztésével 20-30%-kal csökkenthető a vízfogyasztás, az már néhány év alatt megtérülhet.

A beruházás egyáltalán nem térül meg, ha a gép, berendezés már nagyon régi és a modernizálás költsége meghaladná egy használt, de korszerűbb gép árát. Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a régi gépek mechanikus rendszerei gyakran nem kompatibilisek a modern elektronikával, így egyes megoldások esetében komolyabb átalakításokra van szükség. A másik korlát a költség: bár olcsóbb, mint egy új traktor, még így is több százezer vagy akár millió forintos beruházás lehet. Ráadásul a régi gépek esetében a megfelelő alkatrészek beépítése és azok tartós működése is kihívást jelenthet – mondta Dr. Nyéki Anikó.

A szakember hozzátette: ha a gazdálkodó hosszú távra tervez és kisebb fejlesztésekkel kezdi a precíziós átállást, a fenti technológiákkal már jelentős megtakarítást érhet el. A kérdés tehát nem az, hogy drága-e a precíziós gazdálkodás, hanem hogy megengedhető-e hosszú távon a precíziós technológia kihasználásának elhanyagolása.

Indexkép: Pixabay