A Biocont Magyarország Kft. 2002 végén alakult azzal a szándékkal, hogy a biológiai növényvédelem hazánkban kevésbé ismert technológiáit, készítményeit meghonosítsa, minél több termelővel megismertesse és forgalmazza Magyarországon. A húsz éves évforduló okán Najat Attilával, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy

  • hol tart a magyar ökológiai gazdálkodás,
  • esélyes-e, hogy 2030-ig radikálisan csökkentsük a növényvédő szerek használatát,
  • milyen megoldásaik vannak az állattartók számára,
  • milyen terveik vannak hosszú távra.

Agroinform: Magyarországon a mezőgazdasági területeknek hány százalékán folyik ökológiai gazdálkodás? Lehetünk büszkék?

Najat Attila: az ökológiai átállás alatt lévő területekkel együtt 7 százalékos arányról beszélhetünk. Ezt akár jónak is mondhatnánk, de az igazság az, hogy azok a területek, ahol valóban ökológiai gazdálkodás, biotermékek előállítása folyik, mindössze 1-1,5 százalék. A terület nagy része (3-3,5 százalék) ugyanis inkább gyepgazdálkodási ágazathoz tartozik. A fennmaradó néhány százalék igaz, ugyan, hogy bioterület, de valójában csak a támogatás miatt álltak át sokan, és értelmezhető árutermelés nem folyik.

Najat Attila, a Biocont Magyarország Kft. ügyvezetője – Fotó: Biocont

Természetesen vannak más országok is, ahol a legelők és gyepek húzzák fel az arányt, de a környező államokban ezzel együtt is magasabb az arány: Szlovákiában 11 százalék, Csehországban 17 százalék, Ausztriában 27 százalék. Óriási tennivalóink vannak a magyar ökológiai gazdálkodásban.

Csehországban a szőlészetben 10 százalék körül van a biotermelés aránya, szemben a magyarországi 2,5-3 százalékkal. Ez azért fontos adat, mert a szőlő az egyik vezető kultúra bioban.

Milyen piaci lehetőségek vannak egyébként a bioban?

Azt gondolom, hogy leginkább a hazai igényt kellene fejleszteni a biotermékek iránt, mert jelenleg itthon alacsony rá a kereslet. A magyar termelők közül a kisebbek természetesen itthon értékesítik a biotermékeiket, például a termelői piacokon. De a nagy volument előállító gazdaságok főként exportra termelnek. Azokon a piacokon viszont versenyezniük kell más európai termelőkkel. Például a magyar almának a lengyel bioalmával szemben kell állnia a sarat. Viszont Lengyelországban rohamosan nő az ökoterületek aránya, több ezer hektár almaültetvényt állítanak át, így ez egy kemény harc.


A hazai piacon megfelelő marketinggel lehetne előrelépni. Fontos lenne az is, hogy hangsúlyosabban támogassák a biotermékeket a közétkeztetésben.

A termelők részéről pedig azt muszáj tudatosítani, hogy a piacképes minőségű termék előállításának jelentősége nagyobb, mint az, hogy bio-e a termék vagy nem. A bio nem jelentheti azt, hogy kicsi és kukacos az alma. Ma is vannak olyan termelők, akik azt gondolják, attól, hogy bio, már eladható lesz a termék. A fogyasztónak van egy minimumelvárása, és ha ezt meg tudjuk ugrani, akkor van esély arra, hogy bioterméket választ.

Viszont a boltokban meglehetősen drágák a biotermékek...

Ez nem a termelőkön múlik, jelen pillanatban a bioalmáért 5-10 százalékkal fizetnek többet a termelőknek, mint a konvencionális művelésben előállított almáért. A boltban viszont 50 vagy akár 100 százalékos is lehet az árkülönbség.

A Green Dealben foglalt nagyívű elképzelés az, hogy 50 százalékkal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát 2030-ig. Látsz esélyt arra, hogy ez megvalósuljon?

Ez a cél nem pontosan azt jelenti, hogy a mennyiségét kell 50 százalékkal csökkenteni.  Bizonyos paraméterek alapján besorolták a hatóanyagokat, egy 1-től 64-ig tartó súlyozási skálán a kevésbé kockázatos készítményeket sokkal kisebb mértékben vagy egyáltalán nem kell csökkenteni.

A 64-es a legkockázatosabb növényvédő szer, az ezek alapján súlyozott értékeket kell figyelembe venni akkor, amikor a mennyiség csökkentése a cél. Gyakorlatban ez úgy néz ki, ha a legveszélyesebb, legkockázatosabb készítmények mennyiségét csökkentjük, akkor a kevésbé kockázatos készítményeket sokkal kisebb mértékben kell csökkenteni.

