Antibiotikum vény nélkül a mezőgazdaságban

Ami a mezőgazdaságban kb. két évtizede indult, az a humán gyógyászatban már száz éve kezdődött el. Egy korábban megjelent írásban már foglalkoztunk olyan mikrobiális megoldásokkal, melyek akár rovarok, akár gombák ellen nyújtanak hatékony védelmet a növénytermesztésben. Ma már több olyan készítmény van forgalomban, mellyel nem kémiai úton védekezhetünk a károsítók ellen, és várhatóan egyre több kerül engedélyezésre. Ezek között vannak mikroszkopikus gombákat, illetve baktériumokat tartalmazók.

Egy „... ifjú olasz orvostanhallgató, Vincenzo Tiberio megfigyelte, hogy az udvarukon évszázadok óta működő kút vize a környékbeliek hasmenéses megbetegedéseit gyógyítja. 1895-ben publikálta, hogy a kútfedő kőlapról nyert penészgomba kivonata a laboratóriumi baktériumtenyészeteket 8 nap alatt teljesen elpusztította. A nápolyi egyetemi tanárai nem tulajdonítottak jelentőséget fiatal kollégájuk szenzációs felfedezésének.”

Ma a mezőgazdasági felhasználást tekintve két baktérium eredményes kutatása a legfigyelemreméltóbb: a Bacillus Thuringiensis, mely a rovarok ellen hat, és a Bacillus Subtilis, mely számos növénypatogén gombát és baktériumot képes gátolni, illetve elpusztítani. Nézzük ez utóbbit!

A Bacillus Subtilis hatásmechanizmusa merőben eltér a hagyományos növényvédő szerekétől. Tulajdonképpen a megszokott értelemben nem is fejt ki ölő hatást, ezért inkább a termésnövelők kategóriájába sorolják őt. Hatáskifejtésének a módja azon alapul, hogy agresszív módon blokkolja a konkurens szervezeteket, melyek így nem jutnak a táplálékforrás közelébe, ezért előbb nyugalmi helyzetbe kerülnek, majd később elpusztulnak.

Bár a laboratóriumi mérések szerint a B. subtilis jelentős mennyiségű antibiotikumot termel, ezek a talajban csak a közvetlen környezetükben fejtenek ki ölő hatást, mert a nagyobb részük a talajkolloidokon megtapadva viszonylag gyorsan elbomlik. A megszokottól eltérő hatásmechanizmusú készítményeket ezért a biokontroll hatású kategóriába sorolják. Az ehhez a kategóriához történő besorolás egyik feltétele, hogy a természetben előforduló élő szervezet legyen, mely biotermesztésben is alkalmazható. A fent leírt hatásmechanizmust jól szemlélteti az alábbi két kép, mely a Saniplant Kft. laboratóriumában készült a B. subtilis kutatása során.

A B. subtilis hatása (2 dl/ha dózisban) a Fusarium graminearum növekedésére

A B. subtilis hatása (2 dl/ha dózisban) a Sclerotinia sclerotiorum növekedésére

A petri csészék talaját Fusarium graminearum, illetve Sclerotinia sclerotiorum gombákkal befertőzték. Jól látszik, hogy a befertőzés után mindkét gomba gyors fejlődésnek indult. A B-vel jelzett pontokban szántóföldi dózisban alkalmazott B. sublitis baktériumot cseppentettek rá. A K pontok (kontroll) kezelést nem kaptak.

A patogén gombák terjedését a B pontokból kiindulva a B. subtilis erőteljesen gátolta. A gátolt terület nagysága a baktérium szaporodásával arányosan egyre növekszik. A gátolt zónában a növénypatogén gomba elpusztult, a gátolt terület határán pedig szaporodása megállt. A laboratóriumi vizsgálatok mellett a B. subtilis hatását szabadföldi kísérletben is megfigyelték.

fotók: Fehérné Boros Irén

Kisújszálláson repcében 0,2 l/ha dózisban teljes védelmet nyújtott a Sclerotinia sclerotiorummal szemben. A védelem eredményeként a repce lényegesen több elágazást hozott a kontrollhoz képest, és a növény is lényegesen magasabb lett, mert a gomba a szállító edénynyalábokat nem károsította.

fotók: Fehérné Boros Irén

Szamócában mind a növénypatogén gombák, mind a patogén baktériumok elleni védelem biztosította az egészséges növényállományt és a nagyméretű bogyók kialakulását. Viszonyítási alapként a tál közepén egy 100 Ft-os érme látható.