A vetésforgó szerepe az éghajlatváltozás tükrében

2016. július 27., szerda 16:30:03 / RAPOOL Hungária Kft.▪

A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre extrémebbé válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak lesznek. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.

Az elmúlt évek gyakorlatát vizsgálva az derül ki, hogy a kukorica az a kultúra, melyet e negatív hatás a legjobban érintett. A tartós forróság, amely a kukorica virágzásakor egyre gyakrabban tapasztalható, jelentős terméskiesést okozhat.

A kukoricaállományokban a legnagyobb problémát talán az jelenti, hogy a nyári időszakban, amikor a növények fejlődéséhez nagyobb mennyiségű nedvességre van szükség, a csapadék mennyisége nagyon kevés volt az elmúlt években. Így a növényeknek a talaj mélyebb rétegeiből kellett felszívniuk a vizet, ami ahhoz vezetett, hogy a későbbi fejlődésükhöz szükséges nedvesség már nem állt rendelkezésükre a kellő mennyiségben. Ezért a növények már jóval az aratás előtt száradásnak indultak.

Az őszi káposztarepce egyrészről az a kultúrnövény, amelynek nedvességigénye más időpontra esik, mint a tavaszi kultúráké, tehát ez az a növény, amely a téli – akár kevesebb – nedvességgel a legjobban „gazdálkodik”, így használata a modern vetésforgóban nélkülözhetetlen. Másik előnye abban rejlik, hogy a repce oszlopos gyökere és sűrű mellékgyökérzete jótékony „talajlazító” hatást fejt ki. Ezáltal az utónövény szántás nélküli, ún. mulcstechnológiával elvethető. További előny, hogy a repce-elővetemény után alkalmazott mulcstechnológia következtében mérhető a legalacsonyabb fuzárium-DON-érték az utónövény őszi búza termésében.

A jó gyökérfejlődés…

a megfelelő talajszerkezet és optimális vetésidő eredménye,
biztosítja a növény víz- és tápanyagellátását még a kritikus időszakokban is,
növeli a termést és a termésbiztonságot,
növeli a tápanyag-felhasználás hatékonyságát.

Ha az őszi búzát repce után vetjük el, a búza őszre már olyan erős gyökérzettel rendelkezik, s ezáltal olyan fejlődési stádiumba jut, hogy bizonyítottan nagyobb terméshozamra lehet számítani ez esetben, mintha például kukorica után vetettük volna el.

A repce vetésforgóban való alkalmazásának további előnye, hogy a repceszalmában található, elraktározott kálium gyorsabban bomlik le a talajban, mint a többi kultúrnövény szalmamaradékában található kálium. Ha repce után vetjük el az őszi búzát, már ősszel a növény rendelkezésére áll a korai fejlődéséhez szükséges káliummennyiség. A C/N-arány a repce-szalmamaradékban annyira kedvező, hogy akár 40-50 kg nitrogén/ha kívülről történő talajba juttatását (műtrágyát) megspórolhatunk tavasszal.