A Hogyan éri meg? – Kukorica Agroinform webináriumon "Gyorsan és sokat – avagy a szemenkénti vetés kihívásai" című előadásában dr. Borsiczky István, a Tomelilla Agrotechnika Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy nem érdemes spórolni a műveletekkel, a vetés precizitására fokozottan figyelni kell.

A 2017-es dalmandi vetőnap kukorica-terméseredményei alapján kiemelte, hogy nagyjából centiméteres eltérés a vetési mélységben – ahol az elvárt vetési mélység 5 cm, a tőszám pedig 74000 – 0,5 t/ha különbséget jelentett az átlagos terméseredmények között. Ugyanis 5,1-5,5 cm-es vetésmélységnél ugyanolyan technológiánál, azonos vetőmagnál 13,2 t/ha volt a kukorica átlagos terméseredménye, míg 4,5-5 cm-es vetésmélységnél csupán 12,7 t/ha.

Egy centiméteres vetésmélység-változás könnyen kialakulhat a sebességből és a beállítási pontatlanságokból – mondta, és hozzátette, hogy ennek következményeit általában a gazdák bevételi oldalon fizetik meg, bár erről sokszor nem is tudnak, mert az elmaradt árbevételt nem elvették tőlük, hanem meg sem keresték.

vetés

"Egy centiméteres vetésmélység-változás könnyen kialakulhat a sebességből és a beállítási pontatlanságokból" – fotó: Shutterstock

Dr. Borsiczky István négy pontot jelölt meg a gyengébb terméseredmények főbb okaként:

  • Nem a vetésre, vetésmélységre figyel a gazdálkodó, hanem arra, hogy egyenesek-e a sorok.
  • Üreges, kiszáradt vagy nem ülepedett talajba történik a vetés.
  • Hantos vagy nem létező magágyba történik a vetés.
  • Túlzott vetési sebességnél vagy rossz magágy esetében „zongorázik", ugrál a vetőkocsi.

Mi a jó vetés titka?

A jó vetés feltételeként a jó alapművelést és ülepedett talajt, valamint a magágykészítést és egyenletes vetésmélységet jelölte meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vetés módja nem ronthatja a talajállapotot. Példaként említette, hogy 2023-ban, amikor az őszi sárban vetettek a gazdák, egyértelműen rontottak a talajállapoton, és ez a későbbiekben meglátszott a növények fejlődésén és ennek következtében a hozamokon is.


Ha számíthatunk arra, hogy a vetés után lesz mechanikai művelés – és egyre többet számíthatunk erre –, kedvező, ha a növény mellett aprómorzsás a talaj. Ha a kikelt növény mellett „beton" van, akkor ha abba beleállunk egy munkagéppel (például egy sorközművelővel vagy gyomfésűvel), kiszakíthatjuk a növényt. Segítség helyett inkább ártani fogunk neki – magyarázta a szakember. Hozzátette, hogy ilyen körülmények között a mechanikai gyomszabályozás lehetetlenné válik, pedig a gazdák a jövőben egyre jobban erre lesznek utalva.

Ha van magágyunk, megfelelő a vetési sebesség és jól vetett a vetőgép, akkor a szélső sorok is kikelnek, minden növénynek egyforma a fenológiája, és innentől a növényvédelem működni fog. Ellenkező esetben növényvédelmi problémák jelentkeznek – emelte ki dr. Borsiczky István.

Hangsúlyozta, hogy a vetőgépek modern, fejlett technológiája pontosabb, precízebb munkavégzést tesz lehetővé, amely hangsúlyosan fontos, ha az 1 cm-es vetésmélységi eltéréseket el akarjuk kerülni.

"Figyeljünk a vetési sebességre, mert az optimális vetési sebesség nem biztos, hogy egybeesik a gép fizikai határaival, általában jóval alatta van. A vetőgépekkel nagy sebességgel lehet menni, azonban a cél az egyenletes vetésmélység tartása, és ehhez kell a megfelelő sebességet megválasztani" – figyelmeztetett a szakértő.

Indexkép: dr. Borsiczky István