A Német Saatveredelung Társaság (DSV) a közelmúltban beszámolt a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium által kidolgozott „CATCHY" 9 éven át, különböző vetésforgókban kipróbált talajkutatási program eredményeiről – olvashatjuk a topagrar.com német hírportálon.

másodvetés

A másodvetések javíthatják a talajok vízháztartását

A kutatók megállapították, hogy a változatos összetételű másodvetések alkalmazása jelentős előnyt jelenthet, mivel ezek révén a gyökérzónában változatos mikrobák halmozódnának fel, megkönnyítve a főnövény tápanyag felvételét. Dr. Norman Gentsch, a Leibniz Egyetem Talajtani Intézetének munkatársa szerint „minél változatosabb a növények faj szerinti összetétele a másodvetésekben, annál gazdagabb a mikrobiális közösség a gyökérzónában. Megfelelő kombináció esetén ezek a mikrobák hatékonyan járulhatnak hozzá a talajban lévő tápanyagok feltárásához, és ennek eredményeként az utóvetemény robusztusabban és egészségesebben fejlődik.

A másodvetések egyébként nem versenyeznek az utóveteményekkel a talajban lévő vízkészletért, viszont javíthatják a talajok vízháztartását és nedvességtartalmának megőrzését, aminek a szárazság terjedésével egyre nagyobb jelentősége lesz. A másodvetésekkel borított földeken a betakarítás után a talajok NPK-tartalma a parlaghoz képest 40-60 százalékkal magasabb volt.

Magyarországon a másodvetések területe az utóbbi időben erősen visszaesett, főleg a munkaerőhiány miatt, illetve a költségkímélésre való tekintettel, pedig a fentiek alapján talán érdemes lenne azokat újra divatba hozni.