A kender (Cannabis sativa) egyike az emberiség legrégebbi és legsokoldalúbb haszonnövényeinek, már évezredek óta képezi számos kultúra mezőgazdasági és ipari gyakorlatának a szerves részét. Egy nagyon ellenálló és gyorsan növő növény, amely amellett, hogy jelentős szerephez jut gazdasági okokból, még kulturális és történelmi szempontból is meghatározó az emberi civilizáció fejlődésében. Csak az a kérdés, hogy a modern világban miért szorult háttérbe egy ilyen fontos haszonnövény?

Az Alföld és a dombvidék jellegzetes kultúrnövényéről, a kenderről ma már csak nosztalgiázunk, ma már alig akad ember, aki hagyományos módon képes lenne nemcsak termeszteni, de feldolgozni is – írja az egy.hu.

A kender és a len a fenntartható és épeszű élet két alapvető kelléke volt

A durvább rostokat növesztő kenderből érdesebb vásznakat, nagy teherbírású köteleket, zsákvásznakat és a különféle munkálatokhoz szükséges tárolókat, hordozóeszközöket, ponyvákat és lakástextileket készítettek. Lenvászont főként az alsó ruházathoz, a fürdőszobai és konyhai textíliákhoz – törülközőkhöz, abroszokhoz, törlőkendőkhöz, dagasztókendőkhöz – és az apró szemes termények és liszt tárolására alkalmas zsákok készítéséhez használták.

A kender termesztése már az őskorban elkezdődött, első ismert felhasználása Kínából származik, ahol több mint 8500 évvel ezelőtt már termesztették. Innen terjedt el Közép-Ázsián keresztül Európába, majd később az egész világon a korábbi kutatások szerint.  Ezt a nézetet azonban 2018-ban egy tanulmányban az európai pollenadatbázisból származó fosszilis pollenvizsgálatok (FPS) cáfolták, és megállapították, hogy a kender őshonos európai növény, azaz hozzánk nem Ázsiából érkezett.

A kendert az ókori civilizációk – az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak – széles körben alkalmazták különböző célokra, a textilgyártástól kezdve az orvosi felhasználásig. A történelem során számos kultúrában a kender termesztése és feldolgozása a gazdaság egyik alappillérét jelentette.

kender

Cannabis sativa – fotó: Thayne Tuason/wikimedia.org

A  kender alapvetően igénytelen és ellenálló faj, de a termesztése mégis különleges gondosságot igényel: meleg, napfényes környezetben érzi magát a legjobban, és elvárja a mély, tápanyagban gazdag talajt. A vetése általában tavasszal történik, akkor, amikor a talaj hőmérséklete már eléri a 10-12 Celsius-fokot.

Nagyon gyorsan fejlődik, optimális körülmények között akár napi 10 centimétert is nőhet. Egy hektárnyi terület 6 hónap alatt eléri a betakarításhoz szükséges érettséget, szemben az erdőkkel, amelyek évtizedekig növekednek, mielőtt kivágható állapotúak lennének. Felvetődik a kérdés: miért ragaszkodik az emberiség még mindig az erdőirtáshoz, amikor a rendelkezésünkre áll egy lényegesen gyorsabban megújuló alternatíva az építőanyagok terén is?

A kender környezeti hatása pozitív

Miben nyilvánul meg mindez?

  • egy hektárnyi kenderültetvény 25 százalékkal több oxigént termel, mint ugyanekkora területű erdő, emellett nagyjából kétszer annyi cellulózt biztosít
  • ezen tulajdonsága nagyon értékessé teszi a papírgyártásban: a kenderpapír előállításával ugyanis évente több millió hektárnyi erdő kivágását lehetne megelőzni
  • a növény kiváló talajregeneráló tulajdonságokkal rendelkezik, kiterjedt gyökérrendszere méregteleníti a talajt, képes a különböző nehézfémek megkötésére
  • rendkívül erős és tartós rostokat tartalmaz, ezek hossza elérheti akár a 2–3 métert is. A rostok amellett, hogy erősek, még természetes antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkeznek.
  • a kenderből készült textíliák tartósabbak, környezetbarátabbak és egészségesebbek, mint a szintetikus anyagok. A belőle készült ruházat természetes UV-védelmet nyújt, kiváló hőszabályozó és nedvességelvezető.

