A Kőszegi Evangélikus Középiskola által szervezett I. Gyepgazdálkodási Szakmai Napon szó esett arról, hogy
- miért fontos a helyes gyepgazdálkodás,
- mi a baj a túllegeltetéssel,
- milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre a gyepgazdálkodók számára,
- mitől függ a széna minősége.
A március elsején szervezett rendezvény kezdetén Mesterházy Balázs, a 125 éves Kőszegi Evangélikus Középiskola igazgatója és Bagdán Boglárka, miniszteri biztos mondott köszöntőt. A miniszteri biztos kihangsúlyozta, hogy a sikeres mezőgazdasághoz tudásra van szükség, az idén 125 éves iskola büszke lehet arra, hogy hidat képez múlt és jövő között.
A "Természet értékeinek megóvása védett és Natura 2000-es területeken" című előadás keretében Kutschi Péter (természetvédelmi terület-felügyelő, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság) elmondta, hogy hazánkban 326 db (848 900 hektár) országos jelentőségű védett terület van, illetve 1 444 000 hektárnyi Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület. A Natura 2000 gyepterületek fenntartását kormányrendelet szabályozza.
Kutschi Péter természetvédelmi terület-felügyelő – Fotó: Agroinform
A gyepek esetében általános előírás, hogy engedélyhez kötött a legeltetés, kaszálás, fogasolás, gyepszellőztetés, trágyázás, vegyszerhasználat, felülvetés, vízelvezetés. Natura 2000 területeken szigorúbbak az előírások, például a trágyázás és a vízelvezetés is tilos (tehát nem lehet engedélyt kapni ezekre a tevékenységekre Natura 2000 gyepeken).
Kiemelte a szakaszoló legeltetés és a több állatfajjal való legeltetés jelentőségét, mert ezeknek köszönhetően változatosabb gyep alakul ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a legeltetésnek vannak veszélyei: taposási kár, talajtömörödés, talajszerkezet romlása, gyomosodás, csökken a szervesanyag-tartalom és a fűhozam. A túllegeltetés hatására a következő évben a májusi maximális fűhozam is csökkenhet.
Kaszálás esetében nagy jelentősége van a kiszorító kaszálási módnak, melynek során a tábla közepéből kiindulva zajlik a kaszálás, ideális esetben a terület 5-10 százalékán búvósávok meghagyásával.
Szintén fontos kaszálás során a riasztólánc használata, illetve az alternáló kasza használata, magas tarló meghagyása mellett.
A védett állat- és növényfajok (pl. nőszirom, orchidea, haris) élőhelyeinek fennmaradásának kulcsa a megfelelő gyepgazdálkodás.
A hagyásfák, fasorok jelentőségével kapcsolatban kifejtette, hogy bár terhet jelentenek a gazdálkodóknak, de mérséklik a szelet, kedvező hatással vannak a mikroklímára, megkötik a talajt, csökkentik a szélnyomást, szerepük van a biológiai védekezésben. A cserjesorokban rengeteg énekes madár fészkelhet, illetve a kisrágcsálók gyérítésében szerepet játszó ragadozó madarak számára biztosítanak ideális élőhelyet. Példaként említette, hogy egy vörös vércse naponta 4-8 mezei pockot fogyaszt el. A gyöngybagoly párjával és utódaival együtt egy szezonban akár 1000 pockot is elfogyaszthat.
T-fák kihelyezésével is segíthetjük, hogy ezek a madárfajok táplálkozhassanak, ezáltal csökkenthető a kijuttatott rágcsálóirtó szer mennyisége.
Kovács Ádám, agrárszaktanácsadó, a Natura 2000 gyepterületek kapcsán igényelhető támogatási konstrukciókat mutatta be:
- alapszintű jövedelemtámogatás (BISS)
- újraelosztó támogatás (CRISP)
- agro-ökológiai program (AÖP)
- agrár-környezetgazdálkodási program (AKG)
- Natura 2000 gyep kifizetés (115 euró/hektár/év)
- biogazdálkodás fenntartása (BIO)
Miből lesz a jó széna?
Dr. Szentes Szilárd, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa beszélt részletesen arról, hogy milyen paraméterek jellemeznek egy mezőgazdasági gyepet.
Mezőgazdasági gyep:
- évelő társulás vagy társítás (ha telepítjük),
- állandó talajtakarást biztosít,
- pázsitfűfélék a dominánsak,
- legeltetéssel vagy kaszálással hasznosítjuk.
A széna minőségének alappillérei: a megfelelő fajösszetétel, a megfelelő időben betakarított, megfelelően tartósított és tárolt széna.
A fajösszetétel gerincét ideális esetben alapvetően a pázsitfűfélék (pl. angolperje, aranyzab, fehér tippan, csenkeszek, stb.) adják. Előfordulnak a fajok között olyanok is, amelyek takarmányként nem használhatóak, ilyen például az átoktövis. A pillangósvirágúak közül hasznos fajok a vörös here, a fehér here (jól tűri a taposást) és a szarvaskerep. Nem hasznos faj viszont a tövises iglice, arra is volt példa, hogy tályogos megbetegedést is okozott szarvasmarhánál (legeltetés során az állatok elkerülik, a szénából viszont nem képesek kiválogatni).
Vannak olyan növényfajok, amelyeknek bár kifejezetten jó a tápanyagtartalmuk, mégsem felelnek meg a takarmányozási értékük, mert az állat nem fogyasztja el (pl. mezei iringó).
Dr. Szentes Szilárd felhívta a figyelmet a betakarítás időzítésének jelentőségére is: a pázsitfűfélék esetében a bugahányás időszaka a legmegfelelőbb, utána meredeken csökken az emészthetőség.
Dr. Orosz Szilvia, címzetes egyetemi docens előadásában a réti széna vizsgálatának múltjáról és jelenéről beszélt. Alapvetően három paramétert vizsgáltak korábban a laboratóriumban: nyersfehérje, nyersrost, karotintartalom, ma már azonban ezeken kívül jóval több paraméter vizsgálata is benne van a gyakorlatban. Előadásában kiemelte, hogy fontos lenne nagyobb figyelmet fordítani a nem védett gyepek karbantartására, mert már sok esetben nem felel meg a betakarított réti széna minősége a takarmányozási alapelveknek. A nem védett gyepek esetében fontos lenne például a 20%-os pillangós arány fenntartása felülvetéssel. A gyenge minőségű széna gazdasági kárt is jelent, mert a hiányzó energiamennyiséget más szemestakarmánnyal kell pótolnia a gazdának.
A szénakészítés 9 pontja:
1. Kaszálás (száradjon fel a harmat!)
2. Szársértés (ütőujjas szársértővel)
3. Tarlómagasság (ne legyen túl alacsony, ideális esetben 8-10 cm-es tarlót kellene hagyni)
4. A kaszálás időpontja: védett területeken szemérésékor (július), egyébként kalászhányásban (jobb emészthetőség).
5. Rendmozgatás, forgatás: minél kevesebb legyen a mozgatás, ellenkező esetben szennyeződik a széna.
6. Rendösszerakás (laza legyen a rend!)
7. Bálázás (20% nedvességtartalom alatt)
8. Bálakötözés (a hálós bálakötözés előnyös, mert lepereg rajta a víz)
9. Bálatárolás: fedetten, szellősen, kazaltakaróval