A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Növényvédelmi Szövetség együttműködése is új korszakába lépett, egyik fő feladatunk bemutatni a fenntartható mezőgazdaság, élelmiszer termelés, ezen belül is a növényvédelem, a növényvédő szerek helyét, szerepét, segíteni a témával kapcsolatos tévhitek, félelmek eloszlatásában, miközben a növényvédőszerek felelős használatának fontosságáról és hasznáról is beszélünk.

Ha frissen termesztett árukat látunk a boltok polcain, akkor elsőre egy átlag fogyasztónak nem az élelmiszer-termelés kihívásai jutnak az eszébe. Sokszor sajnos megfeledkezünk róla, mi kell ahhoz, hogy naponta friss kenyér kerüljön az asztalra, illetve egészséges takarmányt kapjanak az állataink. Ez az elvárás azonban folyamatos kihívást jelent a mezőgazdasági ágazat, a termelők számára, hiszen egyszerre kell hozzájárulnia a gazdasági növekedéshez és a társadalmi jóléthez és közben megfelelni az egyre szigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak.

Az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja a növényvédőszer-engedélyezés és -felhasználás szabályait, amely a világon, a legszigorúbb engedélyezési rendszer. A szabályozás jellege is változik, a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése, illetve kizárása esetenként már nem a kockázati tényezők szakszerű értékelésén, hanem félelmeken, veszélyérzeten, közhangulaton és az ezekből származó politikai döntéseken alapszik.

A kép illusztráció! – fotó: Shutterstock

Mennyire jó üzlet a növényvédőszer és mi határozza meg a piaci árakat?

A növényvédőszer-gyártók a növényvédelmi kutatási-fejlesztési munkájuk során, egy-egy molekula fejlesztésekor annak hatékonyságára, a hasznos élő szervezetek kímélésére, a környezetvédelemre, az alkalmazás során fellépő kockázatokra, a lebomlási folyamatokra és az esetleges növényvédőszer-maradékok toxicitásának vizsgálatára kutatások sorozatát végzik el. A hatóanyag engedélyeztetéshez átlagosan több mint 12 év fejlesztés és több, mint 200 millió Euró befektetése szükséges.

Olcsó vagy drága?

A növényvédőszer-engedélyezés, felülvizsgálat az egyik legszigorúbban szabályozott terület az Európai Unióban. A kutatást, gyártást, csomagolást, majd a készítmények célba juttatását végző logisztikai láncot szigorúan szabályozzák. A gyártók és az iparág tagjai elkötelezettek az innováció és az integrált növényvédelem mellett. Alapvető pont, hogy a növényvédő szereket megfelelő dózisban használják, se többet, se kevesebbet, mint a meghatározott mennyiségi tartomány előír. Kockázatos, ha többet használunk, ha pedig kevesebbet, kialakulhat a kár- és kórokozók rezisztenciája.

Általánosságban elmondható, hogy a fenntartható, integrált növényvédelmi megoldások (melyek között számos biológiai, fizikai és agrotechnikai módszer megtalálható), valamint a szakszerű és okszerű növényvédelem sokkal hatékonyabb megoldást jelent a negatív környezeti hatások csökkentésére, mint a növényvédőszer-hatóanyagok indokolatlan, tudományos alapokat nélkülöző betiltása.

A kép illusztráció! – fotó: Shutterstock

A növényvédőszerek okszerű és szakszerű használata nélkül jelentős termésveszteségeket is kénytelenek elkönyvelni a gazdák, amely a megtermelt élelmiszer mennyiségének drasztikus visszaesését és végső soron az élelmiszerek drágulását vonhatja maga után.

A beporzók pusztulása mellett ez is jelentősen veszélyezteti az élelmiszer-termelés jelenlegi szintjének fenntarthatóságát. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint a globális terméshozamok akár 40 százaléka elveszhet éves szinten a különböző károsítók miatt, a növényvédő szerek használata nélkül ez a mennyiség pedig akár duplájára is nőhet.

