10 tonnás őszi búza termések!

Mint arról már a virtuális bemutatóinkon, illetve az azokat követő tájékozatóinkban beszámoltunk, a 2019/2020. évi tenyészidőben új színfolttal gazdagítottuk az IKR Agrár búzakísérleteit. A szokásos fajtasorok mellett ugyanis helyet kapott a cégünk által kizárólagos forgalmazásban lévő 4 kiváló búzafajtával, nevezetesen a Pibrac-kal (Syngenta), a Complice-szal (Isterra), a Rubisco-val és a Boregar-ral (RAGT) beállított technológiai összehasonlító kísérlet is. A technológiát az IKR Agrár Kft. szakemberei írták elő, és az IKR Agrár Kft. saját gyártmányú vagy kizárólagos forgalmazásában lévő input anyagainak felhasználására építették.

A kísérleteket mind az 5 régióban elvetettük 1-1 kiemelt kísérleti helyen, így Bácsán, Hobolon, Szihalomban, Hajdúböszörményben és Végegyházán, abban a reményben, hogy azokat majd termelő partnereinknek is bemutatjuk a szokásos bemutatók idején. A vírus okozta járványhelyzet korlátozásai miatt azonban erre nem volt lehetőségünk, viszont TV-, videó- és drónfelvételekkel, riportokkal sikerült mégis betekintést adni a nagyközönség számára is a meghirdetett időpontokban.

Beszámolhatunk arról, hogy a tavaszi rendkívüli szárazság miatt a végegyházi kísérletet nem tudtuk értékelni. A maradék négyből a hajdúböszörményi „csak” jónak minősíthető, mert bár a kísérlet a bemutató idején talán a legígéretesebb képet mutatta – ezért is esett a választásunk az itteni kísérlet TV-s bemutatására – az aratásig hátralévő rizikósnak tartott időszakban azonban a helyszínt nagyon sok viharral járó esőzés érte, ami megdöntötte az állományt és jelentős veszteséget okozott a termésekben. A bácsai és a hoboli kísérletek viszont kimagasló eredményeket hoztak, mintegy igazolva, hogy a gondos technológiával a kedvezőtlen évjárati hatások is nagy mértékben enyhíthetők.

Úgy gondoljuk, hogy technológiánk egyik igazi erőssége a tápanyag-visszapótlás, vagyis az a műtrágya portfolió, melynek – fejlesztőink és gyártóink sikeres munkájának köszönhetően – birtokában vagyunk. Az őszi starter, és a tavaszi első, a vegetáció megindulásakor esedékes fejtrágyázást ajánlatunk szerint az NPS ImmunMax-szal végezték el, 100, illetve 150 kg/ha dózissal.

Ebben a 20N-10P₂O₅-27SO₃ összetételű műtrágyában QUICK-N-DUO nitrogént találunk, ami két gyorsan felvehető nitrogén-hatóanyag kombinációját jelenti. Ebben a N és a P aránya a minőségi búzatermesztés számára tartamkísérletben igazoltan optimális, a jelentős mennyiségű kén, kalcium és magnézium pedig a teljes körű növénytáplálást szolgálja.

A még őszi – a gyomirtással egymenetben kijuttatásra javasolt Mikrokompex lombtrágyánkban lévő mikroelem-csomag már a növekedés korai szakaszában biztosítja az egészséges fejlődést, az ellenálló, erős növényállomány kialakulását, köszönhetően a növényi immunreakciókat erősítő és stressztűrő képességet fokozó hatásának.

A második fejtrágyázást a 25N:13SO3 összetételű Stabile NS szabályozott hatású folyékony műtrágyával ajánlottuk 480 kg/ha dózisban (így értük el a 170 kg/ha még AKG-ban is megengedett N dózis felső határát). Ennek a korszerű, mondhatni „okos” műtrágyának megvan az a sajátossága, hogy a benne lévő nitrogén és kén komponensek eltérő hasznosulási tulajdonságai révén hatóanyagaik a talajban raktárként viselkednek, és a növény igényei szerinti ütemben szolgáltatnak könnyen felvehető tápanyagot a túladagolás, kimosódás veszélye nélkül, egyetlen jól időzített kora tavaszi kezeléssel, elkerülve a többszöri munkaműveletet és taposási kárt.

