Andre Negreiros, a Corteva Agriscience közép- és kelet-európai kereskedelmi egységének vezetője a cikk szerzője.

Mivel példátlan globális élelmezésbiztonsági kihívások előtt állunk – a szélsőséges időjárási viszonyoktól kezdve a gazdasági válságon át a háborús konfliktusokig –, a mezőgazdaságban soha nem volt még ilyen sürgető az innováció szükségessége – írja Andre Negreiros.

élelmiszerrendszer

Az innovációra való törekvés közben a figyelem egyre inkább a génszerkesztés, mint potenciális változást hozó tényező felé fordult a mezőgazdaságban – fotó: Corteva Agriscience

Hozzáteszi, hogy A mai élelmezési rendszer, bár milliárdok ellátására képes, a végsőkig ki van feszítve, és a környezet pusztulása, a csökkenő termőföldek és a tápláló élelmiszerekhez való egyenlőtlen hozzáférés problémáival küzd – olyan tényezőkkel, amelyeket a Föld világnapján felelevenítettünk, de amelyek minden nap a szemünk előtt vannak, amikor a fenntarthatóságot és bolygónk erőforrásainak gondozását helyezzük előtérbe a jövő generációk jólléte érdekében.

E számos kihívás kezelése, valamint élelmiszerrendszerünk fenntarthatóságának és rugalmasságának biztosítása érdekében az innovációnak a mezőgazdasági gyakorlat minden szintjén meg kell jelennie.

A történelem során az innováció mindig is kulcsszerepet játszott a mezőgazdaság fejlődésének alakulásában. A mezőgazdasági forradalom idején megjelenő gépesítéstől kezdve a zöld forradalom során bevezetett nagy terméshozamú növényfajtákig az innováció minden egyes korszaka előre vitte az emberiséget, lehetővé téve a növekvő világnépesség élelmezését.

Napjaink kihívásai azonban olyan új megoldásokat igényel, amely nemcsak a terméshozamok növelésére képes, hanem a környezet megóvására, a táplálkozás minőségének javítására és a társadalmi egyenlőség előmozdítására is.


Az innovációra való törekvés közben a figyelem egyre inkább a génszerkesztés, mint potenciális változást hozó tényező felé fordult a mezőgazdaságban. Az olyan technológiák, mint az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik. Bár a génszerkesztés csak az egyik darabja az innovációs kirakós játéknak, nem lehet eléggé kihangsúlyozni a mezőgazdaság előtt álló legégetőbb kihívások megoldására kínáló lehetőségeit.

Az NGT-k lehetővé teszik a kutatók számára, hogy gyorsan és megfizethető módon fejtsék meg a növények összetett genetikai kódját. A GMO-kkal ellentétben az NGT egyanazon fajon belüli genetikai módosítást jelent, olyan technikák alkalmazásával, mint a CRISPR-Cas9, anélkül, hogy a génszerkesztés során idegen DNS-t vinnének be egyéb, nem rokon szervezetekből, így fenntartva a fajon belüli genetikai állomány integritását.

A növények genetikai kombinációjának feltárásával a tudósok azonosíthatják az előnyös tulajdonságokat, és felgyorsíthatják a nemesítési folyamatot azáltal, hogy célzottan nemesítenek olyan tulajdonságokkal rendelkező fajtákat, mint a szárazságtűrés, a kártevőkkel szembeni ellenállás vagy kedvezőbb beltartalmi értékű fajta, végeredményét tekintve ugyanúgy, mintha ez a folyamat a természetben történne, csak gyorsabban.

Az NGT emellett megkönnyíti az egyedi környezeti kihívásokra szabott megoldások kifejlesztését, biztosítva, hogy a növények a különböző termőhelyeken is jól szerepeljenek, miközben csökkenthetővé válhat a növényvédőszer-felhasználás. Emellett az NGT-k fokozott hatékonysága minimalizálja a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatokhoz kapcsolódó karbonlábnyomot, hozzájárulva ezzel az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a fenntarthatóbb jövő építésére irányuló erőfeszítésekhez.

búza

Az Európai Unióban, ahol a fenntarthatóság és a környezetvédelem elsődleges fontosságú – fotó: Corteva Agriscience

Az Európai Unióban, ahol a fenntarthatóság és a környezetvédelem elsődleges fontosságú, a génszerkesztésben rejlő lehetőségek a mezőgazdaságban szorosan illeszkednek a mezőgazdaság hosszú távú rugalmasságának biztosítására irányuló célkitűzésekhez. A génszerkesztés mellett más innovatív technológiák együttes felhasználásával az EU elérheti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a biológiai sokféleség növelésére és a körforgásos gazdaság előmozdítására irányuló ambiciózus céljait.

A génszerkesztés nem csak a mezőgazdaságra korlátozódó új technológia. Az orvostudományban is figyelemre méltó lehetőségeket mutat. Sikeresen alkalmazták a CRISPR-Cas9 módszert sarlósejtes vérszegénység és a béta-talasszémia genetikai rendellenességek kezelésére, ahol a betegek saját sejtjeinek módosításával érték el a háttérben meghúzódó genetikai mutációk kijavítását.

Emellett a tudósok génszerkesztési technikákat a specifikus rákterápiák kidolgozására is alkalmaztak, amelyeket a daganat növekedését kiváltó specifikus genetikai mutációt célozta. Ezek az előrelépések az orvostudományban alátámasztják a génszerkesztési technológia átformáló erejét, és utalnak a mezőgazdaságban rejlő hatalmas lehetőségekre. Ahogyan a génszerkesztés forradalmasította az egészségügyet, úgy ígéri a mezőgazdaság forradalmasítását is, megoldást kínálva az élelmiszerrendszerünk előtt álló legégetőbb kihívások egy részére.

Miközben felismerjük az NGT-kben rejlő lehetőségeket, létfontosságú, hogy szigorú felügyelet és átlátható kommunikáció révén elismerjük az alkalmazásukkal kapcsolatos etikai és szabályozási szempontokat.

A tudósok, a politikai döntéshozók és az érdekelt felek közötti együttműködés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az NGT-ket felelősségteljesen és etikusan alkalmazzák, megvédve mind az emberi egészséget, mind a környezet épségét, és biztosítva az elkövetkező generációk számára egy fényesebb és virágzóbb jövőt – zárja gondolatait Andre Negreiros.