A magyar kender régen megbecsült exportcikk volt

A 20. század elején azonban nagy fordulat következett be a kender történetében. Az 1930-as években az Egyesült Államokban kezdődő, majd világszerte elterjedő törvényi szabályozások ugyanis ellehetetlenítették a kendertermesztést.

Ez a folyamat több tényező együttes hatásának eredményeképpen indult:

  • egyrészt megjelentek és elterjedtek a szintetikus anyagok (műszálak, műanyagok)
  • másrészt a papíripar átállt a faalapú technológiára,
  • harmadrészt pedig a növény pszichoaktív változatától való félelem is hozzájárult a kender háttérbe szorulásához.

Napjaink európai statisztikai adatai már biztatónak tűnnek:

A kendert Európa-szerte termesztik. A kenderrost előállítására szánt kenderrel bevetett termőföld mérete az elmúlt években 20 540 hektárról (2015-ben) 33 020 hektárra (2022-ben) nőtt az EU-ban, ami 60%-os emelkedést jelent. Ugyanebben az időszakban a megtermesztett kender volumene 97 130 tonnáról 179 020 tonnára nőtt (84,3%-os növekedés). A legnagyobb termelő Franciaország, amely az uniós termelés több mint 60%-át adja; őt követi Németország (17%) és Hollandia (5%)

– olvasható az Európai Bizottság honlapján.


A tudományos kutatások új felhasználási módokat tárnak fel

A kender sokrétű felhasználhatósága miatt kulcsszerepet játszhat a fenntartható fejlődésben és a körforgásos gazdaságra való átállásban. Az iparban egyre több területen alkalmazzák:

  • a kozmetikai iparban
  • az akkumulátorgyártásban
  • a textiliparban nemcsak ruházati cikkek, hanem erős kötelek és vitorlavásznak készítésére
  • az építőiparban – a kenderbeton nemcsak környezetbarát, de kiváló hőszigetelő és hangszigetelő tulajdonságokkal is rendelkezik, ráadásul tűzálló és még a penésznek is ellenáll
  • a kenderpapír tartósabb a hagyományos papírnál, az előállítása során pedig kevesebb vegyi anyagot kell használni, többször újrahasznosítható
  • egyik legígéretesebb felhasználási területe a bioüzemanyag-gyártás lehet, hiszen ez a bioüzemanyag környezetbarát alternatívát jelenthet a fosszilis üzemanyagokkal szemben. Erre a célra a növény magas biomassza-hozama és gyors növekedése ideálissá teszi.

A növény termesztése és feldolgozása során keletkező hulladék minimális, és újrahasznosítható.

El kellene oszlatni a  kenderhez kapcsolódó tévhiteket és félreértéseket

Az ipari kender THC-tartalma annyira alacsony, hogy alkalmatlan pszichoaktív hatások kiváltására, ennek ellenére mégis gyakran összemossák a marihuánával.

A hazai jogi szabályozás kimondja, hogy „Szabadföldön, valamint fedett termesztő berendezésben... kizárólag a Nemzeti vagy a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett, alacsony THC tartalmú kender termeszthető" – olvashatjuk a 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről 3. § (1) pontjában.

Az ipari kender (Cannabis Sativa) tehát nem azonos a kábítószer alapanyagával (Cannabis Indica), így nem is kell tartanunk tőle, de termesztésével számos környezetvédelmi és életmódbeli előnyét élvezhetnénk.

Indexkép: Wikimédia