Ki fizeti meg a növényvédő szerek kivonásának az árát?

"Itt ülünk az Európai Unióban, fogyasztjuk a világ talán legbiztonságosabb élelmiszereit, amelyek ahhoz képest, hogy mennyi élelmiszer-biztonsági előírásnak felelnek meg a világ más tájaival való összehasonlításban, nem is drágák. Ez gyökeresen meg fog változni a következő években" - mondja Görög Róbert. Meglátása szerint, bár az Európai Zöld Megállapodás és a Farm to Fork stratégia környezetbarát és fenntarthatósági elveivel mindenki egyet tud érteni, arról azonban kevés szó esik, hogy milyen hozadéka lehet a várt célokon túl ezeknek az előírásoknak. Most mondunk néhányat:

• jelentős mértékben növekedhetnek az élelmiszerárak,

• nőhetnek az élelmiszer-biztonsági kockázatok a harmadik országokból bekerülő termékek miatt,

• növekedhet az illegális növényvédőszer-használat mértéke.

Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója – Fotó: Agroinform

Mit gondol egy növényvédelmi szakember a Green Deal-ről és a Farm to Fork stratégiáról?

"Az Európai Unióban ma a növényvédelem alapvetően fenntartható, és kevesebb kockázatot hordoz, mint amennyit gondol róla a fogyasztó. Az integrált növényvédelmi alapelvek bevezetése és a keretrendszer meghatározása 2016-óta kötelező a tagállamok számára, 2021 decemberétől pedig már kötelezően alkalmazandó a magyar gazdák számára is az integrált növényvédelem 8 alapelve, de a felelős növényvédelem sokkal korábbról gyökerezik Magyarországon. Az EU-ban ritkaságszámba megy az, ami nálunk rendszerszinten kidolgozott: a kockázatosabb növényvédő szerek megvásárlására és alkalmazására csak növényorvosi vénnyel van lehetőség. Magyarország évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik integrált növényvédelem és gazdálkodás területén, a növényvédő szerek képesítéshez kötött, vásárlási, felhasználási feltételei is ezt a célt szolgálták, szolgálják. Az integrált növényvédelem alapjainak megteremtése hazánkban az 1960-as években kezdődött a felsőfokú növényvédelmi képzés megteremtésével, a növény- és talajvédelmi szakigazgatási rendszer és laboratórium hálózat felépítésével" – jegyzi meg Görög Róbert a magyar növényvédelmi szaktudással kapcsolatban.

Az integrált növényvédelem a károsítók korlátozásának olyan rendszere, amely az egész környezet és a károsító fajok populációdinamikájának összefüggéseit figyelembe véve a lehető legösszehangoltabban alkalmazza az összes hatékony módszert és eljárást, s ezzel a károsítók populációit a gazdasági kártétel szintje alatt tartja.

A növénytermesztési tevékenység elképzelhetetlen okszerű és fenntartható növényvédelem nélkül. A növényvédelem, mely a növények és közvetett módon a fogyasztók egészségét veszélyeztető szervezetek visszaszorítására irányul, szerteágazó tudomány. Alapja az élettan, a biológia, a kémia, de számos más szakterület is érintett, mint pl. a gépészet, ökonómia, de újabban a precíziós növénytermesztés térhódításával a számítástechnika és a térinformatika is.

Egyértelműen az integrált növényvédelem a jó irány. Amin viszont lehetne vitatkozni: a szerkivonások üteme és a növényvédő szer hatóanyagok engedélyezésének változása miatti fejlesztési kényszer, szűkre szabott időkeretek között. Mindezt olyan stratégiák miatt, amelyekhez előzetesen nem készült hatástanulmány.

Mi áll a szerkivonások hátterében?

Az EFSA (European Food Safety Authority - Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal) 2011-ben változtatott az engedélyezési elveken, az addigi kockázatalapú értékelés helyett veszélyalapú értékelés lépett életbe, ami azt jelenti, hogy a kockázatcsökkentő intézkedéseket (pl. védőöltözet használata, védőtávolságok betartása, méhkímélő technológia, stb.) nem, vagy kevésbé veszik figyelembe. Így a 10 évenként esedékes hatóanyag-felülvizsgálatokon rendre "elbuknak" egyébként hatásos és eddig biztonságosnak ítélt hatóanyagok.

Rövid távon érzékelhető hatások például az őszi káposztarepce esetében: a forgalomból kivont rovarölő és csávázószerek miatt gyakoribb permetezésre van szükség az alternatív készítményekkel, ami magasabb költséget jelent. Ha nem megfelelő szakértelemmel végzik ezeket a kezeléseket a gazdák, akkor hatékonysági problémák is felmerülnek, így előfordul, hogy ki kell tárcsázni a repcét, mert nem sikerült jól felkészíteni a téli időszakra. Az elmúlt években ennek folyományaként észrevehetően csökkent is a repce vetésterülete.

