A Copa-Cogeca – az uniós gazdálkodók és agrárszövetkezetek legnagyobb érdekképviseleti szervezete – szerint a Szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) műtrágyákra történő kiterjesztése olyan mértékű piaci zavart okozott, amely azonnali beavatkozás nélkül súlyos válságba sodorhatja az európai mezőgazdaságot.

A számok önmagukért beszélnek. 2026 januárjában az Európai Unió mindössze 180 ezer tonna nitrogénműtrágyát importált, miközben egy évvel korábban – 2025 januárjában – ez a mennyiség még közel 1,2 millió tonna volt. Az import tehát a korábbi szint alig 16 százalékára esett vissza, ami több mint 80 százalékos zuhanást jelent.

Miért kulcskérdés a nitrogén?

A nitrogénműtrágyák az EU teljes műtrágya-felhasználásának mintegy 46 százalékát adják, és ezen belül az ellátás több mint 30 százaléka hagyományosan importból származik. Egy ilyen mértékű visszaesés tehát nem csupán statisztikai érdekesség, hanem rendszerszintű kockázat.

A nitrogén a szántóföldi növénytermesztés – különösen a gabona- és kukoricatermelés – egyik alapvető inputja. Amennyiben az ellátás akadozik vagy az árak elszabadulnak, az közvetlen hatással van a termelési volumenre, a hozamokra és végső soron az élelmiszerárakra is.

A Copa-Cogeca már korábban figyelmeztetett arra, hogy a CBAM műtrágyákra való alkalmazása – megfelelő technikai és piaci felkészültség nélkül – ellátási zavarokat és költségrobbanást eredményezhet. A mostani adatok szerint ezek az aggodalmak nem voltak alaptalanok.

Árrobbanás és negatív árrések

Miközben az import drámaian visszaesett, az uniós műtrágyaárak tovább emelkedtek. 2026 januárjában az árszint 25 százalékkal haladta meg a 2024-es átlagot. Ez különösen érzékenyen érinti a termelőket, hiszen a műtrágya a gazdaságok inputköltségeinek átlagosan 15–30 százalékát teszi ki.

A szántóföldi növénytermesztés ráadásul immár harmadik éve küzd negatív árrésekkel. A gabonapiac volatilitása, az alacsony felvásárlási árak és a magas inputköltségek kombinációja olyan nyomást helyez a termelőkre, amelyet egy újabb költségnövekedés már nem mindenhol bír el.

Ha a termelők kényszerből visszafogják a tápanyag-kijuttatást, az rövid távon költségcsökkentést jelenthet, hosszabb távon azonban terméskieséshez és minőségromláshoz vezethet. Ez pedig az uniós élelmezésbiztonságot is érintheti.

Készletszintek: aggasztó hiány

A jelenlegi készletek a gazdák 2026-os betakarításhoz szükséges műtrágyaigényének csupán 45–50 százalékát fedezik. Egyes tagállamokban – például Olaszországban és Írországban – ennél is alacsonyabb a lefedettség.

Ez a helyzet már önmagában is komoly kockázatot jelent, ráadásul még nem veszi figyelembe a 2027-es szezonra való felkészülést. A piaci szereplők előrehozott beszerzési magatartása – amely már 2025 decemberében megfigyelhető volt – tovább torzítja a piacot, növeli az árvolatilitást és bizonytalanságot.

Mit követel a Copa-Cogeca?

A gazdaszervezetek szerint a CBAM műtrágyákra történő alkalmazását addig kellene felfüggeszteni, amíg:

  • a technikai feltételek nem biztosítják az importárak és a számlázás kiszámíthatóságát,
  • az ellátási lánc stabilitása nem garantált,
  • valamint nem születnek hosszú távú intézkedések a gazdálkodók többletköltségeinek ellentételezésére.

Álláspontjuk szerint amikor az import több mint 80 százalékkal zuhan, az árak emelkednek, a készletek csökkennek, és az elérhetőség bizonytalanná válik, az már nem elméleti kockázat, hanem azonnali beavatkozást igénylő válsághelyzet.

Stratégiai kérdés: klímapolitika kontra versenyképesség

A CBAM célja az importtermékek karbonintenzitásának kiegyenlítése és az uniós klímapolitikai célok védelme. A kérdés azonban az, hogy az átmeneti időszakban hogyan biztosítható az agrárium versenyképessége és működőképessége.

Amennyiben az uniós termelők magasabb inputköltségekkel szembesülnek, miközben a globális versenytársak nem viselik ugyanezeket a terheket, az hosszabb távon termeléskieséshez és importfüggőséghez vezethet – éppen azzal ellentétes irányba, mint amit a stratégiai autonómia célja indokolna.

Fordulópont előtt az ágazat

A jelenlegi adatok alapján a helyzet több tagállamban gyorsan fordulóponthoz érkezhet. Ha nem történik rövid távú, célzott beavatkozás, az inputhiány és az árnyomás együttesen olyan láncreakciót indíthat el, amely a termelési volumen csökkenésében, a gazdaságok likviditási problémáiban és az élelmiszerárak emelkedésében is megmutatkozhat.

A gazdák tehát valóban előre jelezték a kockázatokat. A mostani számok alapján a kérdés már nem az, hogy volt-e figyelmeztetés, hanem az, hogy az Európai Bizottság milyen gyorsan és milyen eszközökkel reagál a kialakult helyzetre. Az agrárium stabilitása és az uniós élelmezésbiztonság szempontjából a következő hónapok döntő jelentőségűek lehetnek.

Forrás: MNO

Indexkép: Shutterstock