Négy-öt éves távlatban komoly eredményeket lehet elérni a friss piaci, illetve az ipari zöldségek termelésének bővítésével. A szakértők szerint ezek valóban kiválthatnak gabonatermesztő területeket, de siker csak tudatos piacépítéssel, termelői összefogással, valamint komoly költséget jelentő beruházásokkal érhető el – írja a vg.hu.

zöldségek

A zöldségtermelőknek is jó lehetőséget adnak a fejlesztésekre a Közös agrárpolitika (KAP) pályázatai – fotó: pixabay.com

"Bár a paradicsom kivételével a fontosabb ipari zöldségek piacán érezni megtorpanást, a friss piaci zöldségeknél – legyen akár szántóföldi vagy hajtatott termelésből származó – van tere Magyarországon a termelés növekedésének" – válaszolta a vg.hu kérdésére Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Hozzátette: a friss piaci zöldségekből a teljes önellátottságot is el lehetne érni  – jelenleg ugyanis mintegy 20-30 százalék az import aránya. Sőt akár elképzelhető lehet egy minimális külpiaci bővülés is.

Ennek eléréséhez azonban tudatos építkezésre van szükség, kellő óvatossággal kivitelezve, hiszen a zöldségtermelés olyan tevékenység, ami magas beruházási igénnyel jár.

Az alelnök elmondta, hogy ehhez szükség van megfelelő szakpolitikai megalapozásra, célzott, jól felhasznált támogatásokra – ezeket öntözésfejlesztésre, a termelési eszközök korszerűsítésére, tárolásra, logisztikára és a post-harvest tevékenységek modernizálására kellene fordítani – és a termelők összefogására, amihez a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) megfelelő keretet biztosítanak. Fontos szempont az is, hogy a termeléshez nagy szakértelem kell, ami a FruitVeB-alelnök szerint a jelenlegi hazai zöldségtermelőknél megvan.


uborka

Termelői szempontból is van jövője a bővülésnek – fotó: pixabay.com

A magyarországi zöldségtermelés bővítésének lehetősége azért is lényeges lenne, mert a gabonatermesztőknek előreláthatóan hosszabb távon is számolniuk kell az ukrán konkurenciával, és mint az eddigiek alapján kiderült: azok a termelők, akik nem tudnak az ottani – lényegesen jobb talajadottságokkal, mérethatékonysággal és enyhébb szabályokkal támogatott – termeléssel versenyezni, valami mást kell kitalálniuk.

Varga István szerint a zöldségtermelőknek is jó lehetőséget adnak a fejlesztésekre a Közös agrárpolitika (KAP) pályázatai. Az Agrárminisztérium pályázati menetrendjéből kiderül, hogy a tárca márciusra tervezi  a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, valamint post-harvest fejlesztések támogatását célzó kiírást, áprilisban meghirdetnek két öntözésfejlesztési pályázatot is, decemberben pedig a kertészeti üzemek technológiai fejlesztésére is lehet pályázni, de ezeken kívül is lesznek olyan kiírások, amelyeket az ipari, illetve a friss zöldségeket termelők vehetnek majd igénybe.

Termelői szempontból is van jövője a bővülésnek, a zöldségtermelési ágazat ugyanis eljutott oda, hogy a piac elfogadta a költség- és árnövekedéseket, és európai szinten kiegyenlítődtek a termelői, illetve a fogyasztói árak.

Hirdetés –gordius

A mezőgazdasági pályázatokkal és támogatásokkal kapcsolatban érdemes naprakész tudásra szert tenni, segítünk! Legyen szó pályázatokkal kapcsolatos kérdésekről, közvetlen támogatásokról vagy beruházási pályázatokról, kifizetődik a tájékozottság, csekkoljon be hozzánk, és ne maradjon le semmiről!

 

hagyma

Az új technológiák és termesztési módszerek arra ösztönzik a termelőket, hogy új megoldásokat keressenek. Jó példa erre a spanyol vöröshagyma-termelés is – fotó: pixabay.com

"Az ipari zöldségek piacán említett megtorpanás a zöldborsót és a csemegekukoricát érintette. Ezek a Covid ideje alatt jól húztak, majd megjelent az olcsó kínai import, ami lenyomta a felvásárlási árakat, gyakorlatilag az önköltség szintjére, de a termeléshez kötött támogatások, illetve a TÉSZ-eken keresztül igénybe vehető dotációk mégis nyereségessé tették a termelést. A paradicsompiacon ugyanakkor ellenkező folyamat zajlott: megugrott az aszeptikus paradicsomsűrítmény ára, ami az egész világon meghozta a kedvet az ipari paradicsom termeléséhez" – mondta Varga István.

Az új technológiák és termesztési módszerek arra ösztönzik a termelőket, hogy új megoldásokat keressenek. Jó példa erre a spanyol vöröshagyma-termelés is. Ott a klimatikus változások miatt az elmúlt években körülbelül 300-400 ezer tonnával csökkentették a gazdálkodók a kibocsátást, most pedig a fejlesztéseknek és a víztakarékos termelési módoknak a birtokában ismét megpróbálják növelni a termelést és visszaszerezni piacaikat – ennek esetleges sikere vagy kudarca nyilvánvalóan a hazai hagymatermelők lehetőségeit is befolyásolja.

A FruitVeB alelnöke az idén kiegyensúlyozott zöldségpiacra számít: véleménye szerint a költségek nem emelkednek drasztikusan, tekintettel arra, hogy a növényvédőszer-gyártóknál beszorultak készletek, és stabilizálódott a műtrágyapiac is. Mint fogalmazott, "ha nem jön közbe semmi eget rengető esemény, akkor valószínűleg a fogyasztói piac is kiegyensúlyozott lesz – ami persze nem zárja ki, hogy egy-egy terméknél ne legyen egy-két hét, amikor nagy ármozgásokkal találkozhatunk, de ha lesznek ilyenek, várhatóan hamar lecsillapodnak majd".