Az agrártudomány folyamatos fejlődése segíti a gazdálkodókat, hogy tevékenységükkel hosszú távon fenntartható működést biztosítsanak és egészségesebb élelmiszert adhassanak a fogyasztók kezébe. A kutatók olyan technológiákkal kísérleteznek, mely hatására a növények stressztűrése jelentősen megnőhet, a kijuttatott műtrágya hatékonyabban hasznosul vagy éppen kevesebb mennyiségű növényvédő szert kell kijuttatni az adott probléma kezeléséhez. Az idei év aszályos körülményei jól bizonyították, hogy a jövő mezőgazdaságában hatalmas szerepe lesz a tudománynak, az innovációnak és a növénynemesítésnek.

A vállalat magyarországi nemesítési munkája napraforgó-, majd kukoricanemesítéssel kezdődött

A Corteva Agriscience egy globális mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat, mely több mint 95 éves tapasztalattal rendelkezik a Pioneer® vetőmagokon alapuló növénynemesítésben. A vállalat magyarországi nemesítési munkája a 2000-es évek elején napraforgó-, majd kukoricanemesítéssel kezdődött, amely a mai napig a Corteva hazai kutatásainak és vetőmagellátásának fő pillére.

A vállalat 2020-ban újjáalakult szegedi kutatóállomása integrált kísérleti központként működik a Corteva kutatás-fejlesztési rendszerében, amely a helyi növénynemesítő és növényvédőszer kutatási csapatok egyesítéseként jött létre.

Pioneer vetőmagok

A Corteva Agriscience több mint 95 éves tapasztalattal rendelkezik a Pioneer® vetőmagokon alapuló növénynemesítésben – fotó: Corteva Agriscience

A vállalat nemesítői az európai gazdákat kiszolgáló és fenntartható megoldásokra fókuszálnak

A vállalat minden évben újabb hibridekkel bővíti termékportfólióját, melyek a szegedi nemesítési program eredményességét dicsérik. A vállalat nemesítői és munkatársai a magas szintű tudományos munka során az európai gazdákat kiszolgáló és fenntartható megoldásokra fókuszálnak. A Corteva hibridajánlásait a nemesítő kertekből kikerülő hibridkombinációk változatos ökológiai termőhelyen végzett többéves kísérleti eredményeivel támasztja alá, amely hibridenként 80-100 termőhely kísérleti adatát és számos kórtani, agronómiai és beltartalmi vizsgálatot is magában foglal.

A fajtajelöltek a magyarországi teljesítménykísérletek mellett levetésre kerülnek számos európai termőhelyen, információt szolgáltatva az egyes hibridek termőhelyi, klimatikus adaptációjával kapcsolatban is. A szegedi kutató állomáson a nemesítő csapattal szoros együttműködésben további kutatók dolgoznak a hibrid szülővonalak és leendő hibridek előállíthatóságának feltérképezésén, kiegészítve a növényvédőszer hatásvizsgálatokkal. Ezáltal a vállalat olyan teljeskörű megoldásokat kínál a gazdálkodóknak, melyek segítségével maximalizálhatják termelékenységüket.


A nemesítés a jövő igényeit és megoldásait kutatja

A Corteva növénynemesítőinek 8-10 évre előre látnia kell azokat a problémákat és termesztési körülményeket, melyek a hibrid életciklusa során előfordulhatnak. A vállalat szegedi és hódmezővásárhelyi nemesítőkertjének klimatikus viszonyai jól tükrözik azt az aszályosabb, szárazabb időjárást, amellyel a jövőben szembe kell néznünk. Ilyen termőhelyen minden évben biztosított a szárazságtűrő szülővonalak szelekciója, melyhez az idei szélsőséges időjárású év is nagyban hozzájárult.

A klímaváltozás felerősödésével a kukorica virágzáskori és a szemkitelítődési stresszel szembeni ellenállása és a megfelelő csőegészség elengedhetetlen feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez. Ez a tulajdonság kombináció alapfeltétel az új hibridek piaci bevezetésénél.

"A nemesítésnek legfőbb célja, hogy olyan új hibridek kerüljenek elismerésre a fajtaregisztráció során, amelyek a korábbinál nagyobb jövedelmezőséget és termésstabilitást adnak a gazdálkodók kezébe. A Corteva globális jelenléte és a földrészeken átívelő nemesítői együttműködés garancia arra, hogy a nemesítés során létrehozott genetikai sokszínűség a Corteva összes nemesítője által hozzáférhetővé váljon és újabb hibrideket tudjunk kifejleszteni" – mondja Zala Anita, a Corteva kutatója, a szegedi állomás vezetője.

„A kukorica továbbra is egy meleg- és vízigényes növény, így a tartós csapadékhiány, a magas 30-35°C feletti hőmérséklet és légköri aszály rendkívül kedvezőtlenül hat a várható terméseredményre. A Corteva nemesítői elhivatottan dolgoznak azon, hogy az irányított nemesítésnek és a kukorica genetikájában rejlő rugalmasságnak köszönhetően a kukorica stressztűrése megfeleljen az egyre szélsőségesebbé váló klimatikus viszonyoknak. De hozzá kell tennünk, hogy élő szervezettel dolgozunk így a nemesítésnek is vannak határai" – teszi hozzá a szakember.

kukorica

A kukorica továbbra is egy meleg- és vízigényes növény – fotó: Corteva Agriscience

A hibrideket a legmodernebb nemesítési eljárások segítségével fejlesztették ki

A vállalat az idén 10 éves Pioneer®, Optimum®, AQUAmax® hibridjeit a legmodernebb nemesítési eljárások segítségével fejlesztette ki, annak érdekében, hogy csökkentse az időjárás kiszámíthatatlanságából eredendő kockázatot a termés és a profit maximalizálásának érdekében.

Az AQUAmax® minősítés jelzi a gazdálkodók számára, hogy a hibrid a rendelkezésre álló vizet a lehető leghatékonyabban használja fel más hibridekhez képest, mely kifejezetten előnyös tulajdonság az aszályos időjárásban. A 2023-as szezonban újabb a hazai nemesítéshez köthető Optimum® AQUAmax® hibrid bevezetése várható a P9398 AQUAmax® (FAO 370) személyében, támogatva a sikeres és kiszámítható gazdálkodást a következő évekre vonatkozóan.

Napjainkban a Corteva által Európában eladott 10 legnagyobb zsákszámú hibridből legalább 9 hibrid a magyarországi nemesítésből származik. A szegedi állomás egyike a Corteva multifunkcionális állomásának Európában, mely biztosítja, hogy minden Corteva által fejlesztett termék és technológia megfeleljen a termelők és fogyasztók fenntarthatósági kritériumainak, mielőtt azok a piacra kerülnek.