A glifozát esetleges kivonása Európa-szerte fájó pont a gazdálkodóknak. A legutóbbi lényeges esemény a glifozát háza táján az volt, hogy 4 EU-tagállam (Magyarország, Franciaország, Svédország, Hollandia) kapta meg a hatóanyag újraértékelésének feladatát. A szakmai vizsgálat lezárult, és nem találtak olyan okot, amely kizárná a hatóanyag használatát. "Év végéig kell pontot tenni a döntéshozóknak a glifozátügy végére. Én azt gondolom, politikai döntés fog születni, amit alapvetően nem szakmai szempontok alapján, hanem az európai választópolgároknak való megfelelési kényszer hatására fognak meghozni. Ugyanis az európai polgárok számára a fenntarthatóság és a környezetvédelem bekerült a prioritások közé, amivel egyébként nincs is probléma, hiszen mindenki egyetért az egészséges élelmiszerek iránti igénnyel. Ugyanígy a növényvédő szerek használatból adódó kockázatok 50%-kal való csökkentése 2030-ig is támogatható cél, de az időtáv nem áll arányban azzal, hogy egy hatóanyag engedélyezése 10-12 év és 250-300 millió euró" - elemzi a helyzetet Görög Róbert.

A szerkivonások és az irányelveknek való megfelelés árnyoldalai

Ha azt vesszük alapul, hogy meg akarunk felelni a Green Deal és a Farm to Fork stratégia előírásainak, ezért kevesebb növényvédő szert, és arányaiban több biológiai készítményt akarunk használni, akkor érdemes nem csak a kívánatos következményekre gondolni, hanem a lehetséges negatívumokra is, hiszen ezekre is választ kell adni:

• Hogyan fog reagálni az európai polgár arra, ha esetleg duplaannyiba fog kerülni az élelmiszer, mint most?

• Hogyan felelünk majd meg a biztonsági előírásoknak, ha olyan országokból kell importálnunk élelmiszert, ahol jóval lazább a szabályozás, mert a mi termelőink számára nem áll rendelkezésre hatékony, és a megszokott mennyiségű élelmiszer előállítását biztosító technológia?

• Hogyan állítjuk meg a növényvédőszer-csempészeket?

"Nem az a tét, hogy lesz-e farmernadrág, hanem hogy lesz-e elég élelmiszer. A koronavírus-járvány pedig bebizonyította, hogy az importra alapozni hazárdjáték" - emelte ki a szakember.

Mit lépnek a növényvédőszer-gyártók és a forgalmazók?

A gyártók elsődleges szempontja az, hogy eszközöket adjanak a gazdálkodók kezébe. A keretrendszerhez természetesen alkalmazkodnak, ezért több 10 milliárd eurót költenek fejlesztésekre. A szigorúbb kereteknek való megfelelésnek 3 pillére van:

1. Biológiai készítmények fejlesztése (egy hatóanyag kifejlesztése 10-12 év, hosszú bürokratikus folyamat, több 100 millió euró). Ezek a készítmények elvileg hasonló hatékonyságra képesek, de alkalmazásukhoz jóval nagyobb szaktudásra van szükség, mint a konvencionális készítmények esetében.
2. Precíziós gazdálkodás: a megfelelő technológiai és szakmai felkészültség elengedhetetlen.
3. Növénynemesítés: toleránsabb, ellenálló fajták nemesítése.

A szabályokról beszélünk, közben hatalmas üzlet az illegális növényvédőszer-biznisz – felbecsülhetetlen károkat okoz

"Beszélhetünk arról, hogy milyen szereket kell tudnunk helyettesíteni 2030-ig, de akkor csak a legális útra koncentrálunk és nem vesszük figyelembe az illegális készítmények kereskedelmét. Sajnos nem kis piacról beszélünk, mely felmérhetetlen élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatokat hordoz magával" - emeli ki Görög Róbert a szövetség számára talán legfontosabb kérdést.

Az illegálisan beszerzett növényvédő szerek használata óriási kockázatot jelent – Fotó: Envato

EU-szinten a CropLife Europe (Európai Növényvédelmi Szövetség) 14 %-ra becsüli az EU-ban illegálisan forgalomba kerülő növényvédő szerek arányát. Évek óta folyik ez ellen egy komoly fellépés, amelyet az Europol koordinál Silver axe-művelet néven.

A legutóbbi, hatodik kampány során 1200 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le az EU-ban 3 hónap alatt, 35 ország bűnüldöző hatósága vett részt az akcióban (27 EU tagállam és 8 EU-n kívüli ország). 12 letartózás, 260 jogsértés, 250 lefoglalás került a jegyzőkönyvekbe. Az eddigi 6 műveletben több mint 3200 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le.

