Amikor az időjárás szélsőségesre fordul, az alkalmazkodás kerül előtérbe, ami annyit tesz dióhéjban, hogy amikor csapadékos esztendőt írunk, lehetővé kell tenni a talajok számára a lehető legtöbb csapadék befogadását, tárolását azokra a szűkös időszakokra, amikor az átlagosnál jóval kevesebbel kell beérni. Az alkalmazkodás során a talajművelésnek kitüntetett szerep jut a talajok klímaérzékenységének csökkentésében.

Az alkalmazkodó, klímakár-csökkentő talajművelés olyan talajkondíció létrehozását jelenti, mely csökkentve a káros klímajelenségek hatását biztonságosan alapozza meg a növénytermesztést. Ez a művelési koncepció a talajminőség javítását és megkímélését jelenti, adott technológiai és gazdálkodási feltételek között. A vízbefogadásra és tárolásra alkalmas talajállapotot nedvesség-, szerves anyag, és szerkezet-kímélő eljárások alkalmazásával kell létrehozni (Dr. Birkás M.). Hazánkban a fenti elvárások kielégítésére elsősorban a forgatás nélküli talajművelési eljárások alkalmasak, mivel a szélsőségekre hajló klíma miatt egyre kisebb az esély a jó minőségben végzett szántásra. Az alkalmazkodó, klímakár-csökkentő technolgia két kritikus eleme a tarlógondozás, és az alapművelés.

A tarlóhántás az a talajművelési elem, mely a legtöbb lehetőséget tartogatja a talajállapot és a nedvességforgalom javítása terén, valamint a gyomok, kórokozók és kártevők elleni védelemben. Tarlóművelésnek olyan eljárás felel meg, mellyel adott körülmények között csökkenthető a talaj nedvességvesztesége, szabályozható a talaj hő- és levegőforgalma, pezsdíthető a talaj biológiai tevékenysége, és ennek révén javítható a talaj művelhetősége. Fontos a tarlómaradványok felszínen hagyása és csak részleges talajba keverése. Kihasználható a növényvédelmi hatás, amely előmozdítja az árva- és gyomkelést, de korlátozza a kártevők- és kórokozók életfeltételeit. Az alapművelés jobb minőségben és kisebb energiával hajtható végre, ha szakszerű tarlómunkák előzték azt meg. Az aratást követően 1-2 napon belül sekélyen meghántott, visszazárt és minimum 30-35% mértékben szármaradvánnyal takart felszín alatt elindul a talaj biológiai beéredése.

Tarlómunkára, magágykészítésre előnyösen használható a síklapú (kúpos) tárcsákkal szerelt rövidtárcsa, a Väderstad Carrier. A gömbsüveg alakú tárcsákkal szerelt kompakt tárcsák nem lettek sokkal jobbak, mint a hagyományos nehéztárcsák. Hasonlóan nagy szeleteteket hasítanak ki, közben jelentős oldal irányú nyomást fejtenek ki. Így a tárcsatalp tömörödés és a rögösödés aligha marad el. Ugyanaz a jelenség játszódott le az elmúlt 10 évben a rövidtárcsákkal, mint a múlt század elején, mikor az első síklapú tárcsák megjelentek. Addig változtatták a tárcsa formáját, méretét – a jobb keverő hatás érdekében – míg a kompakt tárcsák lassan olyanok lettek, mint az ismert, és a talajra talán a legnagyobb kártételt jelentő nehéztárcsák. A hagyományos tárcsás boronák még a nyirkos, azaz az egyébként optimálisan művelhető talajban is kárt tesznek, nem beszélve a szélsőségekről. Az ilyen tárcsák kialakítása eleve nem teszi lehetővé az elvárt porhanyítást és egyengetést, és a szármaradványok felszíni borítása is kérdéses.

Az alapművelés feladata a művelési rendszeren belül, hogy a termesztendő növény igényének megfelelően a talaj adott mélységig lazult állapotát biztosítsa. Tehát mélysége alapvetően függ a soron következő növény igényétől és a talaj állapotától. Ebben a talajszelvényben a talaj nem tartalmazhat tömör talpat, mely akadályozza a víz le-és felfelé irányuló mozgását, a gyökerek fejlődését. Az alapművelés nem lehet sablonos, és nem szabad elfelejteni a talajművelés során követendő legfőbb elvet sem, a lehetséges mértékben keveset, 
és csak a szükséges mértékben sokat!

A forgatás nélküli alapművelési változatok közül a kultivátoros eljárás - az eszköz építésétől függően - alkalmas lehet az eketalp tömörödés átrepesztéséhez. Azonban a mélyebben, 38-40 cm alatt található zárórétegek áttöréséhez már középmély (40-60 cm) lazítást kell alkalmaznunk. A kultivátorok kímélően művelik a talajt, nem képeznek talpat, mérsékelten rögösítenek, porosítanak. Csapadékos évjáratban az átázott talajok szintén kultivátorokkal művelhetők a legkisebb szerkezetkárosítás mellett. Az eszköz kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy tágabb kapaosztás esetén, mélyebb talajmunkára van szükség ahhoz, hogy a talajszelvényt teljes munkaszélességben átdolgozzuk. 
A tágabb kapaosztás sok esetben rögösebb talajmunkát is jelent, azaz szükség lehet egy-két további menetre a jó magágyminőség eléréséhez, ami az energiatakarékos, kímélő művelés előnyének elvesztését jelenti.