Búza fajtasor Szihalomban, 2020.07., IKR Agrár Kft. felvétele.

A későbbiekben a fentebb ismertetett tápanyagellátást még háromszori lombtrágyázással egészítettük ki (természetesen összekötve egyéb növényvédelmi kezelésekkel), elősegítve ezzel a növények kondicionálását és harmonikus tápanyag ellátását. Az első két kezelésre a Lovochemi a.s műtrágyagyárában előállított, 30%-nyi N mellett jelentős ként, valamint mikroelemeket tartalmazó Lovospeed-et 20-20 l/ha dózisban, majd 3. alkalommal a 15%-nyi N mellett 22% ként tartalmazó Lovosur-t ajánlottuk 2 l/ha dózisban. Az anyacég csehországi gyárában előállított korszerű és minőségi termékek kifejlesztésénél messzemenően figyelembe vették a magyarországi viszonyokat és a magyar termelők igényeit is.

Gyomirtásra a magról kelő kétszikű gyomok ellen az IKR Agrár gyomirtószerét, a Saracen Max-ot kínáltuk Superspray együttes használatával 25 g/ha dózisban. Rovarölésre a kontakt- és gyomorméregként ható Littac Super 0,1 l/ha adagját írtuk elő szükség szerint 1-2 alkalommal. (Mivel idén nagyobb volt a vetésfehérítők fertőzési nyomása, a kísérletek zömében a kétszeri kezelés vált szükségessé.)

A lombvédelemre az IKR Agrár ugyancsak kizárólagos forgalmazásában lévő 2 komponensű (azoxistrobin + ciprokonazol). Minister nevű fungicidjét, míg kalászvédelemre - elsősorban a fuzáriózis megelőzésére, csökkentésére a 3 hatóanyagot (protiokonazol + spiroxamin + tebukonazol) tartalmazó Cello termékünket ajánlottuk, mely a gombabetegségek visszaszorítása mellett jelentős juvinilizáló hatással is rendelkezik.

Technológiánk eredményességét házigazdáink üzemi technológiájának eredményességével hasonlítottuk össze elsősorban a termés és a minőségi értékek alapján. Megjegyzendő, hogy a kontrollként beállított üzemi parcellák technológiája is minden helyszínen szakszerű és igényes volt, ami érthető, hisz a verseny szabályait betartva ők is a legjobbat akarták elérni. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak valamennyi kísérleti partnerünknek, akik elvállalták és az előírások szerint magas színvonalon kivitelezték ezeket a nagy pontosságot és gondosságot igénylő kezeléseket. Jó volt látni és érezni, hogy  vannak innovatív, újításra és jobbításra nyitott szakemberek, akik igazi elhivatottsággal keresik a legjobb megoldásokat boldogulásuk érdekében.

Fajtakísérleteinket a már említett 5 helyen kívül még három helyszínen: Reménypusztán, Biharnagybajomban és Debrecenben, tehát összesen 8 kísérletben vetették el, döntően a már korábbi években is velünk együttműködő, kísérleti céljainkat támogató Partnereink.

A fajtasorokba jelentős, a hazai vetőmagpiacon ismert 12 nemesítő cég összesen 44 fajtáját vetették el, közülük 12 újat. Kísérleteink célja továbbra is az, hogy termelő partnereinknek segítséget nyújtsunk a fajtaismeret növeléséhez és a fajtakiválasztáshoz. A jelenlegi helyzetben, amikor az EU csatornáin keresztül több, mint 2000 fajta vált elérhetővé, a fajtaismeret jelentősége felértékelődött. Nem lehet, és nem is szabad vaktában fajtát választani, mert jó eredményt csakis a termelési céljainkat és a termesztési feltételeinket figyelembe vevő szakszerű fajtaválasztástól remélhetünk.

Az elmúlt 2 évtizedben nagy átalakulás történt a hazai búzatermesztésben, mert a korábban szinte csak a hazai nemesítésű, kifejezetten jó minőségű fajtákat többnyire felváltották a nyugat-európai származású, bőtermő és jellemzően szerényebb minőségű fajták.

Ennek elsődleges indoka az, hogy a minőségi búza az árban nem volt elismerve, mivel a malmi minőségű búza és a takarmány minőségű búza piaci ára közötti különbség kisebb mint a termésben realizálható többlet.