2030-ig lesznek olyan országok, akik el tudják érni ezt a csökkentést, Magyarországon két okból nem tartom reálisnak:

  • Az alacsony kockázatú szereket nagyon lassan, sok más EU-s tagországhoz képest jóval lassabban lehet a piacra hozni (vagy nem is tudjuk), ezért nagyon kevés a használható alternatíva.
  • Nehéz a technológiaváltás, nem csak egyszerű készítménycseréről van szó. A magyar növényvédős társadalomnak egy jelentős része nagyon konzervatív szemléletű, és inkább eszközfókuszú, nem pedig problémafókuszú. Nehezen változik a növényvédős társadalom, aminek természetesen az is oka, hogy a készítményváltás nem egy egyszerű folyamat. Nem elég helyettesíteni egy növényvédő szert másikkal, hanem a termesztéstechnológia több elemét is át kell gondolni. Előfordulhat, hogy már a gépvásárlásnál figyelembe kell venni, hogy más típusú készítményt, más kijuttatási módot fogunk alkalmazni. Könnyen előfordulhat, hogy egy ültetvényben más ültetvényszerkezetre, művelésmódra van szükség, ha más készítményt használunk.

Viszont jelen pillanatban úgy látjuk, hogy a kis és közepes méretű gazdaságokon az elmúlt évek csalódásai után nem akarnak közép és hosszú távra tervezni. Nem készítenek terveket, hanem csak az évet akarják túlélni. Ez egyébként a talajmegújítás szempontjából is kritikus, mivel az egy hosszú folyamat lenne.

(Friss hír: az Európai Parlament elvetette a növényvédő szerek használatának visszaszorítását célzó jogszabályjavaslatot)

A hazai biotermékek jó része exportra kerül – Fotó: Shutterstock

A Mospilanhoz sokkal nehezebben jutnak hozzá a kisebb gazdálkodók egy nemrégiben élesedett engedélyokirat-módosítás miatt. Helyette mit érdemes használni bioban?

Vannak kontakt bio készítmények a Biocont kínálatában, amelyeknek rövid a hatása (pl. PREV GOLD), a másik pedig a NeemAzal T/S rovarölő szer, ami felszívódó és széles hatásspektrumú.

Az állattartók számára is vannak biomegoldásaitok?

Ezen a területen jelentős előrelépéseket tettünk. Az egyik készítményünk a ketreces baromfitartásban nagyon jól alkalmazható a madártetű atka (Dermanyssus gallinae) ellen. Ezzel a készítménnyel a tojóházakat két ciklus között lekezelve hónapokig atkamentes a telep. Kémiai anyagoktól mentes, és a munkaegészségügyi várakozási ideje nulla nap. Magyarországon már több baromfitelepen használják ezt a készítményt.

A másik pedig egy új termékvonal: olyan hasznos élő szervezeteket tudunk ajánlani a gazdáknak, amelyek egy megfelelő higiéniai állapotú telepen a legyek ellen hatásosak. A parazita darázzsal, atkával, ragadozó léggyel való védekezés gyakorlatilag minden típusú tartástechnológiában hatásos, minden haszonállatfaj esetén létezik egy ideális kombináció. Szezonban nagy mértékben lehet csökkenteni a légyfertőzöttséget. Ezen kívül vannak tömeges befogásra alkalmas csapdáink is. Csehországban 64 szarvasmarhateleppel működünk együtt a légyfertőzöttség elleni védekezésben, Magyarországon jelenleg tesztelés alatt állnak ezek a hasznos élő szervezetekkel működő technikák.

Húsz éves a Biocont. Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

Fontos kihangsúlyozni, hogy a Biocont továbbra is az engedélyezett, legális megoldásokat fogja piacra hozni. A tevékenységünk fókuszában elsősorban a növényvédelmi technológiák maradnak, de egyértelműen kiterjesztjük tevékenységünket a növénykondicionálásra és a talajélet helyreállítására is, mivel egyre több partnerünk kér komplex megoldásokat.

A hasznos élő szervezetekkel működő termékek eddig is a portfólió részei voltak, de  kiterjesztjük ezt a termékkört az állattenyésztésre.

Terveink között szerepel, hogy kollégáink specializálódni fognak kultúracsoportokra, mivel a a biológiai növényvédelemben sokkal jobban kell ismerni egy adott kultúra termesztésének részleteit. Terveink szerint öt év alatt meg fog duplázódni a Biocont Magyarország Kft. létszáma. Bővítjük az együttműködéseket újabb gyártókkal, fenntarthatósági elvek okán gyökeresen átalakuló növényvédelmi technológiában stabil pont leszünk a magyar gazdák számára.