Általában igaz, hogy a kultivátorok használatával csökkenthető a talajelőkészítés menetszáma, hiszen nem szükséges külön menetben elmunkálni az alapművelést, sőt számos kultivátor nyomán vetésre azonnal alkalmas talajt kapunk. A talaj porhanyultsága, a szármaradványok szükséges mértékű bekevertsége, a felszín egyenletessége, tömörsége bármely vetőgép számára vethető magágyat jelent. A kultivátorok hatékonyan gyérítik a magról kelő gyomokat, a mélyebben dolgozó változatok pedig az évelőket is korlátozzák. Munkájuk nyomán kedvező feltételek alakulnak ki a gyomkeléshez, egyszerűen jobb a talajszerkezet. Hibás az a feltételezés, hogy a szántástól eltérően a kultivátor „gyomosít”. Pont fordítva, a szántás elfedi a gyomproblémákat azáltal, hogy leforgatja a gyommagvakat mélyebbre, ahonnan azok nem tudnak csírázni. Az intenzívebb gyomkelést lehetőségként kell értékelni.

Lehetőség arra, hogy a talajok sajnos elég magas gyommagkészletét csökkentsük. A kultivátoros művelés energiaigénye azonos mélység, talajtípus, munkaszélesség esetén 25-35%-kal kisebb, mint a szántásé. A nehéz szántóföldi kultivátorok üzemeltetéséhez legalább 70-100 LE vonóerőre van szükség méterenként, mégpedig azért, hogy a kívánt munkamélység és – a szármaradvány bekeverése miatti - munkasebesség tartható legyen. Természetesen a munkamélység elérése gépsúly és kapanyomás kérdése is. Az alapműveléshez tárcsás kultivátorokat is választhatunk. Sok termelő gondolja azt, hogy a nem kielégítő minőségben végzett szárzúzást helyettesítheti a munkagépen lévő tárcsasor. A helyzet azonban az, hogy soha nem lesz olyan a talajmunka utána, mintha szárzúzós adaptereket használnának a betakarításhoz. Egy szűk (20-30 cm) kapaosztású, megfelelő késkialakítású kultivátor, mint például a Väderstad Cultus, kellő sebességgel (10-12 km/h) üzemeltetve, jó szárzúzás és terítés esetén, tárcsasorok nélkül is képes a szármaradványt kellő mértékben bedolgozni. A tárcsasornak a szármaradvány aprításában és bekeverésében is van szerepe természetesen, de művelő hatását legalább annyira kell hangsúlyozni.

A síktárcsákkal szerelt Väderstad TopDown kultivátor tárcsái megvágják és porhanyítják a talajt, mielőtt a kapák belekapnának, így nem rögösítenek annyira. A nagy átmérőjű, gömbsüveg tárcsával szerelt tárcsás kultivátoroknál ugyanaz a hatás érvényesül, mint a hagyományos nehéztárcsák esetében. Elfedik a rossz gépkialakítás miatti gyengeségeket, a nem megfelelő minőségű munkavégzés hiányosságait, azaz temetik a szárat, nem pedig bekeverik. 
Az optimális erő- és munkagép kapcsolat ugyan annyira fontos, mint a megfelelő eszközválasztás. A Väderstad Cultus és TopDown szántóföldi kultivátorai kielégítik a fent megfogalmazott legfontosabb elvárásokat, mára a talajkímélő és energiatakarékos művelés - hazánkban is - egyre népszerűbb eszközeivé váltak. Egyre több gazda/gazdaság ismeri fel, hogy a gazdasági, piaci és klímaszélsőségek miatt szükség van egy biztonságos és költséghatékony talajművelési rendszerre, melyet kultivátorokra érdemes alapozni.

Az alapművelést követő magágykészítésre, tápanyag kijuttatásra és vetésre a Rapid és a Spirit magágykészítő vetőgépeit ajánlja a svéd gyártó. A merőben más gépépítési mód miatt, a két típus pozícionálása is eltérő. 
A Spirit esetében a vetőcsoroszlyák, azaz a maglehelyezés előtt és mögött is van tömörítés, ami a könnyűművelésű talajokon, elsősorban aprómagvú növények vetése esetén jelenthet előnyt. Ugyanez a konstrukció nehezen birkózna meg az ország területének egy jelentős részére jellemző kötött, igen kötött talajok vetésével, különösen a gyakorta jellemző szárazabb évjáratokban. A Rapid vetőgépek a szélsőséges évjáratok és talajtípusok megbízható munkagépeiként váltak ismertté, amikor és ahol a Rapid vetőgép 30-40 kg-mal nagyobb csoroszlyanyomása, valamint a maglehelyezés utáni tömörítő keréksora döntő fontosságú.

A Väderstad forgatás nélküli technológiájának hatékonyságát mutatja, hogy mindössze 3 munkagéppel lefedhető a talajművelés és vetés gépigénye, a kevesebb menetszám pedig nemcsak gazdasági szempontból fontos lehetőség, de a megváltozott klimatikus feltételek miatt kényszer is.

Kalmár Tibor
Väderstad Kft., ügyvezető