Mivel a termés és a nyers fehérje, illetve a sikértartalom, de általában a többi minőségi jellemző is, negatív korrelációban van egymással, ki kell használni azokat a lehetőségeket, melyek egyes fajtáknál a korrelációtörésből erednek, tehát amelyeknél a nagy termés jó, de legalábbis átlagos beltartalommal párosul. Szerencsénkre léteznek ilyen fajták, ezek is szerepelnek az IKR Agrár vetőmagelőállítási programjában, tehát elérhetők. Végül is a gazdag fajtaválaszték haszonélvezői a termelők, akik manapság rendkívül gazdag kínálatból választhatnak, csak okosan, jól kell tudni bánni a lehetőségekkel.

Több éve folytatott kísérleteink lehetőséget adnak a termőhelyi alkalmazkodáson túlmenően az évjárati stabilitás felmérésére is, ami az egyik legmeghatározóbb fajtatulajdonság, mely magába foglalja a napjainkban legégetőbb aszálytűrést is. Mellettük természetesen módunkban áll megismerni a fajták minden olyan fontos tulajdonságát –mint pl. a kelési, fejlődési erély, a bokrosodó-képesség, a télállóság, a szárszilárdság, a betegség-ellenállóság és a beltartalmi értékek – melyek ismeretében az alkalmazott technológiát a fajtához igazíthatjuk például a vetésidő, a vetőmagnorma, a növényvédelmi kezelések számának helyes meghatározásával.

Az IKR Agrár több éve folytatott kísérletei lehetőséget adnak a termőhelyi alkalmazkodáson túlmenően az évjárati stabilitás felmérésére is – fotó: IKR Agrár Kft.

Az évjárat időjárásáról röviden csak annyit, hogy újra elmondhatjuk, hogy egy szélsőségekben bővelkedő tenyészidőszakon vagyunk túl. Az őszi időszak jól indult, mert 2019. őszén kedvezően alakultak a csapadékviszonyok, melyek elősegítették a talajmunkák minőségi elvégzését, majd az utóbbi 1-2 évben kényszerűen megkésett vetéseket korábbian lehetett elvégezni. Ennek eredményeként egyöntetű, gyors fejlődést tapasztalhattunk nemcsak a kísérletekben, hanem az üzemi táblákon is.

A tél enyhe volt, kifagyásoktól nem kellett tartani, viszont a tavasz folyamán többször is előfordultak – de a Húsvét előtti különösen veszélyes volt! – hirtelen lehűlések, nem ritkán mínusz 5-7 fokos fagyokkal, ami „megcsipkedte” a fajták zömét, és visszavetette a növényeket a fejlődésben. A tavasz legnagyobb meglepetése és kihívása azonban a márciusi, de különösen az áprilisi szárazság volt, ami ugyancsak megviselte a fajták nagyobbik részét. A mérések szerint a 2020. évi április a valaha mért legszárazabb április volt Magyarországon!

Nem csoda, ha az előrejelzések már vészharangot kongattak és a gazdák kedve és reménye is egyre alábbhagyott a búza sorsát illetően. A lehullott kis mennyiségű, 1-3 mm-es csapadékmennyiségek az állandósult szélben szinte azonnal elpárologtak. Egyedül a Dél-Dunántúlon fordultak elő nagyobb esőzések, melyek aztán megalapozták a későbbi jó eredményeket. A más években „aranyat érő” májusi esők csak a hónap legvégén jelentkeztek, vagy jobbára júniusra tolódtak. A nagyobb mennyiségű víz azonnal felüdülést hozott a búzaállományokban, így kísérleteink is bíztató képet mutattak a június közepén megtartott bemutatókon.

Az érés folyamán főleg az É-K-magyarországi tájakon átfordult az időjárás, és a rendkívül szárazról rendkívül csapadékosra váltott. Ahogy a már említett hajdúböszörményi kísérlet esetében is, sok helyen egyszerre nagy mennyiségű, viharral társult csapadék zúdult le, próbára téve a fajták szárszilárdságát. Ezek a csapadékok feltehetően hozzájárultak még a néhány helyen kialakult rekordtermésekhez (Reménypusztán, Bácsán, Hobolon), azonban a kísérletek nagyobbik felében már későn érkeztek, és csak az aratás késleltetését és a beltartalmi értékek romlását idézték elő.

