Már a 90-es években felismerték, hogy az elsivatagosodás olyan környezetvédelmi probléma, ami ellen tenni kell – fotó: pixabay.com
Ma van a elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja
Napjainkban a világ egyik legsúlyosabb környezeti problémáját az elsivatagosodás jelenti. Ha továbbra is minden így megy tovább, ahogy eddig, akkor 700 millió embert fog fenyegetni 2030-ra az a veszély, hogy a szárazság miatt el kell hagynia az otthonát. Már az előzetes becslések is megdöbbentőek: 2040-re minden negyedik gyermek olyan területen él majd, amit rendkívüli vízhiány sújt, 2050-re a szárazság érintheti a világ lakosságának több mint háromnegyedét, ami megnöveli a migráció esélyét.
Azt már a 90-es években felismerték, hogy az elsivatagosodás olyan környezetvédelmi probléma, ami ellen tenni kell. Ezért 1994. június 17-én több mint 100 ország fogadta el az ENSZ által kezdeményezett egyezményt (United Nations Convention to Combat Desertification – UNCCD), amelynek fő célja az volt, hogy a fejlett országok megosszák az elsivatagosodás elleni tudást és technológiákat. Azóta ez a map az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja.
A világnap arra hivatott, hogy többek között felhívja a figyelmet a talaj minőségének védelmére, a termőföldek kimerülésére, a szűkülő élelmiszerforrásokra, az elsivatagosodás és a migráció közötti kapcsolatra.
A helyzet évről-évre súlyosabb
Sajnos ez az emberek százmillióit érintő veszély nemhogy enyhült volna az utóbbi évtizedekben, inkább súlyosbodott és egyre nagyobb területeket érint. Az elsivatagosodás ugyanis már messze nem csak az afrikai országok problémája, hanem Európában is jelentős gondokat okoz: veszélyeztetetté váltak Görögország, Spanyolország és Dél-Olaszország mellett Itália északabbra eső, korábban igen termékeny területei is, de Közép- és Nyugat-Európában is emelkedik a tönkrement földek területi aránya.
Amikor az aszály kezeléséről van szó az emberiség válaszút előtt áll – áll az UNCCD idei, új jelentésében. Az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény szerint a „Drought In Numbers, 2022" teljes globális elkötelezettségre szólít fel, ahol az aszályra való felkészültségnek és ellenálló képességnek elsődleges prioritásnak kell lennie.
Az aszályra való felkészültségnek és ellenálló képességnek elsődleges prioritásnak kell lennie – fotó: pixabay.com
Az aszályok a természeti katasztrófák 15%-át teszik ki
A jelentés az aszállyal kapcsolatos jelenlegi legjobb információk és adatok összeállítása, ami nagymértékben segíti az UNCCD 196 tagállama közötti döntéseket. Ibrahim Thiaw, az UNCCD ügyvezető titkára szerint a kiadványban publikált adatok egyértelműen az aszályok időtartamának és a hatások súlyosságának felfelé ívelésére mutatnak, ami egyaránt érinti az emberi társadalmakat és az ökológiai rendszereket is.
A jelentés szerint:
- az aszályok száma és időtartama 29%-kal nőtt 2000 óta
- az időjárási, éghajlati és vízi katasztrófák - elsősorban a fejlődő országokban -1970 és 2019 között az összes katasztrófa 50%-át és a katasztrófákkal összefüggő halálesetek 45%-át okozták
- az aszályok a természeti katasztrófák 15%-át teszik ki, de 1970 és 2019 között hozzávetőleg 650 000 ember halt meg miattuk
- 1998 és 2017 közötti időszakban az aszályok körülbelül 124 milliárd dolláros globális gazdasági veszteséget okoztak
- 2022-ben több mint 2,3 milliárd ember szembesül víz okozta problémákkal
- csaknem 160 millió gyermek van kitéve súlyos és hosszan tartó szárazságnak
Thiaw véleménye alapján az egyik legjobb, legátfogóbb megoldás a talaj-helyreállítás lenne: "Újjá kell építeni a tájakat, lehetőség szerint utánozva a természetet, és működőképes ökológiai rendszereket kell létrehoznunk" - fogalmazott.
Tavak száradnak ki a vízhiány miatt – fotó: pixabay.com
Drámai változások zajlanak Magyarországon is
Hazánkban is egyre nyílvánvalóbb a baj: 2020-ban a folyóvizeink közül 37 már kiszáradófélben volt, a Duna-Tisza közén kb. 1000 kisebb-nagyobb tó tűnt el az elmúlt 100 évben. A vízhiány okozta problémát ráadásul az is tetézi, hogy az ország számos területén a felszíni vizek mellett a talajvíz is süllyedőben van.