A terméskiesés a megfelelő növényvédőszerekkel és ezek felelős használatával nagy mértékben csökkenthető.

A fejlődő országokban ezek a veszteségek különösen súlyos hatással lehetnek az élelmezésbiztonságra és a gazdálkodók megélhetésére – ezt többek között a növényvédő szerek iránti kereslet is mutatja.

Az összes érintettnek, gyártóknak, kormányoknak, hatóságoknak többet kell tennie a növényvédő szerek biztonságos és felelősségteljes használatának biztosítása érdekében, ami nem tiltást, hanem tudásátadást és szemléletformálást jelent.

A növényvédőszereket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hat kategóriába sorolja veszélyesség alapján, ezek Ia: Fokozottan veszélyes, Ib: Nagyon veszélyes, II: Közepesen veszélyes, III: Enyhén veszélyes, U: Nem veszélyes, O: Forgalomból kivont hatóanyag. Az úgy nevezett HHP-k ezen besorolás Ia és Ib kategóriáját képviselik. Amennyiben a felhasználó az általa használt növényvédő szert annak engedélyokiratában feltüntetett módon alkalmazza, úgy nem jelent elfogadhatatlan kockázatot, nem okozhat emberben, természetben károsodást.

A világ különböző részein, országaiban alkalmazott növényvédelmi gyakorlat akár az EU-s, de legfőképp a magyar szabályozással és gyakorlattal nehezen összehasonlítható. A növényorvosok, növényvédelmi szakmérnökök, akik általában egyben az egyik legelkötelezettebb környezetvédők, biztosítják a szaktudásukkal, hogy a növényvédő szerek ne okozzanak sem környezeti, sem egyéb problémát a felhasználásuk során, hanem a termelők és a fogyasztók egészségének védelmét szolgálják, a gazdák versenyképességének biztosítása mellett.

A növényvédő szerek használatát szigorú uniós előírások szabályozzák. A közhiedelemmel ellentétben ezek az anyagok legtöbbször nem kerülnek be az élelmiszerekbe. Ha mégis bekerülnek, akkor szigorú szabályoknak kell megfelelni a növényvédőszer-maradékokkal kapcsolatban, a maximális növényvédőszer-maradék szinteket ugyanis általában százszoros biztonsági faktor beépítésével határozzák meg azzal a viszonyítási alappal, hogy azok sem egyszeri nagy mennyiség, sem élethosszig tartó fogyasztás esetén sem okozhatnak a szervezetben károsodást.

Magyarországon a növényvédő szerek engedélyezésért felelős hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), melynek honlapján az engedélyezett növényvédőszer-engedélyokiratok, legújabb információk és természetesen a statisztikák is évekre visszamenőleg elérhetők. A Növényvédelmi Szövetség és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyitottak a párbeszédre és elkötelezettek a tényeken alapuló döntéshozatal és tájékoztatás biztosításában. A tiltó rendelkezések következménye várhatóan inkább növelni, mintsem csökkenteni fogja a növényvédő szer hatóanyagok felhasználását, ugyanis a felmerülő és fokozódó problémákra csak kevésbé hatékony megoldások állnak majd a gazdák rendelkezésére. Ne felejtsük el, Paracelsus, a híres orvos, polihisztor véleményt sem, „Minden méreg. Egyedül az adagolás teszi, ha valami nem az.”

Bízzunk a tudományos eredményekben, hiteles forrásokból tájékozódjunk és ne felejtsük el, a józan paraszti észnek érvényesülnie kell. A paraszti ész érvényesülését azonban az európai és a hazai bürokrácia nem mindig veszi figyelembe.

Maga a mezőgazdaság, élelmiszer termelés nem környezetromboló tevékenység, munkánk hozzájárul a következő generáció életminőségének fenntartásához, természetünk sokszínűségének megőrzéséhez.

Forrás: NSZ/Szalkai Gábor, NAK/Görög Róbert