A betakarítások ennek következtében a szokásosnál később indultak és tovább tartottak, néhány helyen szó szerint úgy kellett belopni a tábláról a termést. Így állt elő az a visszás helyzet, hogy száraz évjáratról beszélünk ugyan, de a csapadékmérleg majdnem mindenhol bőven pozitív lett a késői esőzések miatt.

Az eredményekről

Elöljáróban annyit, hogy Végegyháza kivételével minden kísérletünk értékelhető, jó eredményeket hozott, 3 esetben: Bácsán, Reménypusztán és Hobolon pedig várakozáson felüli rekordtermések születtek. Szihalomban és Hajdúböszörményben vártunk jobb eredményeket az őszi és a tavaszi kép alapján, itt azonban a tenyészidő végén jelentkeztek a problémák az említett sok csapadék miatt.

Az 1. és a 2. sz. grafikonon a technológiai összehasonlító kísérlet eredményeit mutatjuk be a vizsgált 4 fajtával és azok átlagával a termés és a legfontosabb beltartalmi értékek vonatkozásában. A termésdiagramon látható, hogy a 4 kizárólagosan forgalmazott fajtánk a 2 legjobb technológiai kísérletben nagyon jelentős, Hobolon 1,7 (Pibrac) – 2,6 (Boregar) t/ha, míg Bácsán 1,9 (Pibrac) – 3,3 (Rubisco) t/ha-ral adott több termést, mint az üzemi technológiával elvetett kísérletek átlagában.

A termésnövekedés mellett 0,9% fehérje- és 2,0% sikértöbbletet, valamint 0,5 kg hektolitertömeg-többletet is mértünk az IKR Agrár Kft. szakemberei által kidolgozott technológiával.

Mi magunk is alig akartunk hinni a szemünknek a mérlegelések során, de végül is azzal a jóleső megelégedettséggel nyugtáztuk ezeket az eredményeket, egyrészt, hogy beigazolódott, hogy a legjobb búzafajták üzemi termelési potenciálja valóban 10-12 t/ha, másrészt az is megnyugtató, hogy jól választottunk, amikor a 4 fenti búzafajta kizárólagos forgalmazása mellett döntöttünk.

A fajtaösszehasonlító kísérletek összesített termésátlaga a 3. sz. grafikonon ábrázoltak szerint a 7 értékelt kísérlet és a vizsgált 44 fajta átlagában 8,856 t/ha, mely önmagában is egy nagyon szép eredmény, hátha még figyelembe vesszük, hogy 1 esetben (Reménypusztán) 11 kg híján 11 t/ha, Bácsán és Hobolon pedig 10 t/ha fölötti átlagok alakultak ki. Ezeket követi sorrendben a debreceni, a szihalmi, a hajdúböszörményi, majd a biharnagybajomi termésátlag.

A rekorderedmények el is gondolkodtattak bennünket, hogy vajon mely vagy melyek voltak azok a tényezők, amik elősegítették ezeknek a kimagasló terméseknek a kialakulását. A kísérletvezetőkkel folytatott konzultációinkon arra a következtetésre jutottunk, hogy nagy valószínűséggel az átlagosnál hűvösebb időjárás volt az, ami egyrészt a tavaszi csapadékhiányok elviselését megkönnyítették, másrészt nem okoztak szorulást a szemek kifejlődésében. A száraz tavasz egyedüli „jótéteménye” a kisebb gombás fertőződés volt, ami a növény energiáit nem a védekezésre, hanem a fejlődésre irányította. Természetesen nem hagyhatjuk szó nélkül a gondos technológiákat, ami az időbeni vetésre, a kellő tápanyag-visszapótlásra és növénykondicionálásra, valamint a hatékony gyomirtásra és lombvédelemre épült, de ugyanígy nem feledkezhetünk meg arról a biológiai alapról sem, mely a nemesítők munkáját dicsérve a kísérletekben elvetésre került.

Sajnos nem mondhatjuk el ugyanezt a sok jót a megtermett szemtermések minőségéről, mert néhány kivételtől eltekintve csak szerény értékek születtek. A kísérleti átlagokat figyelembe véve az átlagos nyersfehérje tartalom 12,5%, és a 7-ből 3 esetben: Hajdúböszörményben, Debrecenben és Biharnagybajomban lett ennél jobb. A rekordtermésű 2 helyen viszont nagyon szegényes, 10-11%-os értékeket mérhettünk csak, mintegy igazolva a termés és a beltartalmi értékek negatív összefüggését.