Hazánkba főleg az ukrán és a szerb határon érkezik be illegális növényvédő szer. A NAV, a határrendészet, a növényvédelmi felügyelők összehangolt munkája segíti a csempészáru elfogását, a tettesek komoly bírságra számíthatnak. A Növényvédelmi Szövetség szerepe ezekben az akciókban főként az egyes szervek közötti együttműködés erősítése. Ezen kívül a Szövetség tagja a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnek is.

A gazdák sokszor fel sem mérik az illegálisan beszerzett készítmények veszélyeit

A hamisított vagy illegálisan behozott növényvédő szerek kapcsán azon túl, hogy törvénytelen a használatuk, ezek az aggályok merülnek fel:

• Első alkalommal még lehet, hogy hatásos a készítmény, de mivel a hivatalos utakat kikerülik a "forgalmazók", valószínű, hogy a második, vagy harmadik alkalommal beszerzett szállítmányban már alig lesz hatóanyag. És ez a jobbik eset.
• Előfordulhat, hogy egy gombaölő szerben például gyomirtó is van, ami miatt a kultúrnövény ki is pusztulhat. Reklamálni, kártérítést követelni természetesen sehol sem tud a felhasználó az illegális beszerzés miatt.
• Egy nem jól összeállított növényvédőszer a kicsapódás miatt eltömítheti a permetezőgépek fúvókáit, ami tekintettel a mai modern gépek árszintjeire, óriási javítási költséget fog eredményezni.
• A remélt anyagi haszonhoz képest irreálisan magas élelmiszer-biztonsági kockázattal kell számolni. Emiatt előbb-utóbb a szermaradvány-vizsgálatokon is megbukik a termés.

Mit hoz a klímaváltozás a növényvédelmi technológiában?

Görög Róbert szerint szigorúan véve a klímaváltozás jelentős, de nem kezelhetetlen változásokat eredményez a mezőgazdaságban, azonban az fontosabb kérdés, hogy egyáltalán milyen hatóanyagokat használhatnak a gazdák, és legális forrásból szerzik-e be ezeket.

Szembetűnő változás, hogy vannak olyan károsítók, amelyek eddig egynemzedékesek voltak, és elég volt egyszer védekezni, de mára kétnemzedékessé váltak, így jóval nagyobb kihívást jelent az ellenük való védekezés.

Eddig Magyarország inkább az északi zónához tartozott növénytermesztési és növényvédelmi szempontból, ma már inkább a délihez sorolhatjuk, ami például új károsítók megjelenésével is alátámasztható, amelyek könnyedén tudnak ezen a klímán szaporodni és természetes ellenségek híján károsítani is.

Változó elvárások - jelentős mértékben növekedhetnek az élelmiszerárak – Pixabay

Az országhatárt nem ismerő növényi károsítók elleni eredményes védekezéshez széleskörű nemzetközi együttműködés szükséges. Az együttműködés világméretű fóruma a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), regionális európai fóruma az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO), illetve a biológiai védekezés területén a Biológiai Védekezés Nemzetközi Szervezete (IOBC), amelyek a növény- és növényi termékek nemzetközi kereskedelmének növényegészségügyi feltételeit megatározó nemzetközi növényegészségügyi szabványokat, károsító diagnosztikai illetve, védekezési és kezelési módszereket, növényvédő szerek biológiai hatékonyságát értékelő módszereket, ajánlásokat és útmutatókat dolgoznak ki.

Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője

Görög Róbert a Szent István Egyetem (ma MATE) környezetgazdálkodási agrármérnök szakán végzett 2009-ben, közben elvégezte a minőségbiztosítási szakmérnök képzést, illetve 2012-ben növényorvosi végzettséget is szerzett.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (ma Agrárminisztérium) Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályán tevékenykedett növényvédelmi referensként, majd a Növényvédelmi Bizottság titkári feladatait látta el. Később a Nemzeti Agrárgazdaági Kamaránál töltött be vezető növénytermesztési szakértői pozíciót. Immár másfél éve pedig a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója.

Legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a növényvédőszer-gyártó cégekkel közösen segítse a gazdákat az előttünk álló kihívások leküzdésében. Továbbra is biztosítani kell a megfelelő eszközöket a károsítók ellen.

Fontosnak tartja továbbá, hogy minimálisra csökkenjen az országban alkalmazott illegális növényvédő szerek mennyisége.

A nyílt kommunikáció és az együttműködés rendkívül fontos ebben a munkában. A Szövetség kitűnő kapcsolatot ápol – többek között - az Agrárminisztériummal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Gabonatermesztők Országos Szövetségével, és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával is.