A klímaváltozás és az emberi tevékenység együtt vezet az elsivatagosodáshoz
A talajok elsivatagosodásáért nemcsak a klimatikus változások felelősek, hanem:
- a kizsákmányoló mezőgazdaság,
- a talajok műtrágyákkal való tönkretétele,
- a túllegeltetés,
- az erdőirtás
- a pazarló, szakszerűtlen öntözés
- a néhány évtizeddel ezelőtti nagy csatornázási és belvízelvezetési láz
- a természetes gyepek beszántása,
- a vízigényes haszonnövények telepítése,
A csökkent szervesanyag-tartalmú, kizsigerelt talajnak romlik a vízmegkötő és termőképessége, amit ellensúlyozásképpen további öntözéssel és műtrágyával próbálnak helyrehozni. Kialakul egy ördögi kör, aminek az eredménye egy terméketlen, kimerült föld lesz az egykori jó termőtalajok helyén.
_fill_540x300_0.jpg)
Mit lehet tenni?
A Greenpeace szerint át kell állni olyan ökológiai módszerekre, amelyek megóvják a termőföldet. Európában meg kell erősíteni az aszálymegfigyelést és hatékonyabbá kell tenni aszályokra való felkészülést, éghajlatváltozási akciótervet kell kidolgozni a felmelegedés mérséklésére, és az ahhoz való alkalmazkodásra.
A jövőbeni „aszályálló" európai élelmezésbiztonság kulcsa az egészséges élelmezési rendszer alapja a helyi, szezonális ökoélelmiszereken alapuló étrend. A legfontosabb stratégia az ökológiai gazdálkodás, amivel növelni lehet a mezőgazdaság rugalmasságát és „aszálybiztossá" lehet tenni az élelmiszerellátást.
Az ilyen típusú élelmiszertermelés védi a biológiai sokféleséget, lehetővé teszi a lokális vízgyűjtést és víztározók kialakítását, javítja a talaj egészségét javítását takarónövények ültetésével és más módszerekkel.
Kialakul egy ördögi kör, aminek az eredménye egy terméketlen, kimerült föld lesz az egykori jó termőtalajok helyén – fotó: pixabay.com
Friss aszályindex információ
Az Országos Meteorológiai Szolgálat megbízható adatokkal, hiteles éghajlati információkkal segíti az elsivatagosodás és aszály elleni hazai küzdelmet. Kiemelt szerepe van a mezőgazdasági termelést megnehezítő meteorológiai körülmények (például az aszály) monitorozásában, korai felismerésében, illetve előrejelzésében.
Az elmúlt héten csütörtökön és pénteken sokfelé voltak záporok, zivatarok, szombaton és hétfőn csak elszórtan fordult elő csapadék, a többi napon pedig sehol nem esett az országban. 20-50 mm csapadék hullott a Dunántúlon és az Alföld nyugati, délnyugati tájain. Helyenként előfordultak 60-80 mm csapadékot hozó villámárvizeket okozó felhőszakadások is, és a már régóta száraz északkeleti területeken és a keleti határszélen is hullott csapadék.
Az Eger-Karcag-Békéscsaba vonal széles sávjában szinte semmi nem esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a sokéves átlaghoz képest a Dunántúl nagy részén és a középső országrész nyugati felében pozitív eltérést mutat, többfelé a 30 mm-t is meghaladja a többlet, viszont a keleti országrészre 30-60 mm-es hiány jellemző.
A talaj nedvességtartalma
A talajok nedvességtartalmában is tükröződnek a csapadék területi eloszlásában megfigyelhető nagy különbségek. Az ország nyugati felén a felső fél méteres talajréteg bőven tartalmaz nedvességet, helyenként csaknem telített állapotban van. A keleti tájakon, az Alföld jelentős területén kritikusan száraz a talaj, kevesebb, mint 40%-át tartalmazza a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek - azaz a talaj felső egy méteres rétegéből a telítettséghez képest 100-125 mm nedvesség hiányzik.
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint – forrás: OMSZ
Kalászosokra és repcére vonatkozó mezőgazdasági aszályszint – forrás: OMSZ
A keleti országrészben nagy területen van közepes, a Viharsarokban és az Alföld középső részein pedig nagyfokú mezőgazdasági aszály. A következő egy hét során két hidegfront vonul át hazánk felett, de ezek csak kevés csapadékot hoznak, a száraz időjárás lesz a jellemző.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.png)
_fill_360x200_0.jpg "Hevesgép – A minőségből nem engedünk! + VIDEÓ")
