A kajszi egy potenciálisan jó exportpozíciókkal rendelkező gyümölcsfajunk: 2018 előtt évi 4-5 ezer tonnát exportáltunk, az utóbbi években azonban – a kiszámíthatatlan termés, illetve árualap miatt – csak 1-2 ezer tonna volt a kivitt mennyiség. Az import ezzel párhuzamosan emelkedett, a korábbi évek 0,5-1,0 ezer tonnás mennyisége 1-2 ezer tonnára nőtt – írja a fruitveb.hu.
A hazai kajszitermés 2018 előtt, évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott – fotó: pixabay.com
Voltak olyan évek, amikor drasztikus terméskiesést okoztak a fagyok a kajszibarackosokban
Mint írják, a hazai kajszibarack termőterülete 2013 és 2020 között – köszönhetően a jó jövedelmezőségének és piaci pozícióinak – dinamikusan növekedett: 4 000 hektárról 5 700 hektárra emelkedett. Az utóbbi néhány évben – főként a drasztikus terméskieséseket okozó fagykárok miatt – a kajsziültetvények területe csökken, jelenleg 5 000 hektárt foglal el.
A legjelentősebb termesztőkörzeteink:
- Pest és Bács-Kiskun vármegyék (együtt 1 350 hektár),
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1 100 hektár),
- Somogy és Tolna vármegyék (együtt 900 hektár),
- valamint Fejér vármegye (500 hektár).
A hazai kajszitermés 2018 előtt, évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott. Azóta a gyakori és évi többszöri tavaszi fagykárok miatt, a termésbiztonság jelentősen romlott, egyre inkább kiszámíthatatlan a termés, erősen fokozódott a termelés kockázata. Amíg az erős fagykárral sújtott rossz évjáratokban (2018, 2020, 2021, 2023) csupán 6-8 ezer tonna kajszit szüreteltünk, addig a jó évjáratokban 20 ezer tonna fölött volt a termés (2019: 37 ezer tonna, 2022: 24,3 ezer tonna).
Csökken a kajsziültetvények területe – fotó: pixabay.com
Március közepére az egész országban lezajlott a kajszi virágzása
A tavalyi gyenge termésterhelés és jó csapadékviszonyok után idén nagyon jó virágzás volt tapasztalható – fogalmaz a fruitveb.hu. Extrém korán, három héttel hamarabb kezdődött a virágzás az enyhe tél és korai kitavaszodás miatt: a Dél-Dunántúlon például már február végén virágba borultak a korai fajták, március közepére pedig gyakorlatilag az egész országban lezajlott a kajszi virágzása.
A kedvező időjárás alapot szolgáltatott a jó megporzáshoz és termékenyüléshez. Március második felére azonban „menetrend szerint" megérkeztek a tavaszi fagyok: a március 19-20-ai lehűlési hullám a Dunántúlon, a március 25-26-ai fagyok pedig az ország középső, illetve északi és észak-keleti részében okoztak károkat. Az április 19-21. közötti éjszakai fagyokkal járó hidegbetörés Pest, Bács-Kiskun és Borsod vármegyékben okozott károkat. E késői fagyok hatására még a mai napig is jelentős a terméshullás.
Ennek következtében 2024. évben a 2023. évinél (6,5 ezer tonna) egyértelműen jobb, míg a 2022. évinél gyengébb termést várnak a szakértők: várhatóan 16-18 ezer tonna kajszit szüretelhetünk, ami optimális esetben elérheti a 20 ezer tonnát is, de rosszabb esetben 15 ezer tonna alatt is maradhat.
A ténylegesen szüretelhető termés lényegében a következő két hónap időjárásától függ, befolyásolják a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok, az esetleges jégkárok, de jelentős szerepe van még annak is, hogy lesz-e további nagy mértékű terméshullás a fagykárok vagy „meghűlés" következtében.
A kajszi egy potenciálisan jó exportpozíciókkal rendelkező gyümölcsfajunk – fotó: pixabay.com
Lokálisan alakultak ki minőségi károkat okozó jégverések
A pontosabb előrejelzést nagyban megnehezíti, hogy a három tavaszi lehűlési hullám nagyon mozaikosan okozott károkat, ami függött az ültetvény fekvésétől, elhelyezkedésétől, tengerszint feletti magasságától. Termesztőkörzeten, sőt még egy településen belül is vannak olyan ültetvények, illetve gazdaságok, ahol a gyengébb fagyok és a jó kötődés következtében intenzív termésritkításra volt szükség, és teljes termést szüretelhetnek, míg ugyanott más gazdáknál akár 50-80% terméskiesés is bekövetkezhet.
A szokásosnál szűk két héttel korábban, május 20-25. között elindult a hazai kajszi szürete. A jelenleg látható helyzet szerint egy elnyúló, hosszú kajsziszezonra van kilátás, nem bőséges, de kielégítő terméssel.
Érdemi minőségi problémák nincsenek, csak lokálisan alakultak ki minőségi károkat okozó jégverések, növényvédelmi szempontból megjelentek a gombás és baktériumos fertőzések (Stigmina, Xanthomonas), illetve helyenként a fülbemászó vagy a madarak (seregélyek, varjak) okoztak jelentősebb károkat.
Az idei évben is kiderült, hogy a sikeres kajszitermesztés kulcsa:
- a jó termőhely-választás (fagyzugos helyek elkerülése),
- az aktív fagyvédelem,
- a magas színvonalú és intenzív termesztéstechnológia (öntözés, tápoldatozás, kézi termésritkítás, stb.),
- illetve a jégkárokkal szemben biztonságot nyújtó jégháló-takarás.
Az ilyen ültetvényekben jellemzően jó vagy jobb a termés, kiváló a gyümölcsméret, és a minőség. Az időjárás későbbi alakulása még jelentősen befolyásolhatja a kajszitermést – pozitív vagy negatív irányú változást eredményezve.