A szokásosnál két héttel előrébb járnak az érési folyamatok

Az elmúlt napokban nagyobbrészt száraz és forró időben volt részünk. Kiterjedt csapadék pénteken délután és éjjel fordult elő a Dunántúlon. Arrafelé sokfelé 10, de többfelé 20-30 mm-nél is több esett, helyenként felhőszakadás és jég is előfordult. Emiatt a talaj nedvességtartalma a Dunántúlon többnyire kedvező, ugyanakkor északkeleten vannak tartósan száraz területek. A hőmérséklet a legmelegebb órákban a hegyvidéki területek kivételével többnyire 30 fok fölött alakult, de a múlt hét közepén forró nap (Tmax>35 fok) is előfordult. Bár a pénteki hidegfront hatására szombatra a Dunántúlon pár fokot mérséklődött a hőség, de a meleg gyorsan visszatért.

A szokásosnál átlagosan két héttel előrébb járnak az érési folyamatok.

A többfelé száraz északnyugati és északkeleti területeken a kényszerérés miatt előrébb tart az érés, arrafelé a termés is jóval gyengébb.

A gyümölcsök is előrébb tartanak a fejlődésben, a szőlők korai fajtáinál zajlik a szüret, a körte- és almafajták is hamarabb érnek. A száraz idő kedvező a gombabetegségek tekintetében.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-jétől számolt hőösszegek többnyire 1200 és 1400 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között.  A magasabb értékek az Alföldön jellemzőek. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint hetekkel az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek.

Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza – fotó: met.hu

Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár – fotó: met.hu

A többlet a megszokottnál sokkal melegebb április és május során gyűlt össze, ezért a legtöbb növényünk az átlagosnál jóval korábban éri el a fejlettségi állapotokat. A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térkép szerint a zöld tömeg mennyisége országszerte magas. A változást mutató térkép szerint ez egyre jobban csökken, hiszen a növényeink zöme már jóval túl van maximális fejlettségi állapotán, pl. a kukoricán, a napraforgón egyre többfelé száradnak a levelek, melyek a szőlőn, de a gyümölcsfákon is kezdenek sárgulni. Az anomália-térkép szerint a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeg van, ugyanakkor északkeleten nagyobb területű negatív eltérés is megfigyelhető.

A magas hőmérséklet miatt az érési folyamatok gyorsak maradnak, tovább szárad majd a kukorica és a napraforgó is.

Az éjszakák már egyre észrevehetőbben hosszabbodnak, emiatt a napi hőingás növekszik. Erős UV-sugárzás várható, ami perzseléshez vezethet a növények levelein, illetve a gyümölcsökön, zöldségeken. Légköri aszályra is lehet számítani, amikor a legmelegebb órákban 30% alá csökken a relatív nedvesség értéke.

A száraz, meleg időben fokozottan figyelni kell a tarlótüzek megelőzésére, az állatok számára árnyék és folyamatos frissvíz-ellátás biztosítására.

Elsősorban a sekélyebb állóvizek magas hőmérséklete pedig oxigénhiányos állapotokat, halpusztulást okozhat.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok.

A legtöbb növényünk az átlagosnál jóval korábban éri el a fejlettségi állapotokat – fotó: Pixabay

A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen.