A gyorsan felmelegedő időjárási körülmények meghozták a gabonaszipolyokat is, egyik napról a másikra megjelentek a kalászosokban.

"Valaki tudja ez milyen bogár lehet? Búzán találtuk" – tette fel a kérdést az Agroinform Menőgazdászok csoportjában egyik csoporttagunk, mellékelve az alábbi fényképet:

gabonaszipoly

A kérdéses bogár – fotó: Druhapolcsik József

Kisvártatva érkeztek a válaszok, és a képek a gabonaszipolyról

gabonaszipoly gabonaszipoly
Fotó: Darabos István Fotó: Hepp Tamás Tommy

A búzatáblák mellett elhaladva sok esetben már távolabbról is észrevehetőek a kalászon tartózkodó, nagy méretű bogarak, a gabonaszipolyok, amelyeknek több fajuk is károsíthat. Hazánkban a leggyakoribb a széles szipoly (Anisoplia lata), de jelen lehet az osztrák szipoly (Anisoplia austriaca), a gabonaszipoly (Anisoplia tempestiva hungarica), a keresztes szipoly (Anisoplia agricola), valamint a vetési szipoly (Anisoplia segetum) is. Mindegyik faj azonos kártétellel jelentkezik, szerencsére az ellenük történő védekezésben sincs különbség.

Kétéves fejlődés után a kifejlett egyedek júniusban jönnek elő a talajból és lepik el a gabonatáblákat. Mivel egy nagyon fény- és melegigényes kártevőkről van szó, így ezek a tényezők meghatározzák a napon belüli mozgásukat is. A napos, meleg napszakokban főként a kalászokon találjuk őket, míg a hűvösebb esti órákban rendszerint a talajszint közelében tartózkodnak.


Fejjel lefelé táplálkoznak

A kalászokon általában fejjel lefelé látjuk őket, ebben a jellegzetes testtartásban táplálkoznak nem kis kártételt okozva. A kártétel egyrészt a szemek kalászból való „kitúrásából", másrészt az érőfélben lévő magok megrágásából adódik.

A rágott szemek komolyabb kárt jelentenek, hiszen ezek ezt követően csökkent értékűekké válnak, jelentős részük elvész, mert a terményből már a kombájn tisztítóberendezése, vagy a szárítóüzemi tisztítás eltávolítja őket.

A nyílt, szántóföldi művelésű területeken a szipolylárvák is gyakran okoznak gondot, mert a kétéves fejlődésük végén a kapásnövények gyökérzetét károsítva akár tőpusztulást is kiválthatnak.

Megfelelő agrotechnikával lehet védekezni ellenük

A gabonaszipolyok veszélyességi küszöb értéke 3-4 db/m2, amennyiben ennél többet találunk mindenképpen védekeznünk kell a kártétel elkerülésére érdekében. Mielőtt azonban permeteznénk, nézzünk be a tábla belsejébe is, ugyanis nagyon sok esetben csak a szegélyekben található nagyobb egyedszám, akár három-négy darab is előfordulhat egy kalászon, de a tábla egészét tekintve szükségtelen lehet a kezelés elvégzése.

A gabonatáblákon kívül a másodvetést is megtámadják, de kedvelik a pázsitfűfélékben gazdag gyepeket is.

Legjobban megfelelő agrotechnikával lehet védekezni ellenük, ugyanis a megmozgatott talajt nem szeretik, a lárvákat, amennyiben a felszínre kerülnek, a természetes ellenségeik gyorsan összegyűjtik.

Tanácsos tarlóhántást végezni, illetve az árvakelést betárcsázni a kalászos gabona után. Ha a szipolyok jelenléte jelentős volt, akkor a rákövetkező évben a területen nem érdemes termeszteni kalászos kultúrát, de még az érintett tábla közvetlen szomszédságában sem.