Aki gyakran jár az erdőben, az biztosan találkozott már a nedves területeken megforduló kis méretű fával, amelynek virágai jellegzetes hosszú fürtökben, hatalmas tömegben nyílnak a tavaszi időszakban. A fekete termése apró, a madarak is nagyon szeretik, de az emberek számára is fogyasztható.

Rövid életű fa

A zselnicemeggy (Prunus padus) fája nem él tovább 40-50 évnél. Sokan össze is tévesztik a kései meggyel, amit Észak-Amerikából telepítettek be, invazív és veszélyes növény. Ciántartalma miatt ugyanis erősen mérgező. Szerencsére azonban nem annyira nehéz megkülönböztetni őket egymástól, hiszen utóbbi fényes leveleiről ismertek.

A kései meggyel ellentétben a zelnicemeggy termése ehető, magas kéksav tartalma miatt nyersen enyhén mérgező, nyersen az íze sem annyira finom. Lekvárnak főzve viszont kiváló csemegévé válhat. Hőkezelés hatására a kéksav lebomlik, így szörpi, zselé és lekvár formájában is érdemes belőle a polcon tartani. Pektintartalma magas, kiválóan zselésedik, sötétlila színe pedig elárulja, hogy a beltartalmi értéke sem utolsó - írta meg az egy.hu.

Gyógynövény megfázás ellen

A gyümölcsöt gyógynövényként is gyakran használják. A kérge kiváló választás a megfázásos tünetek ellen, de csak óvatosan, hiszen mérgező hatása ebben az esetben sem kizárható. Érdemes tehát hozzáértők által készített gyógyászati termék formájában fogyasztani. Ezeket a szereket vizelethajtásra, izzasztásra, valamint köszvényre és reuma kezelésére ajánlják.


A fájának érdekessége

A fáját a cseresznyéhez hasonlóan a bútoriparban is használják, de úgy tűnik, hogy a hódok is nagyon szeretnek ebből építkezni, így fontos szerepe van az ökoszisztémában. Eredeti élőhelyein az erdők alsó lombkoronaszintjén találkozhatunk az árnyéktűrő fával. Nem probléma számára a levegőtlenség, a vizes, agyagos talaj sem, az első időszakban viszonylag gyorsan fejlődik.

A növény nagyon szépen alakítható, nyírható, szép növényt is formálhatunk belőle. A jó hír, hogy a lehulló lombja könnyen bomlik, káliumot és nitrogént biztosít a talaj számára. Tavasszal gyakori vendégei a beporzók, nyáron és ősszel pedig tápanyagforrást jelenthet a madaraknak és a kisebb emlősöknek. Korai virágzása miatt májusfának is szokták hívni, de hallhattuk már a büdöshárs nevet is, hiszen vesszejét megtörve kellemetlen szagot ad ki magából.

A leletek szerint már a kő- és bronzkorban is fogyasztották, gyakran készítettek belőle ivólevet, tehát nem egy mostani fajtáról van szó. Mivel faragható, így már régen is faragtak belőle dísztárgyakat, hangszereket, a szegényebbek pedig tinta helyettesítésére használták.

- fotó: wikipedia

A növényvédelemben betöltött szerepe

Talán, ami a legfontosabb, hogy korábban, nagyjából 70 évvel ezelőtt sokáig kísérleteztek a növényvédelemben esetleg betöltött szerepével. Akkor kiderült, hogy a vízbe helyezett leveleiből felszabaduló anyag képes lehet elpusztítani a böglyöket, a tetveket, valamint a muslincákat. A zselnicemeggy fitoncidja megbéníthatja a legyek idegrendszerét. Az antibakteriális szerves vegyület tehát hatásos lehet a rovarok távoltartására.

Érdemes tehát beültetni a kertbe, hiszen ökológiai szempontból egész évben hasznot húzhatunk belőle. Támogathatjuk a talajt, a környezetünkben élő állatokat, a mikroklímát, ráadásul a kamrát is színesebbé tehetjük vele.