Még a fehérjetartalmaknál is gyengébb képet mutatnak a sikértartalmak, mert míg a fehérjetartalom alapján jó pár fajta elérte a 12,5%-os határértéket, sikérből már az átlagok egyike sem érte el a megkívánt 26%-ot, és kísérletenként is csak 1-2 fajta esetében mértünk magasabb értékeket, leginkább a szegedi (GK) és az Mv fajtáknál. Az érés során jellemző csapadékos idő szinte „kimosta” a szemek minőségi értékeit, így ezeket az adatokat nem ajánlatos önmagukban figyelembe venni, helyettük a többéves értékek alapján ítélhetjük meg a fajták minőségét.

A 4. számú grafikonon a vizsgált fajták termés szerinti rangsorát és a hozzá tartozó fehérjetartalmakat láthatjuk. A 7 kísérlet átlagában a fajták termései közti különbségek nem túl nagyok, a maximum és a minimum érték között "csak" 1,9 t/ha. A rangsor élén a KWS Momont közös nemesítésű Stromboli nevű fajtája áll, ami egyetlen kísérletben sem volt listavezető, az összesítésbeni 1. helyét azzal szerezte meg, hogy mindenhol következetesen a legjobbak között végzett. A továbbiakban egy meglepetés a rangsor 3. helyezettje az Agromag által képviselt Princessz, amit első ízben vizsgáltunk a kísérleteinkben.

A képre kattintva a grafikon nagyítható.

Ugyancsak kellemes felfedezés a 6. helyen álló SY Passion, illetve a 7. helyen álló Concret (Isterra), amiket szintén első alkalommal vizsgáltunk, és máris az élre kerültek. A rangsor élén állók közül több már jó ismerősünk, ilyen a Caussade Sofru és Solvieg nevű fajtája, vagy a Syngenta Pibrac és a Falado fajtája, vagy a Complice (Isterra), a Soleiho (KWS Momont) és a Rubisco (RAGT). Ezek újbóli kiváló termései visszaigazolják a korábbi években kapott jó eredményeket. A diagramon jól látszik a 2 értékmérő közti erős negatív korreláció is, mely az idei évjáratban még határozottabban érvényesül.

A fajták minősítésére használt szokásos értékmérő a Hl-tömeg, mely egyes évjáratokban kiemelt jelentőségre tesz szert. Az 5. sz. diagramon ábrázoltak szerint a kísérletek összesített átlaga 75,1 kg/hl, ami kisebb az elvártnál. A 44 fajtából csak a 2 GK fajta felel meg ebből a szempontból a javító (és euró) minőségnek, ezeken kívül pedig csak 9 éri el a 76-os értéket, mely a malmi és a takarmány búzák határértéke.

A képre kattintva a grafikon nagyítható.

Fajtakísérleteink nem titkolt célja olyan, nagy termőképességű, vagy kiváló minőségű,de leginkább a 2 fontos képességet együttesen birtokló fajták felkutatása, melyeket a későbbiek folyamán „saját gyerekünkként” kezelünk: vetőmagjaik szaporítását saját ellenőrzésünk alatt tartjuk, és az előállított jelentős mennyiségekkel saját magunk gazdálkodunk. Eddigi „történelmünk” során 18 ilyen búzafajtával rendelkezünk, köztük a már említett 4 kizárólagos forgalmazású fajtával.

A 6. sz. grafikonon ezeknek a folyamatosan bővülő választékú fajtacsoportnak a 3 éves eredményeit mutatjuk be, melyek bizonyítják, hogy a szaporításra a kísérletek alapján kiválasztott fajták vagy termésben, vagy minőségben, de akár mindkettőben is stabilan teljesítenek.

A 7. sz. diagram pedig bizonyítja, hogy az eltérő termelési célokat figyelembe véve, az IKR Agrár Kft. Vetőmagkereskedelmi Üzletágának minden igényre van ajánlata, mert minden kategóriában rendelkezünk kiváló értékű, már több éve vizsgált fajták vetőmagjával.

További információkért keresse a területileg illetékes értékesítő kollégáinkat!

dr. Kiss Erzsébet, fejlesztési tanácsadó, IKR Agrár Kft.