„Eredményeink azt mutatják, hogy a szulfoxaflor – a rovarölő szerek egyik új csoportja – negatívan befolyásolhatja a poszméh kolóniák szaporodási teljesítményét” – mondta Harry Siviter, a tanulmány társszerzője, a Royal Holloway Londoni Egyetem kutatója.
A szulfoxaflor hatóanyaga a szulfoximin bár nem ugyanabba a kémiai csoportba tartozik, mint a neonikotinoidok, szintén a rovarok idegrendszerére hat. Nem öli meg közvetlenül a méheket, de befolyásolja az immunrendszerüket és szaporodási képességüket. Az egyes méhek táplálkozási magatartása és az általuk begyűjött virágpor mennyisége azonban a kísérlet során változatlan maradt.
A kísérletben a méhek szaporodási képességének csökkenését figyelték meg – fotó: Pixabay
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) február 28-án közzétett értékelése szerint a neonikotinoid csoportba tartozó rovarölő szerek kockázatot jelentenek a vadméhekre és a háziméhekre, amelyek kulcsszerepet játszanak számos növény beporzásában és szaporodásában.
Áprilisban, az Európai Unió tagországai három neonikotinoid alapú termék szabadföldi használatának betiltására és zárt hajatóházakban való korlátozására szavaztak. E hónap elején Kanada nyilatkozatban jelentette be két olyan peszticidnek a kiiktatását, amelyeket széles körben alkalmaztak repce és kukorica vetésekben.
A növények levélzetén maradó kontakt peszticidekkel ellentétben, a neonikotinoidokat a növény már a csírázási fázisban beszívja, és továbbítja a levelekhez, virágokhoz, gyökerekhez és szárakhoz. Ezeket a szereket az utóbbi húsz évben széles körben használták, és rendeltetésük a növényi nedvekkel táplálkozó rovarok, köztük a levéltetvek és a gyökérszívó lárvák irtása volt. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a neonikotinoidok hatására a méhek elveszíthetik tájékozódási képességüket, vagyis nem találnak vissza a kaptárhoz, és csökken a betegségekkel szembeni ellenálló képességük is.